Országgyűlési tudósítások
Most már valóban gyorsan halad a képviselőház a felgyülemlett hátralékos törvényjavaslatok elintézésében.
Azok, a kik egy ideig kedvet mutattak egy kis lappangó obstrukczió folytatására, az újonczjavaslatoknak márczius 21-ikén megtörtént megszavazása után, úgy látszik végleg abbahagyták a harczot. A márczius 22-iki ülésen már a képviselőház hozzáfogott az 1903-iki állami költségvetés tárgyalásához.
A következő, márczius 23-iki ülésen rövidesen bevégezték az 1903-ra szóló költségvetési törvénynek s az ezzel együtt napirendre tűzött pénzügyi bizottsági jelentésnek a tárgyalását.
A pénzügyminiszternek alkalma volt újból felszólalni s kijelentette, hogy az adóreformjavaslat készen van s a létminimum (a megélhetésre szükséges legkisebb vagyon) adómentessége s a jövedelmek felfelé fokozódó megadóztatása alapján oldja meg a kérdést.
Azután a Ház a Horvátországgal való ideiglenes pénzügyi egyezményt vette tárgyalás alá.
Egyik intézkedés az, hogy Magyarország Horvátországnak három millió korona kamatmentes előleget nyújt.
A márczius 24-iki ülésen végig tárgyalták a horvát pénzügyi provizóriumról szóló törvényjavaslatot.
A tárgyalás folyamán gróf Tisza miniszterelnök is hozzászólott s beszéde keretében kifejtette Horvátországgal szemben folytatott politikáját s szólott többek közt a Horvátországban dühöngő magyargyűlöletről s kifejtette hogy a magyar politikának az a feladata, hogy teljesítse Horvát-Szlavonországok minden jogos kivánságát, hogy így fegyvert adjunk ama horvát hazafiak kezébe, a kik a jó egyetértés mellett küzdenek.
A szavazást be nem végezhették, mert nem volt jelen száz képviselő. Ezen kívül több mentelmi ügyet intéztek el.
Az ülés legfontosabb eseménye azonban a beruházási javaslatnak a pénzügyminiszter által való előterjesztése volt.
Ezen majdnem négy év óta vajudó javaslat iránt természetesen igen nagy az érdeklődés a képviselők körében, mert a tervezett közmunkák majdnem száz választókerületet közelebbről is érdekelnek, de különben is e javaslat volna hivatva tespedő gazdasági állapotainkon lendíteni. A javaslat 328 millió koronáról szól, melynek befektetése öt év alatt van czélba véve. Szorosan iparfejlesztési czélra 15.750,000 korona van felvéve. A földmivelési miniszter körülbelől hasonló összeget – 15 milliót – vesz fel a mezőgazdaság érdekeinek a közgazdasági alap gyarapítása által való támogatására. A beruházások zöme a vasuti és csatorna-építésekre esik.
A horvát pénzügyi egyezmény ideiglenes meghosszabbításáról szóló tövényjavaslatban az is benne van, hogy a horvát beligazgatási költségekhez Magyarország ezúttal három millió koronával többet adjon mint eddig.
Neményi Ambrus, a pénzügyi bizottság előadója szerint a 3.008,000 K. hiány úgy keletkezett, mert a horvát tisztviselők fizetését is emelik, továbbá a fogyasztási adótörvényeink reformja és egyéb pénzügyi természetű törvényeink módosítsa következtében Horvátország jövedelmeiben bizonyos elmaradás mutatkozik.
Arról a kérdésről, hogy mennyiben alaposak az e czímen támasztható igények és a mennyiben egyik-másik követelés alaposnak elismertetik, hogy mily összeggel értékelhető ez az igény, erről most nem szólok – mondja az előadó. – A hiányzó összeget a későbbi elszámolás kötelezettsége mellett előlegezi a kormány. Nem járnék el azonban a köteles őszinteséggel – folytatta az elődadó – ha ezen későbbi elszámolásnak vagy az előleg kifejezésnek tulságos jelentőségét tulajdonítanék, mert hiszen az eddigi tapasztalatok szerint jóformán kizártnak kell tekintetnünk, hogy ez az összeg később az államkincstárnak megtérüljön.
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!