Dtum
Login with Facebookk
1904 | Január

A nőkről

A régi jó világban az volt a nő hivatása, hogy gyermekeket neveljen, vezesse a háztartást hűséges támasza legyen férjének az élet bajaiban. S e nemes hivatásnak derekasan meg is feleltek kivált a magyar nők, kik mindenha hires házi asszonyok és családanyák voltak.

Hála Istennek, ma sem panaszkodhatunk e tekinetben, de hogy a nők életében már nagy változás állott be, nem tagadhatjuk. Nálunk ugyan még kevésbé érezhető ez, de a külföld nehány országában már ugyancsak szembeszökő a változás. Nagy mozgalom támadt, melyben egyenlő jogokat követelnek a nőknek a férfiakkal, a mi aztán sok tekintetben már tulzásig jutott.

Kenyeret és jogot a nőknek!e szavakat irták zászlaikra a mozgalom vezetői. A kenyérért folytatott küzdelem jogosságát lehetetlen kétségbevonni, mert tagadhatatlan szomoru tény, hogy a házasságok száma egyre kevesbedik. Angliában minden 100 nő közül 43 férjezetlen. Németországban pedig minden száz nő közül 43 maradt pártában. A megélhetés egyre nehezebb lesz s a férfi önmagát is alig képes eltartani, nemhogy családalapításra gondolhatna.

A társadalom kénytelen volt engedni a kenyeret követelő nők ostromának s lassanként megnyitotta előttük a kenyérkereső pályák egész sorát. Legelöl járt ebben az európai államok közül Francziaország, hol a kenyérkereső nők száma már négy és fél millió. Nemcsak a földmívelés, ipar és kereskedés terén talált munkát a nő, hanem elözönlötte a hivatalokat s megnyiltak előtte a tudományos pályák is. Úttörő volt ebben egyrészt a szabad Amerika, másrészt különös ellentétül Oroszország. Amerikában az összes egyetemek nyitva állanak előttük s jelenleg az ottani diákkisasszonyok száma nem kevesebb, mint 65,000.

Minálunk alig pár éve nyiltak meg a nők előtt az egyetem kapui, de ott szerzett tudományuknak egyelőre csak az orvosi, gyógyszerészi és tanári pályán vehetik hasznát. Mig például Francziaországban s Amerikában női ügyvédek is vannak már, sőt az utóbbi helyen birók és papok is kerülnek a nők közül.



A nőkérdésről érdekes tanulmányt irt legközelebb Ráth István, melyet a budapesti ŤUrániať szinházban adtak elő. Az ŤUrániať nagyon különbözik a többi szinházaktól. Voltakép felolvasásban ismertetnek itt bizonyos dolgokat, hozzá azonban nagy képeket is mutatnak be, a melyeket a szinház függönyére vetitenek villanyos fény segitségével, sőt vannak e képek közt olyanok is a melyek mozgó alakokat mutatnak be.

Igy a női életből is igen sok és sikerült képet mutattak be, elkezdve a gyermekkortól, az élet minden szakaszán keresztül, a nő életét a falun, a nagy városokban, munkálkodó, vagy maguk ékesítésén fáradozó hölgyeket valamint olyanokat is, a kik a tudományos pályán működnek..

A képek közül mi is ismertetünk egypárt olvasóinkkal: egy kis leánykát, a ki boldogan üldögél kedves csacsija mellett, sejtelme sem levén ama nagy küzdelelmről, a melyben később tán még neki is rész jut.

Másik képünk azt ábrázolja, a mint egyik budapesti kórházban a fehér zubbonyokba öltözött orvosok műtétet végeznek egy betegen s oda állitottak néhány női orvosnövendéket is.

