A Nagy Képes Világtörténetből, melyet a Franklin-Társulat és a Révai testvérek irodalmi intézete együtt adnak ki, immár a XI-ik kötet jelent meg. A kötet a Napoleon utáni reformkorszakot tárgyalja; az egész kötetet maga a szerkesztő, dr. Marczali Henrik irta.

Megszoktuk a történelemből csak a nagy eseményeket és nagy korszakokat látni s azok után úgy tetszik, mintha rendesen pusztaság következnék s mintha az emberiség olyankor egyébbel nem is foglalkoznék, mint az előző korok szűlte eszmék eltanúlásával.

Pedig ez a kor nagy volt és fontos. A politikai életnek a bécsi kongresszus és a szent szövetség építették új alapokat; Angliában kifejlődött az ír-kérdés, megalakúltak az Egyesűlt-Államok s a kis Belgium szervezkedik; Spanyolország és Portugália, Francziaországban a júliusi forradalmat a bolgár királyság váltja fel; Németország az egyesülés vágyától hevűl, a Balkán forrong, Magyarország történetének új stádiumába lép: megkezdődik nemzeti kifejlődése.

A politikai küzdelmekben ott vannak a nemzetek legnagyobb költői: Goethe, Schiller és Heine, Byron, Beranger és Viktor Hugo, nálunk Vörösmarty, Eötvös, Kölcsey. Rendre föltűnnek az államférfiak közűl: Canning, Peel, Pitt, O’Connell, Thiers és Guizot, Metternich és Bismarck, Széchenyi, Kossuth és Deák.

Jönnek a nagy találmányok: a gőzös, a levélbélyeg s kifejlődik a nemzetiségi eszme. A nevezetes korszak történetét Marczali Henrik alapos tudománynyal, élvezetes előadásban írta meg, kellően méltatva hazán történetének akkori eseményeit is, nagyrészben saját kutatásai alapján. Ennek a kornak történetét mondja el a Nagy Képes Világtörténet most megjelent XI-ik kötete. A kötetet számos korhű illusztráczió is diszíti. Ára 16 korona.