Dtum
Login with Facebookk
1904 | Augusztus

A magyar tüzoltás múltjából

Magyarország az elemi csapások hazája volt mindig, mégis legtöbbet szenvedett a tűz-katasztrófáktól. Hanyag közigazgatása, a város-épitkezés rendszeretlensége voltak fő tényezői annak, hogy a mult századok rettegett réme, a vörös kakas, mind sürübben látogatta meg.

A hova pedig egyszer odalátogatott, ott kész martalékot talált. Siralmas krónikák szólnak egy-egy nagy tűzveszedelemről, melynek emléke máig fennmaradt nem egy helyütt, különösen egyes nagy vidéki városokban.

Hogy milyen kezdetleges tűzrendészeti állapotok uralkodtak még ezeőtt kétszáz évvel szerteszét az ország nagyobb városaiban is s annál inkább a vidéken, arról egész képet lehetne rajzolni. Igen sok helyet a házak nem is voltak ellátva kéménynyel, vagy ha igen, elhanyagolt állapotuk miatt a tűzveszély állandó fészkei voltak.

A nemesség nem is engedte portájára a kémények megvizsgálására kiküldött hatósági közegeket, makacsul őrizve ősi kiváltságát. Mit lehetett tenni ez ellen? Birságor birság után állapitottak meg a hatóságok éspedig első renitenzia esetében 17 krt, a másodiknál 34 krt, harmadik esetben 51 krt s erre aztán negyedik sorban következett a fiscalis actió. Könnyen érthető, hogy a míg ez a hosszú proczedura véget ért, addig elhamvadhatott az egész falu.

Alkalmas tűzgyujtó eszköz híjában általános szokás volt a szomszédból hordani tüzet s a perjét százazon vinni. Lámpást csak a hatóság ismételt és erélyes meghagyására kezdtek használni, azelőtt lobogó fáklyákkal jártak a cselédek a malomba, s a fáklyák hamvadó kanóczait a házak sövényes oldalán verték le.


A XVII. század közepe aztán magával hozta nálunk is, legalább a városokban a szalmafödelek alkonyát. Pozsony, Nagy-Szombat, egymásután mondták ki, hogy tűzveszélyes zsup-és nádfödeleket többé nem tűrnek, a meglevőknek pedig elrendelték a lerombolását és zsindelylyel való kicserélését.

A fertálymestereknek szigorúan kötelességévé tették, hogy minden hónapban végigjárják a várost, a zsupfedeles házak tulajdonosait birságolják meg s egyenek-igyanak a befolyt birságpénzből „more partio” – tekintettel arra, hogy ezért a küldetésökért külön fizetés nekik nem járt.

Nem úgy mint Budán, a hol már 1700-ban rendes kéményseprő, Franczin Péter Pál volt azzal a hivatalos feladattal felruházva, hogy fertályonként megvizsgálja a Vár és a Viziváros összes padlásait és kéményeit, a mely hivatalos eljárásért mindannyiszor 1 frt 30 kr járt neki , a mellett bizonyára nem kis tekintély is, mert a törvényhatóságok igen messzemenő hatáskört biztositottak a tüzrendészeti intézkedésekkel megbizott közegeknek.

Nagy-Szombat városáé azonban az érdem, hogy már 1623-ban létesitette az első tűzoltó szertárt az országban, határozatot hozván a városban lakó három nemzet kommunitása nevében az úgynevezett Borbély (Barbelius) András féle ház kisajátitására és megfelelő helyiséggé való alakitására, a hol az oltáshoz szükséges szekerek, edények, létrák és más szerek állandó elhelyezésre leljenek.

Mária Terézia királynő később leiratot intézett a nemes tanácsokhoz, melyben egy tüzkár-alap létesitését rendelte el részben a kárvallottak segélyezésére, részben pedig oltási eszközök beszerzésére. Mondhatni, ez a rendelet lett nálunk a tűzoltási ügy rendszeres fejlesztésének kiinduló pontja.

Nemsokára aztán kiadatott az első császári és királyi tűzszabályzat, a mely végre igazán helyes alapokra fektette az emberiség nagy veszedelme, a tűz elleni védekezést. De a tekhnika mily fejlődésére volt még azután is szükség, hogy azt a bámulatos tökéletességű rendszer megteremtse, melynek képe előttünk áll a tüzoltás mai szervezetében!

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A budapesti önkéntes tűzoltók tanszergyűjteménye Tűzoltó-felszerelések és gőzszivattyúk Mászó-létrák Fecskendő felszerelése az oltáshoz Gyakorlat a kampós létrákkal
Cikk-ajánló
Még egyszer az asszimilációról Még egyszer az asszimilációról
A Nyugat lapjain Schöpflin Aladár nemcsak Farkas Gyula könyve...
Madarász Viktor kiállítása
NEMCSAK a tudósok és költők, de igen sokszor a művészek is megelőzik...
Radio-gyorstelegráfia Berlin és Budapest között Radio-gyorstelegráfia Berlin és Budapest között
Miután a Siemens-Halske-féle gyorstelegráffal a drótnélküli...
A hónap rövidhíreiből A hónap rövidhíreiből
Newyorki szikratávirat jelenti: Az elnökválasztás első jellemző...
A Condor Kerékpár Egylet nemzetközi versenye. A Condor Kerékpár Egylet nemzetközi versenye.
Szent István napjára fenti egylet nemzetközi verseny megtartását...
Kovács kettős győzelme Helsinkiben Kovács kettős győzelme Helsinkiben
Vasárnap kerül sorra Helsinkiben a magyar atlétikai viadal első...
10.000 korona = 500.000 korona 10.000 korona = 500.000 korona
Közeledik a karácsony s közelednek a karácsonyi örömökkel járó...
A szerencsés véletlen A szerencsés véletlen
Érdekes történetet írtak meg az ujságok a napokban egy fiumei...
Chopin születésének századik évfordulójára Chopin születésének századik évfordulójára
1810. február 22-én született Chopin. Zenei csodagyermek volt. Nyolcz...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98