Dtum
Login with Facebookk
1903 | Február

A magyar nép arcza és jelleme

Ezt a czímet viseli Hermann Ottónak e napokban megjelent műve, mely a kir. magyar Természettudományi Társulat könyvkiadó vállalatában jelent meg. Általánosan tudva van, hogy a magyarok eredete, különösen a honfoglalást megelőző időben való alakúlása, mind e mai napig sincsen teljesen tisztázva és hogy erre nézve nem kisebb emberek, mint Vámbéry és Hunfalvy Pál ellentétes álláspontot foglaltak el.

 

A míg Vámbéry a török eredetet vitatta, addig Hunfalvy Pál a finn-ugorságot állította első sorba, ettől származtatta a nemzetet. A mult százas utolsó harmadában pedig különösen ez összehasonlító nyelvészet ragadta meg a vezetést, a finn-ugor felfogásnak kedvezve. Ám a nyelvrokonság minden egyezése sem vethetett világot másra, mint az érintkezésre. Az eredet, az kétséges maradt és az ma is.


Vámbéry mint az ázsiai törökség kiváló ismerője, ezen az alapon nyelvész és ethnographus, - Hunfalvy Pál mint előkelő finn-ugor nyelvész és ethnographus. – a Budenz-iskola pedig leginkább összehasonlítható nyelvészeti alapon vitatta a maga igazát ; ezek mellet a történészek törtek lándzsát hagyományok, krónikák alapján, de meggyőző végső eredményre egyik irány sem jutott.

 

Abból az ötletből, hogy a magyar közoktatásügyi kormány és a Nemzeti Múzeum közben-jöttével egy dolgozat látott napvilágot, mely az 1900. évi párisi kiállítás alkalmára *magyar típusokat* arczképekben bocsátott az ott felgyülekezett anthropologusok rendelkezésére, melynek azonban hibás válogatás és még hibásabb fölvétel folytán inkább ú. n. *Lombroso-tipusok*-hoz hasonlítottak.

 

Hermann Ottó közrebocsátotta művét, a melyben kimutatja, milyennek látja ő a magyar nép arczulatát ; és megtoldja ezt a jellemrajzzal is, mert – mint mondja – az ethnografiai arczkép jellemrajz nélkül tulajdonképen néma.


A míg az érintett kiadványban, a Balaton mellékéről véve, mint magyar típusok, olyan arczok is szerepelnek magyar típusok gyanánt, mint a *Kiliti* és *Balaton-Ederics* jelzésű képek, a melyeket magyarokúl elfogadni bizony lehetetlen; addig Hermann Ottó a válogatásnál azokat az ősi nyomokat követi, a melyeket a magyarság élete mai napig szokásában és szervezetében fentartott és ezen az úton olyan magyar típusokat állapít meg p.o. a komáromi szekeres gazdák mondani zárt, ősi köréből, a mint ezt a három Sebestyén, két Pati-Nagy és Mórocz uraimék arczképe mutatja.


De rámutat a szerző azokra a maradványokra is, a melyek, bár már igen ritkán, különösen a hajviseletben – a somogyi csimbók – reánk maradtak, a mint ezt Zupor-Laki és Árva-Lóki, Somogy élő vénei feltüntetik.


Hermann Ottó rámutat a *had*, *sor*, a *nemzetség- szerint való megtelepedésre, az egy családnevű falvakra, a nomád élet maradványaira, különösen az ősfoglalkozások körében. A jellemrajzra nézve adta saját tapasztalásait, Vámbéry külön ez alkalomra írt összehasonlító jellemrajzát.

