Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1901 | Szeptember

Pontos óra kompenzáczió nélkül

A pontos órák kedvelőit érdekelni fogja, hogy Heele Berlinben pontos ingaórákat készít kompenzáczió nélkül. Ha ugyanis aczélhoz 35,7% nikkelt keverünk, olyan öntvényt kapunk, melynek kiterjedési együtthatója 12-szer kisebb, mint az aczélé.

 

Emezé ugyanis 0o-tól 100o-ig 0,001035, a mondott nikkelöntvényé pedig ugyancsak 100o-re 0,0000877. Kisebb, illetve nagyobb nikkeltartalom az aczél kiterjedési együtthatóját nagyobbítja.

 

A fémeknek tehát olyan sajátságával van itt dolgunk, mint a minőt némely ötvözet olvadáspontja körül észlelhetünk, hogy t. i. magas hőfokon olvadó fémek igen alacsony hőmérsékleten olvadó ötvözetet adhatnak.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Az ingaóra, Párizs és a föld középpontja
Kántor Judit

Azt gondolnánk, hogy amióta mérjük az időt, azonnal fontosnak tartottuk, hogy azt pontosan tegyük. Biztosan így is volt, viszont a „pontosság” fogalma egészen mást jelentett akkor, amikor a távolságot például „kétnapi járóföldként” határoztuk meg, s nem tettük hozzá, hogy milyen magas embernek, milyen sebességgel, mekkora lépésekkel, pihenőkkel vagy anélkül… Mindegy volt.


A legkorábbi időmérő eszközöket a régi Egyiptomban találták föl. Használták már ekkor a napórát, a homokórát és a vízórát is.


A rövidebb időtartamok mérésénél a homokóra lett a legnépszerűbb, a XIV. század végén például már ezzel mérték a bírósági felszólalások, az egyetemi hozzászólások idejét vagy a büntetések tartamát. Ugyancsak hasonló célokra használták a középkorban a gyertya-órát is.


Az első mechanikus órákat a XIII. század végén készítették. Ezek többnyire robusztus szerkezetek voltak és rugó vagy mozgó súly működtette őket. Kisebb méretű, háztartásokban is használható változataik a XVI. században jelentek meg, ugyanekkor készítették az első zsebórákat és karórákat is.
Ezeknek az óráknak három klasszikus változata született: a hajszálrugós, az ingás és a karos meghajtás. A mechanikus órák közül a legpontosabbak az ingaórák.

 

Pontosak, vagyis pontosak akkor, ha az adott helyen precízen beállítottuk őket! Ugyanis az inga lengését a gravitáció jelentősen befolyásolja. Vagyis ha egy ingaóra a földszinten pontosan jár, egyáltalán nem biztos, hogy pontos lesz az emeleten is!


Ha a huszadik század nagy találmányát, a „kompenzáczió nélküli ingaórát” megelőző szerkezetek nem is voltak mindenütt egyformán pontosak, mégis nagy szolgálatot tettek a tudománynak - főleg, ha lengtek!


Történt ugyanis, hogy Galilei 17 éves korában egy templomban rácsodálkozott egy ide-oda lengő örökmécsesre s rádöbbent, hogy a lámpa lengései mindkét irányban ugyanannyi ideig tartanak – és 1595-ben meg is fogalmazta az ingamozgás törvényszerűségeit, majd 1600-ban a tehetetlenség törvényét. (Igaz, hogy ezt ma Newton első törvényének nevezzük, de lényege változatlan: egy tárgy sebessége nem változik, csak ha erő hat rá.)


S ha ez még nem lenne elég bizonyíték az ingó dolgok tudományos hasznosságát tekintve, akkor jusson eszünkbe, hogy egy ingaóra segítségével bizonyította Newton, hogy a földi testek között is hat a tömegvonzás.


A történet 1656-ban kezdődött, amikor Huygens ingát alkalmazott a kerekes óra járásának pontosabbá tételére (vagyis fölfedezte az ingaórát!). Ezt az órát egy csillagász magával vitte Franciaországból az egyenlítő környékére s a Párizsban pontos óra az új helyen naponta két percet késett. Furcsállta is a csillagász a dolgot – de magyarázatot csak akkor kapott, amikor 1687-ben Newton közzé tette a tömegvonzás elméletét.


Mi is történt? Ma már tudjuk: az egyenlítő környékén a föld kidomborodik, vagyis az óra messzebb került a föld középpontjától, mint Párizsban volt. Ezért az inga lassabban lengett, az óra pedig – mivel nem tehetett mást – késett.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


HIRDETÉS
Cikk-ajánló
Zola és Paul Marguerite után George Demartialról is letépik a becsületrendet Franciaországban, mert előbb bélyegezte meg a háborut, mint a Kellogg-paktum Zola és Paul Marguerite után George Demartialról is letépik a...
Csakugyan, maholnap maga az ördög se ismeri ki magát ezzel a mi...
A hónap rövidhíreiből A hónap rövidhíreiből
A magyar liszt már régóta nagy és jó hirnévnek örvend a piacokon....
Délszláv írók -  Ivan Cankar Délszláv írók - Ivan Cankar
Ivan Cankar, a szlovének legnagyobb írója is a valóság ábrázolásából...
A király beszéde A király beszéde
A beszédre, melyet a delegátusok zajos éljenzéssel kisétek, a király...
Rövidek Rövidek
Folyó hó 2-án, a kora délelőtti órákban 500-nál több ellenséges...
A nőknek nem lesz választó joguk A nőknek nem lesz választó joguk
A Feministák Egyesülete és a nők választójogáért küzdő Férfi Liga a...
A belgrádi értekezletnek petróleum szaga van A belgrádi értekezletnek petróleum szaga van
A párizsi lapok továbbra is igen nagy érdeklődést tanusítanak a...
Jugoszlávia nem fogadja el Trieszt ügyében a Molotov által beterjesztett kompromisszumos javaslatot Jugoszlávia nem fogadja el Trieszt ügyében a Molotov által...
A négy külügyminiszter párisi tanácskozásán a vita előterében Trieszt...
Kecskeméten kivégeztek egy rablógyilkos leányt Kecskeméten kivégeztek egy rablógyilkos leányt
A mult hó végén Fekete Julia huszonnégy éves leány belopódzott egy...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98