Dtum
Login with Facebookk
1901 | Szeptember

Pontos óra kompenzáczió nélkül

A pontos órák kedvelőit érdekelni fogja, hogy Heele Berlinben pontos ingaórákat készít kompenzáczió nélkül. Ha ugyanis aczélhoz 35,7% nikkelt keverünk, olyan öntvényt kapunk, melynek kiterjedési együtthatója 12-szer kisebb, mint az aczélé.

 

Emezé ugyanis 0o-tól 100o-ig 0,001035, a mondott nikkelöntvényé pedig ugyancsak 100o-re 0,0000877. Kisebb, illetve nagyobb nikkeltartalom az aczél kiterjedési együtthatóját nagyobbítja.

 

A fémeknek tehát olyan sajátságával van itt dolgunk, mint a minőt némely ötvözet olvadáspontja körül észlelhetünk, hogy t. i. magas hőfokon olvadó fémek igen alacsony hőmérsékleten olvadó ötvözetet adhatnak.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Az ingaóra, Párizs és a föld középpontja
Kántor Judit

Azt gondolnánk, hogy amióta mérjük az időt, azonnal fontosnak tartottuk, hogy azt pontosan tegyük. Biztosan így is volt, viszont a „pontosság” fogalma egészen mást jelentett akkor, amikor a távolságot például „kétnapi járóföldként” határoztuk meg, s nem tettük hozzá, hogy milyen magas embernek, milyen sebességgel, mekkora lépésekkel, pihenőkkel vagy anélkül… Mindegy volt.


A legkorábbi időmérő eszközöket a régi Egyiptomban találták föl. Használták már ekkor a napórát, a homokórát és a vízórát is.


A rövidebb időtartamok mérésénél a homokóra lett a legnépszerűbb, a XIV. század végén például már ezzel mérték a bírósági felszólalások, az egyetemi hozzászólások idejét vagy a büntetések tartamát. Ugyancsak hasonló célokra használták a középkorban a gyertya-órát is.


Az első mechanikus órákat a XIII. század végén készítették. Ezek többnyire robusztus szerkezetek voltak és rugó vagy mozgó súly működtette őket. Kisebb méretű, háztartásokban is használható változataik a XVI. században jelentek meg, ugyanekkor készítették az első zsebórákat és karórákat is.
Ezeknek az óráknak három klasszikus változata született: a hajszálrugós, az ingás és a karos meghajtás. A mechanikus órák közül a legpontosabbak az ingaórák.

 

Pontosak, vagyis pontosak akkor, ha az adott helyen precízen beállítottuk őket! Ugyanis az inga lengését a gravitáció jelentősen befolyásolja. Vagyis ha egy ingaóra a földszinten pontosan jár, egyáltalán nem biztos, hogy pontos lesz az emeleten is!


Ha a huszadik század nagy találmányát, a „kompenzáczió nélküli ingaórát” megelőző szerkezetek nem is voltak mindenütt egyformán pontosak, mégis nagy szolgálatot tettek a tudománynak - főleg, ha lengtek!


Történt ugyanis, hogy Galilei 17 éves korában egy templomban rácsodálkozott egy ide-oda lengő örökmécsesre s rádöbbent, hogy a lámpa lengései mindkét irányban ugyanannyi ideig tartanak – és 1595-ben meg is fogalmazta az ingamozgás törvényszerűségeit, majd 1600-ban a tehetetlenség törvényét. (Igaz, hogy ezt ma Newton első törvényének nevezzük, de lényege változatlan: egy tárgy sebessége nem változik, csak ha erő hat rá.)


S ha ez még nem lenne elég bizonyíték az ingó dolgok tudományos hasznosságát tekintve, akkor jusson eszünkbe, hogy egy ingaóra segítségével bizonyította Newton, hogy a földi testek között is hat a tömegvonzás.


A történet 1656-ban kezdődött, amikor Huygens ingát alkalmazott a kerekes óra járásának pontosabbá tételére (vagyis fölfedezte az ingaórát!). Ezt az órát egy csillagász magával vitte Franciaországból az egyenlítő környékére s a Párizsban pontos óra az új helyen naponta két percet késett. Furcsállta is a csillagász a dolgot – de magyarázatot csak akkor kapott, amikor 1687-ben Newton közzé tette a tömegvonzás elméletét.


Mi is történt? Ma már tudjuk: az egyenlítő környékén a föld kidomborodik, vagyis az óra messzebb került a föld középpontjától, mint Párizsban volt. Ezért az inga lassabban lengett, az óra pedig – mivel nem tehetett mást – késett.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Kovács 400 m gáton második Kovács 400 m gáton második
Páris, szeptember 4. A párisi Európa-bajnoki viadal nem sok sikert...
Az uj „frankklisék” is Szendey László utján jutottak a franciák kezére Az uj „frankklisék” is Szendey László utján jutottak a...
Más helyen megirtuk, mi a rendőrség és a franciák véleménye arról a...
Ötvenmilliós csalás Ötvenmilliós csalás
A budapesti államrendőrség főkapitányságát egy méreteiben hatalmas...
Lázas tempóban készül Budapest a jobboldali forgalomra Lázas tempóban készül Budapest a jobboldali forgalomra
A főváros utcáin hetek óta a forgalmat akadályozó, sürgős munka...
Móricz Zsigmond huszonötévi munkássága után letette a tollat Móricz Zsigmond huszonötévi munkássága után letette a tollat
A Petőfi Társaság kizárta őt tagjai sorából. A Nemzeti Színház nem...
Válság Prágában Válság Prágában
Pontosan félesztendei szélcsend és szünet után egyszerre ismét Prága...
A soproni új színház A soproni új színház
Sopron városa régi kulturális hagyományainak hódolt, mikor egy évvel...
A Gyosz. közgyülése tiltakozott a vámok leszállitása és a forgalmi adó megszüntetése ellen A Gyosz. közgyülése tiltakozott a vámok leszállitása és a forgalmi...
Vasárnap délelőtt tartotta a Gyáriparosok Országos Szövetsége...
Pokolgépet tettek Hetényi főkapitányhelyettes lakása elé vasárnap Pokolgépet tettek Hetényi főkapitányhelyettes lakása elé...
Vasárnap délelőtt a főkapitányság politikai osztályának...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98