1903. márczius 15.

1903 | Március

Az olympiai versenyeken egyazon babérral övezték, ugyanugy ünnepelték a diadalmas athlétát, mint a dalnok versenyen győztes költőt. Annak az eszmének adtak ezzel kifejezést, hogy az erő és ügyesség, a férfi test plasztikus szépsége, mivel sem alábbvalók a szellemi képességeinél. A férfi testnek ez a kultusza a klasszikus világgal együtt szünt meg és ha ebben az alakban, ily fokban nem is éledt fel többé, a testedzés fontosságának eszméje ujból feltámadott a modern sportban.

A sport nem puszta időtöltés, nem csak kellemes szórakozás, hanem nemzedékek boldogulására, népek jövőjére kiható fontosságu intézmény A legnagyobb szellemet is lenyügözi a test gyengesége, míg a nemes versengésben megedzett test megaczélozza a lelket, emeli, fokozza az önérzetet, eredményes munkára képesít. Nemzetek sorsa függ attól, hogy fiai ép karral, edzett testel, bátor küzdelmekhez és diadalokhoz szokott szívvel lépjenek a nemzeti munka porondjára. Éppen ezért képez a sportnak minél nagyobb arányokban való müvelése, minél nagyobb elterjesztése nemzeti közfeladatot.

Hazánkban az utolsó évtizedben örvendetes fejlődésnek indult a testedző sport ügye, de még mindig nem vagyunk ott, ahol lehetnénk és tehetségeinkhez képest lennünk kellene. A legnagyobb és legfontosabb hiány sportéletünkben a megfelelő szakirodalom hiánya. Sportlapjaink csupán egyes sportágakkal foglalkoznak; de nincs oly lapunk, a mely minden testedző sportot egyformán felölelne, egyenlő magas szakszínvonalról tárgyalna; a legkiválóbb sportférfiak eszméit terjesztve, vezére, irányítója lenne a magyar sportéletnek tanítója, buzdítója a babérért küzdőknek tolmácsolója a külföld mozgalmainak az érintkezés közvetítője a sportemberek és a közönség között.

A Nemzeti Sport e hiány pótlására bontja ki zászlaját, midőn a magyar sajtószabadság ünnepén a nagyközönség elé lép. A kibontott zászlóra a testi nevelés és testedzés eszméit írta fel, ezeket az eszméket, a sport szeretetét akarja általánossá tenni és beoltani minden magyar ember lelkébe.

E czélból a Nemzeti Sport fel fogja ölelni a testedző sport minden ágát. Behatóan fog foglalkozni a vívással, mert ez a legmagyarabb, legelterjedtebb sport és ez érzi legjobban a szaksajtó hiányait. A Nemzeti Sport a szabadtéri testgyakorlási irány híve lesz és így ez álláspontjához képest nagy sulyt fog elhanyagolni a tornát sem, melynek oly számos lelkes híve van hazánkban. Legnépszerűbb sport napjainkban a foot-ball játék; a Nemzeti Sport rajta lesz, hogy kielégítse e sportág híveit és közönségét egyaránt. Külön rovata lesz a Nemzeti Sportnak a lawn-tennis, az evezés, uszás, kerékpár, korcsolyázás, birkózás, ökölvívás, lovaglás és ezeken kívül minden oly sport számára, mely a nagyközönség érdeklődésére tarthat igényt.

Nagy fontosságot tulajdonít a Nemzeti Sport a gyermekek testi nevelése kérdésének, mert abban látja az egész sportfejlődés, sőt a modern egészségügy jövőjét, hogy a gyermeknevelés egyenrangu részévé tétessék az okszerű és egészségügyi követelményeknek megfelelő testedzés is. A Nemzeti Sport nem csak tudósításoknak halmaza lesz, hanem tág testet fog nyitni a sport nagyérdekű eseményei megbeszélésére, vitás elméleti kérdések tárgyalása rajta lesz, hogy czikkeivel ne csak szórakoztasson, hanem magyarázzon és tanítson is. Figyelemmel fogja kísérni a külföld mozgalmait és iparkodni fog az ott életre kelt eszméket magyar lelken átszürve ültetni át a hazai talajba.

Ennek megvalósításában a Nemzeti Sport felül fog állani a kicsinyes egyéni és egyesületi érdekeken és csupán a magyar sport ügye előbbre vitelét fogja szem előtt tartani. Páratlan tárgyilagosság lesz a jelszava: dicséret az érdemnek, gáncs az arra méltónak, de egyenlő mérték mindenkinek. Érdemen felül nem fog dicsérni senkit, de nem fog visszariadni az éles kritika gyakorlásától sem ott, a hol ezt szükségesnek látja. A Nemzeti Sport abban a szerencsés helyzetben van, hogy már első számában a Magyar Athletikai Szövetség és még három más előkelő sportegyesület nevét írhatta homlokára. E nevek programmot, irányt és színvonalat jelentenek a magyar sportéletben. A Nemzeti Sport büszkén hivatkozik arra a bizalomra, melylyel a testületek alapítását fogadták, de hivatkozik ezenkívül munkatársainak a magyar sportirodalomban oly jól ismert neveire is, reméli hogy a nagyközönség ezeket biztosítékul fogadja el arra, hogy a Nemzeti Sport programmját be is fogja váltani.

A Nemzeti Sport szerkesztősége:

A Nemzeti Sport munkatársai:
Balatoni (Gräfl) Károly, Kraft Jenő,
Baracs Marcel, dr. Krepelka Béla,
Fodor Károly, Manno Miltiades,
Gáspár Arthur, Speidl Zoltán,
Gerentsér László, Stankovits Szilárd,
Gerde Oszkár, Tatich Péter,
Huberfeld Marcel, dr. Wetzek György,
Josika Kálmán báró, Zlinszky István,
Kertész János, Yolland Arthur.
A szerkesztésért felelős : Nagy Béla dr.