Dtum
Login with Facebookk
1903 | Május

Az első erdélyi magyar hírlap

Ismerteti Gyalui Farkas

1790 Szentgyörgy havának (április)3-ikán megindúlt az első erdélyi magyar hirlap, az "Erdélyi Magyar Hirvivő" Nagyszebenben, Hochmeister Márton királyi szabadsággal biró könyvnyomtatónál. A lapot Fábián Dániel táblai hivatalnok és Cserey Elek neves jogtudós és historikus szerkesztették.

 

Az 1790 februárban kibocsátott előfizetési felhivás szerint áprilistől juniusig hetenként egyszer, juniustól az év végeig hetenként kétszer akarták kiadni a lapot s a kilencz hónapra egy aranyban állapitották meg az előfizetési dijat.

 

A lap programmjában a szerkesztők hármas czélt tűztek maguk elé: 1. a hadi hirek közlését; 2. a magyar nyelv művelését; 3. a háladatosságot, hogy a többi lapok tudósításait ők is viszonozzák, vidékük fontosabb eseményeinek közlésével, mire ösztönözte őket az a helyzetük is, hogy a harcztérhez közelebb estek.


Az "Erdélyi Magyar Hirvivő" az erdélyi főkormányszéknek (gubernium) Szebenből Kolozsvárra áthelyezése alkalmával, miután Hochmeister is áttette Kolozsvárra nyomdáját, - 1790 karácson havában Kolozsvártt jelent meg. Az évfolyam utolsó számában – irja Ferenczy József a magyar hirlapirodalom történetéről szóló művében - a kiadó új előfizetést hirdetett, valószinű tehát, hogy a lap 1790-ben is élt, de hogy meddig, azt csak későbbi kutatások deríthetik ki.


Az alkalom, mely most az Erdélyi Magyar Hirvivőről újból megemlékezni késztet, a következő. Az első erdélyi magyar hirlap számai nagyon ritkák. Tiz évvel ezelőtt csupán a követkzeő számait ismertük: Az erdélyi múzeum könyvtárában Kolozsvártt az 1-6. és 8-12. számokat, tehát tizenegy számot; a budapesti református főgimnázium könyvtárában a 48-56. és az 59-61. számokat, tehát tizenkét számot.

 

Összesen 23 száma volt eddig ismeretes e rendkívül becses és kortörténeti szempontból oly érdekes hirlapnak. Egy szerencsés véletlen nemrég újabb, eddig ismeretlen számokat hozott napfényre. A toroczkó-szent-györgyi unitárius pap a kolozsvári unitárius kollegium könyvtára részére egy kötetbe kötve 27, eddig ismeretlen számot küldött az "Erdélyi Magyar Hirvivő"-ből.

 

A kötet Kanyaró Ferencz tanár úrhoz került, ki nyomban fölismerte becsét a gondos megőrzéséről gondoskodott. Az ő szives engedelmével közlök egy pár szemelvényt a lap ujonnan fölfedezett számaiból. A most előkerült új számok a következők: 7., 13., 14., 17-40. Az időszak, melyről a szóban levő lapszámok hirt adnak, 1790 Szent János hava 14-ik napjától Szent Mihály hava 30-ik napjáig terjed (juliustól szeptemberig).


Most pedig lássunk valamit e 113 év előtt megjelent ujság apró, vékony füzetecskéiből. A 7-ik szám hírűl adja, hogy Bödön várát (Viddin) ostromolják. Me kell jegyeznem, hogy az "Erdélyi Magyar Hirvivő" minden külföldi városnak is, ha csak volt reá magyar elnevezése, magyar nevét használta. Nemcsak, de 4. számában "Tiszti Lajstrom" czímen rovatot nyitott arra, hogy az ország összes hivatalos állásainak latin elnevezését megmagyarositsa.

 

Felszólította a közönséget, hogy a maga gondolatját kinyilatkoztatni méltóztassék, ha valamit jobban vagy rövidebben ki lehetne mondani. Sokat az általa javasolt új szavakból mai napig is használnak, némelyik persze nem vált be. Így a praesest "elől-székező"-nek, a cancellistát "iró"-nak javasolta.


A 7-ik számban a következő hadi hirt olvassuk: "Bécs. Épen most értjük, hogy Magyarországról Cseh- és Morvaország felé 18 ezer ember indíttatik. Úgy is halljuk igen szomorúan, hogy a berlini udvar Ausztriának a hadat megizente volna."


Érdekes és becses az alább következő czikkely, melynek czíme: Folytatása a Magyar Nyelvről irt Tzikelynek. Eleven és hű képe annak a kornak, sőt ma is, mintha hasonlítana a valósághoz, legalább egyes részeiben. Íme, így hangzik:


"Voltak és vannak még ma is Erdélyben úriasszonyok, akik sok férfiaknak adhatnának a haza dolgaiban jó tanácsot, hát még ha az anyanyelvünknek segedelmével ezek az úri asszonyságok úgy palléroztatták volna magukat, mint az anglus vagy franczia úri asszonyok? De, fájdalom, csak csupán a deák nyelvnek uralkodása miatt, az asszonyi rendnek nagyobb része rabja volt a tudatlanságnak. "

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Mozgalmak a Balkánon Mozgalmak a Balkánon
E czím alatt érdekes közleményt hoz a „Budapesti Hirlap”...
A magyar-osztrák hajóraj A magyar-osztrák hajóraj
Magyarországnak és Ausztriának nincsenek a tengeren oly nagy érdekei,...
Uj német diszkoszrekord Uj német diszkoszrekord
Uj német diszkoszrekord. Curt Frank, a Sportclub Marcomannia...
A fügefalevél - Mily test- és földrészen viselték az első...
Sterne, a Tristram Shandy szerzője mondja valahol, hogy másképp ír...
A BLKE nemzetközi teniszversenye A BLKE nemzetközi teniszversenye
A BLKE többnapos teniszversenyének vasárnap az idő kedvezett. Ragyogó...
Port-Artur ostroma Port-Artur ostroma
A japán hadihajóknak márczius 10-én Port-Artur ellen intézett újabb...
Magyarország – Svájc 6:1 (3:0) Magyarország – Svájc 6:1 (3:0)
A számszerű reváns sikerült. Túlszárnyaltuk a svájciak tavaszi...
Az apám felesége  - A Belvárosi Színház új darabja Az apám felesége - A Belvárosi Színház új darabja
Úgy látszik, a Belvárosi színház le akart vizsgázni, amikor ezt a...
Charlie Chaplin válása Charlie Chaplin válása
Az egész filmvilág Chaplinről beszél, mert – mint lapunk multheti...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98