A labdarugás szerencsétlen áldozatának, Dávid Vilmos asztalosinasnak az ügyében a vizsgálatot a hetedik kerületi kapitányságon Domokos Gyula fogalmazó vezette.

A vizsgálat eredménye szerint igy történt a megrendítő eset.

F. hó 11-én délután II. osztályu labdarugó mérkőzés volt a soroksári-úti versenypályán. A Budapesti Athletikai Klub és a *Törekvés* sportegyesület állottak egymással szemben. Az ellenfelek körülbelül egyforma képességűeknek bizonyultak. Heves harcz fejlődött ki. Dávid csatázó az első félidőben tagtársai nagy örömére berugta a labdát az ellenfél hálójába. A B. A. K. kapuvédője Weinberger József fogtechnikus nagyon haragudott, mert Dávid lövését nem tudta kivédeni.

A második félidőben Dávid kihasználva egy alkalmas helyzetet, leszaladt a labdával az ellenfél kapujához. Az izgalomban B. A. K. tagjai e kiáltással buzdították kapusukat Weinberger Józsefet:

Menj neki! Csak mászd meg!

S a kapus dühösen neki rontott az eléje rohanó csatázónak. Erőszakosan czélzatosan neki szaladt Dávidnak s ökleivel meg térdével hasba rugta. Dávid, aki hatalmas, izmos szálas fiu volt, hirtelen összerogyott s eszméletlenül terült el a földön.

Makay János a mérkőzés bírája lefütyűlte a további viaskodást, amelyet csak perczek mulva folytattak. A bíró a szabályok értelmében a kíméletlen durvaságért szabad rugást engedélyezett a B. A. K. rovására.

Közben Dávidot, aki oly rosszul érezte magát, hogy nem volt képes többé a csatasorba állani, társai bevitték az öltözőbe, a hol jó ideig masszírozták. Néhány óra mulva visszanyerte eszméletét a játékos, a ki hasát és gyomrát fájlalta. Két vastag daganat volt látható a testén.

A Budapesti Athletikai Klub legénysége nem sejtve kapusuk tettének végzetességét, kárörvendően mondogatták egymásnak:  Most legalább megmasszíroztattuk!

Este nyolcz órakor a gyöngélkedő fiu Mészáros Gyula nevű barátja kiséretében tántorogva ballagott ki egyesülete kőbányai uton levő pályájára. Innen Szmekár Vilmos pajtásával villamoson jött be a városba.

Tíz órakor lefeküdt Hárfa-utcza 34. szám alatt levő lakásán. Hétfőn reggel igen rosszul érezte magát. Szomoruan mondogatta hozzátartozóinak:
- A tegnapi napra gondolni fogok, a míg élek-

Szegény nem élt sokáig. Néhány óráig szenvedett még. Négy órakkor fölvette az utolsó kenetet és meghalt.

Holttestét kivitték a bonczoló-intézetbe. A bonczolás kiderítette, hogy a fiu halálát általános bélrepedés és hashártyagyulladás okozta.