Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1902 | Június

A Pelée-vulkán kitöréséről

Alig hiszem, hogy volna a természetben borzalmasabb tünemény, mint a vulkánok kitörése. Pedig tulajdonképen a Föld történetében nem nagy jelentőségű események ezek s hatásukban messze elmaradnak a földkéreg egyéb mozgásainak jelentősége mögött.

 

A tudomány mai állása szerint nagyon valószinűnek látszik, - de bebizonyítva semmi esetre sincs, - hogy a vulkánok kitörései csak másodrangú következései a földkéreg mozgásának. Ha valahol a földkéreg mozgásban van s a mellett még – a mi igen különös, - a mozgásba jött kéreg-derab határán tengervíz van, akkor a határon mindenütt vulkáni jelenségekkel találkozunk.


Vagyis más szóval, vulkánokat csakis tengerek partjain vagy tengerekből kiemelkedő szigeteken találunk s mindig ott, a hol a föld szilárd kérgében tetemes elmozdulások mutatkoznak, a melyekről föltehetjük, hogy még ma sem szűntek meg teljesen.

 

A földkéreg mozgásai rendesen azt okozzák, hogy az eredetileg vizszintesen nyugvó kőzetrétegek nem maradnak ebben a helyzetükben, hanem meglehet, hogy hosszú vonal mentén megrepednek s a repedés egyik oldalán a rétegek lesülyednek, vagy pedig az is meglehet, hogy nem repednek meg, hanem összegyűrődnek, összetorlódnak, mint az abrosz az asztalon.


A vulkánokat azelőtt úgy képzelték, hogy azok a földkéreg feldudorodásai, mintha valami belső erő a vulkánokban felpúposította volna a szilárd kérget. Csak később tanulányozták a vulkánok szerkezetét behatóbban s ma már tudjuk, hogy azok tulajdonképen a föld belsejéből jelentéktelen réseken feltörő anyagokból halmozódtak fel.

 

A selmeczi hegyek belsejében ásott tárnák például gyönyörűen mutatják, hogy a föld felszinén magasan kiemelkedő, régen kihült andezit lávából álló hegyek anyaga csak néhány deciméter széles réseken tört elő a Föld belsejéből.


Igen érdekes azonban az az anyag, a mi kitódúl ezeken a réseken. Mindenekelőtt teméntelen vizgőz jön ki, s némelyek azt állitják, hogy csak a vizgőz feszítő ereje az, a mi kihajtja a Föld belsejéből a lávát és a hamut. Ezt a véleményt támogatja az a tény, hogy a vulkánok csakis a tenger közelében fordulnak elő.

 

A vizgőzön kivül temérdek kőzetpor, törmelék jő napvilágra, de mind olyan állapotban, a mi azt mutatja, hogy ezek a kőzetek a mélyben nagy hőmérséklet alatt állottak, mert hisz olyan elváltozást szenvedtek, hogy méltán nevezhetjük ezt a finomabb anyagot hamunak.

 

De a hamu mellett apróbb kavicsok, nagyobb kövek is repülnek ki s ezek közűl a legérdekesebbek azok az úgynevezett „bombák”, a melyek olvadt lávából állanak s csak a levegőben hűlnek ki annyira, hogy mikor a földre esnek, nem lapulnak szét. Olyanok ezek, mint valami nagy sárgadinnye, kissé kúposabb véggel. Bizony, ha az ilyen bomba valakinek a fejére esik, azt agyon is üti!


A vulkánból kijövő anyagok közé tartozik végre a láva, ez az olvadt kőzetanyag, a mely különféle összetételű lehet, de egyben mindanynyian megegyeznek, t. i. abban, hogy anyagunk legnagyobb része üveganyag, s e miatt kihülve mind kemény kőzetet szolgáltatnak.


A vulkánok különféleképen szoktak kitörni. Vannak olyanok, a melyek állandóan működnek, szakadatlanul, mint pl. a Stromboli a Lipari-szigetek közt, Szicziliától éjszakra. Ilyen a Kilauea is a Havaii-szigeteken.

 

Azután vannak olyanok, a melyek a Vezuvhoz hasonló működést mutatnak, t. i., hogy néhány évi, néhány évtizednyi pihenés után ujra kezdik a vizgőzt, hamut és lávát kidobálni, rendesen úgy, hogy a kitörést földrengés előzi meg s a kitörés befejezésekor buggyan ki a láva vagy a kráteren, vagy a hegy oldalán támadt nyilásokon át.


A legborzalmasabbak azok a vulkánok, a melyek hosszu pihenés után nyitják meg újra a kitörés tüneményeinek sorozatát, és pedig rendesen valami borzalmas robbanás bekövetkezésével. A Krakataoa vulkán Szumatra és Jáva között 1883 május havában kezdte működését, de már augusztus 27-ikén szétrobbant s a sziget nagy része eltünt a tenger szinéről. Ezekkel a robbanásokkal rettentő mennyiségü hamu és kőzettörmelék szokott a levegőbe jutni.

 

A Coseguina vulkán 1835-ben annyi hamut dobott a levegőbe, hogy a kitöréstől másfélezer kilométer távolságban is hullott hamu. De a Vezuv is dobott már ki 512-ben annyi hamut, hogy még Konstantinápoly és Tripolis vidékén is hullott belőle.


A martiniquei Pelée vulkán a Vezuvhoz hasonló tüneményt mutat, de hosszabb szünetet tartott az utóbbi fél évszázadban s ezért robbant szét oly hevesen, kitörése közben.


Ma még mindig hiányoznak a pontosabb részletek e vulkán kitöréséről, de most is működik s még mindig sok kárt okoz. Vele együtt működésben van még St.-Vincent vulkánja is; tulajdonképen ugyanazon belső erő inditotta meg mind a kettőt, valószinűleg a Karibi-tenger sülyedése, a melynek legutóbbi zökkenéséről a guatemalai földrengés adott első hirt.


Majd ha a részletek teljesen és tudományosan feldolgozva ismeretesek lesznek, akkor beszélhetünk tulajdonképen csak a martiniquei katasztrófa igazi okáról.
Cholnoky Jenő

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Saint-Pierre a pusztulás után A pusztulás első napjai A pusztulás első napjai Martinique Fort de France
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Ki a gyilkos? Ki a gyilkos?
A Víg-utcza nagyon szomoru. A szép Annuskát meg akarta fojtani egy...
Szerencsés hajós Szerencsés hajós
Mekay Horácz, a Cunard hajózási társulat egyik hajóskapitánya 850...
Temetés az alkonyatban Temetés az alkonyatban
Nyolcz óra van. Harangok öble Kondul a titkos messzeségbe, Az égalj...
A magyar külpolitika legnehezebb korszaka következik A magyar külpolitika legnehezebb korszaka következik
Nyolc év alatt nagyot fordult az idő kereke. Íme, az eddig letaposott...
Tóth Péter dr. tréningben Tóth Péter dr. tréningben
Többszörös tőrbajnokunk, Tóth Péter dr. is megkezdte tréningjét....
A Tisza-kormány bukása A Tisza-kormány bukása
Gr. Tisza István beadta a maga és az összkormány lemondását, melyet ő...
Ujpesten nem kapnak tejet a zsidók Ujpesten nem kapnak tejet a zsidók
Ujpest polgármestere a keresztény lakosság tej ellátásának...
Eszmék és kóreszmék Eszmék és kóreszmék
Kezdetben vala a „harc” jelszó. S valóban, nem lehet...
Vita a Majális körül Vita a Majális körül
Szinyei remekműve, a "Majális" állandóan foglalkoztatja a magyar...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98