 

Széchenyi István nézetét, báró Kemény Zsigmond fejtegetését és arra az eredményre jut, hogy a magyarság legjobban megtartotta a közép-ázsiai lovas nomád nép jellegét, nemes tulajdonságaival, de hibáival is egyetemben. A könyv, mint a Természettudományi Társulat minden kiadványa, gonddal és szépen van kiállítva.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Nemzetkarakterológia
Szabó Ágnes


Maga a szó nemzeti jellemvonást jelent , de sokan vannak, akik megkérdőjelezik e fogalom létjogosultságát. Fő érvük ellene, hogy jelleme csak az egyénnek lehet, csoportoknál nem beszélhetünk karakterről. Inkább sztereotípiák, előítéletek azok amelyek alapján egy-egy népre ráhúznak bizonyos jellemvonásokat. ( németek tekintélytisztelők, szorgalamsak,- angolok flegmák, hűvösek, győznek - magyarok vendégszeretők, mindig vesztesek stb.)

 

Ezek a sztereotípiák legyakrabban érzelmi talajból táplálkoznak, pl ha szimpatikus egy nép, akkor mindjárt elismerő tulajdoságokat rendelnek hozzá, ellenkező esetben pedig jól megkaphatják. A társadalompszichológia azzal foglalkozott, több évtizeden keresztül, hogy egy-egy etnikai csoportra nézve mit tartanak jellemzőnek az emberek, vagy például az arabokról szólva konkrét emberalakokat látunk magunk előtt vagy csak elvont tulajdonságokra gondolunk.


Az első magyar "nemzetjellemkutatónk" Rónay Jácint volt, aki a "Jellemisme avagy az angol francia, magyar, német,olasz, orosz, spanyol nemzet, nő, férfiú és életkorok jellemzése lélektani szempontból." című munkát írta 1847-ben. Sokáig érvényesnek tartották jellemzését a magyar emberről, aki haza- és szabadságszerető, lelkes, lobbanékony, örömteli.

 

A századfordulón tapsztalható felgyorsult városiasodástól iparosodástól sokan féltették a magyar lelket, mondván, hogy az idegen, nagyvárosi hatásra felhígul , ezért is tartották a magyar parasztot nemzeti kincsnek, mert őrzője ő a tiszta, romlatlan, magyar népléleknek.

 

A változástól, újtól való irtózás az századforduló irányadó szellemi köreiben erősen érezhető. A hagyomány legszigorúbb őrei a Kisfaludy -Társaság, a Petőfi-Társaság, az akadémikus fesők, történelmi szobrászok, pedadgógusok és persze leglátványosabban a népszínmű.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Kiliti - Balatonederics Komáromi szekeres gazdák
Cikk-ajánló
A burgonya helyes téli eltartásáról A burgonya helyes téli eltartásáról
Ha a burgonyát jól akarjuk télen át eltartani, sohasem szabad szem...
Pofozkodás a tőzsdén Pofozkodás a tőzsdén
Grosz Imre az ismert tőzsdebizományos, akit legutóbbi zavarából a...
Meller L. Egyed Meller L. Egyed
Meller L. Egyed, budapesti bankbizományost, a ki miatt Virág Lajos...
A mezőgazdaság pénzszükséglete A mezőgazdaság pénzszükséglete
A Magyar Tanácsköztársaság földmivelésügyi népbiztossága a termelés...
Egy debreczeni diák távgyaloglása Egy debreczeni diák távgyaloglása
Merész és fárasztó vállalkozásba kezdett a nyáron Erdélyi Károly...
A Faluszövetség értekezlete a mezőgazdasági szakoktatás reformja érdekében A Faluszövetség értekezlete a mezőgazdasági szakoktatás reformja...
A fölmívelésügyi minisztérium a mezőgazdasági szakoktatás reformjának...
Befutottak az első gőzösök Triesztbe a Magyarországnak szóló UNRRA-küldeménnyel Befutottak az első gőzösök Triesztbe a Magyarországnak szóló...
Értesülésünk szerint az elmúlt napokban a trieszti kikötőbe befutott...
„Tessa.” „Tessa.”
Frédéric Erlanger négyfelvonásos operája. Bemutatta a m. kir....
Kereskedelempolitikai döntések előtt állunk Kereskedelempolitikai döntések előtt állunk
Nagyjelentőségű feladatok várnak a kormányra és a parlamentre a...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98