Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1902 | Június

A Pelée-vulkán kitöréséről

Alig hiszem, hogy volna a természetben borzalmasabb tünemény, mint a vulkánok kitörése. Pedig tulajdonképen a Föld történetében nem nagy jelentőségű események ezek s hatásukban messze elmaradnak a földkéreg egyéb mozgásainak jelentősége mögött.

 

A tudomány mai állása szerint nagyon valószinűnek látszik, - de bebizonyítva semmi esetre sincs, - hogy a vulkánok kitörései csak másodrangú következései a földkéreg mozgásának. Ha valahol a földkéreg mozgásban van s a mellett még – a mi igen különös, - a mozgásba jött kéreg-derab határán tengervíz van, akkor a határon mindenütt vulkáni jelenségekkel találkozunk.


Vagyis más szóval, vulkánokat csakis tengerek partjain vagy tengerekből kiemelkedő szigeteken találunk s mindig ott, a hol a föld szilárd kérgében tetemes elmozdulások mutatkoznak, a melyekről föltehetjük, hogy még ma sem szűntek meg teljesen.

 

A földkéreg mozgásai rendesen azt okozzák, hogy az eredetileg vizszintesen nyugvó kőzetrétegek nem maradnak ebben a helyzetükben, hanem meglehet, hogy hosszú vonal mentén megrepednek s a repedés egyik oldalán a rétegek lesülyednek, vagy pedig az is meglehet, hogy nem repednek meg, hanem összegyűrődnek, összetorlódnak, mint az abrosz az asztalon.


A vulkánokat azelőtt úgy képzelték, hogy azok a földkéreg feldudorodásai, mintha valami belső erő a vulkánokban felpúposította volna a szilárd kérget. Csak később tanulányozták a vulkánok szerkezetét behatóbban s ma már tudjuk, hogy azok tulajdonképen a föld belsejéből jelentéktelen réseken feltörő anyagokból halmozódtak fel.

 

A selmeczi hegyek belsejében ásott tárnák például gyönyörűen mutatják, hogy a föld felszinén magasan kiemelkedő, régen kihült andezit lávából álló hegyek anyaga csak néhány deciméter széles réseken tört elő a Föld belsejéből.


Igen érdekes azonban az az anyag, a mi kitódúl ezeken a réseken. Mindenekelőtt teméntelen vizgőz jön ki, s némelyek azt állitják, hogy csak a vizgőz feszítő ereje az, a mi kihajtja a Föld belsejéből a lávát és a hamut. Ezt a véleményt támogatja az a tény, hogy a vulkánok csakis a tenger közelében fordulnak elő.

 

A vizgőzön kivül temérdek kőzetpor, törmelék jő napvilágra, de mind olyan állapotban, a mi azt mutatja, hogy ezek a kőzetek a mélyben nagy hőmérséklet alatt állottak, mert hisz olyan elváltozást szenvedtek, hogy méltán nevezhetjük ezt a finomabb anyagot hamunak.

 

De a hamu mellett apróbb kavicsok, nagyobb kövek is repülnek ki s ezek közűl a legérdekesebbek azok az úgynevezett „bombák”, a melyek olvadt lávából állanak s csak a levegőben hűlnek ki annyira, hogy mikor a földre esnek, nem lapulnak szét. Olyanok ezek, mint valami nagy sárgadinnye, kissé kúposabb véggel. Bizony, ha az ilyen bomba valakinek a fejére esik, azt agyon is üti!


A vulkánból kijövő anyagok közé tartozik végre a láva, ez az olvadt kőzetanyag, a mely különféle összetételű lehet, de egyben mindanynyian megegyeznek, t. i. abban, hogy anyagunk legnagyobb része üveganyag, s e miatt kihülve mind kemény kőzetet szolgáltatnak.


A vulkánok különféleképen szoktak kitörni. Vannak olyanok, a melyek állandóan működnek, szakadatlanul, mint pl. a Stromboli a Lipari-szigetek közt, Szicziliától éjszakra. Ilyen a Kilauea is a Havaii-szigeteken.

 

Azután vannak olyanok, a melyek a Vezuvhoz hasonló működést mutatnak, t. i., hogy néhány évi, néhány évtizednyi pihenés után ujra kezdik a vizgőzt, hamut és lávát kidobálni, rendesen úgy, hogy a kitörést földrengés előzi meg s a kitörés befejezésekor buggyan ki a láva vagy a kráteren, vagy a hegy oldalán támadt nyilásokon át.


A legborzalmasabbak azok a vulkánok, a melyek hosszu pihenés után nyitják meg újra a kitörés tüneményeinek sorozatát, és pedig rendesen valami borzalmas robbanás bekövetkezésével. A Krakataoa vulkán Szumatra és Jáva között 1883 május havában kezdte működését, de már augusztus 27-ikén szétrobbant s a sziget nagy része eltünt a tenger szinéről. Ezekkel a robbanásokkal rettentő mennyiségü hamu és kőzettörmelék szokott a levegőbe jutni.

 

A Coseguina vulkán 1835-ben annyi hamut dobott a levegőbe, hogy a kitöréstől másfélezer kilométer távolságban is hullott hamu. De a Vezuv is dobott már ki 512-ben annyi hamut, hogy még Konstantinápoly és Tripolis vidékén is hullott belőle.


A martiniquei Pelée vulkán a Vezuvhoz hasonló tüneményt mutat, de hosszabb szünetet tartott az utóbbi fél évszázadban s ezért robbant szét oly hevesen, kitörése közben.


Ma még mindig hiányoznak a pontosabb részletek e vulkán kitöréséről, de most is működik s még mindig sok kárt okoz. Vele együtt működésben van még St.-Vincent vulkánja is; tulajdonképen ugyanazon belső erő inditotta meg mind a kettőt, valószinűleg a Karibi-tenger sülyedése, a melynek legutóbbi zökkenéséről a guatemalai földrengés adott első hirt.


Majd ha a részletek teljesen és tudományosan feldolgozva ismeretesek lesznek, akkor beszélhetünk tulajdonképen csak a martiniquei katasztrófa igazi okáról.
Cholnoky Jenő

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Saint-Pierre a pusztulás után A pusztulás első napjai A pusztulás első napjai Martinique Fort de France
HIRDETÉS
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A tengeren felrobbant magyar hajó A tengeren felrobbant magyar hajó
A Magyar Keleti Tengerhajózási Részvénytársulat budapesti...
Vallástanítás Vallástanítás
Nincsen természetesebb dolog a világon, mint az, hogy a gyermeket...
Az agyaras czethal Az agyaras czethal
Az a különös állat, a melynek mását mai képünkön láthatjuk, a narval...
A gazdasági népoktatás A gazdasági népoktatás
Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter egyik legértékesebb...
Csekey nyerte az 50 kilométeres sífutóbajnokságot Csekey nyerte az 50 kilométeres sífutóbajnokságot
A bükk-hegységben vasárnap délelőtt bonyolították le az 50...
Szervezkedés Szervezkedés
A világ összes parlamentjeiben, a különbözőképen elkeresztelt pártok...
Az öregkori messzelátás oka
Ha ibolyántúli sugarak fehérjék oldatára esnek, akkor a könnyen...
Trianon – jóvátétel, katonai korlátozások Trianon – jóvátétel, katonai korlátozások
A trianoni békeszerződés Magyarországot jóvátétel fizetésére...
Román ipar magyar pénzen Román ipar magyar pénzen
A román kormány a budapesti Hatvany-Deutsch céggel szerződést kötött,...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98