A harmadik képünk egy franczia ügyvédhölgyet tüntet fel, a ki szintugy jártas a legkacskaringósabb törvényparagrafusokban is mint akármelyik férfi kollégája s bizonyosra vehetjük, hogy a beszéddel se fukarkodik, ha védelemre kerül a sor a biróság előtt…

A világ kerekét meg nem állíthatjuk bizony, forog az, a hogy a kor szelleme mozgatja, de azért csak azt kell mondanunk, hogy ámbár hiszen a nőnek is joga van a kenyér kereséséhez, de legszebb, legnemesebb hivatása mégis mindig csak az marad, hogy legyen jó, gondos családanya és segitő társa férjének az élet viharaiban.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Feminizmus
Kántor Judit

A feminizmus – vagyis a nők egyenjogúságáért küzdő mozgalom – az a polgári törekvés, ami az újkori mozgalmak közül talán a legnagyobb vihart kavarta. Nem csak arról volt itt szó, hogy a gazdaságban, tudományban és a kultúrában kívántak „egyenlő jogokat” a nők, hanem egyúttal arról, hogy a politikában is részt kívántak venni.


Ezzel minden korábbi társadalmi tradíció megrendült és nemcsak a férfiak, hanem a nők szerepe, helye és feladatai is gyökeresen megváltoztak. Noha - a hagyományon kívül – már semmi nem indokolta a régi status quo-t, valójában egyik nem sem készült fel a változásokra.


A mozgalom híres mondata 1791-ben hangzott el Olympe de Gouge szájából: „Nő, ébredj fel, az ész vészharangja zúg az egész univerzumban, fedezd fel a jogaidat!”. Eredetileg Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatára adott válasznak szánta A Nők Jogainak Nyilatkozatát, amelyből a szerző szerint „kifelejtették” a nőket.


A nyilatkozat lényege, hogy a nő szabadnak születik és ugyanolyan jogok illetik meg, mint a férfiakat, a nőknek a törvény előtt a férfiakkal egyenlőnek kell lenniük, ugyanúgy részt kell venniük a törvénykezésben, ugyanolyan tisztségeket és hivatalokat kell betölteniük, mint a férfiaknak, és ezek elérésének kizárólag a tehetség és az érdem lehet a feltétele.


Ezzel nem is lett volna talán semmi baj, de egy lélekzettel támadta a házasság intézményét is – bár nem ez volt az oka annak, hogy Olympe de Gouge-t 1793-ban lefejezték a jakobinusok.



Ezzel szinte egyidőben megjelent Angliában A Nők Jogainak Követelése Mary Wollstonecraft tollából. Úgy vélte, a férfiak és nők képességei között nincs lényegi különbség, és „ha a férfiakat ugyanolyan kalitkákban tartanák, mint a nőket, akkor bennük is hasonló személyiségjegyek fejlődnének ki”, ezért elsősorban a férfiakéval azonos képzést és házon kívüli fizetett munkalehetőségeket követelt a nőknek. A házasságot „törvényes prostitúciónak” tartotta, melyben a nők rabszolgaszerepre vannak kárhoztatva.


Súlyos kijelentések ezek akkor, amikor a kor egyik legnagyobb férfi gondolkodója, Rousseau „erkölcsileg és intellektuálisan teljesen eltérő lényeknek” tartotta a nőket!


A 19. század első harmadától a feminizmus egyre szorosabban összekapcsolódott a polgári mozgalmakkal, az 1840-es évektől pedig megjelentek a szüfrazsettek, a nőknek választójogot és törvény előtti egyenlőséget követelve. Máig emlékezetes az Emmaline Pankhurst szervezte angliai tüntetés, ahol félmillió embert sikerült mozgósítania.

A 19. század második felétől a feminizmus egyik irányzata a szocialista eszmékkel is összekapcsolódott, melynek emblematikus alakja Clara Zetkin lett.


Magyarországot sem hagyta érintetlenül a feminizmus. 1903-ban például a magyar szocialista nőmozgalom vezére, Gárdos Mariska követelt egyenlő bért és emberségesebb bánásmódot az Árpád úti Központi Kávéházban; 1904-től pedig a Huszadik Század című folyóirat ad teret a nők választójogi vitájának.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Idill a kastély parkjában Orvos kisasszonyok egy műtétnél Budapesten Franczia ügyvédhölgy
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A svéd elektromos nagyvasutak A svéd elektromos nagyvasutak
Svédországnak alig van számbavehető széntelepe, de igen gazdag...
Modern pentatlon verseny Stockholmban Modern pentatlon verseny Stockholmban
A modern pentatlon első versenye vasárnap volt Stockholmban. A 4050...
A Műcsarnok kibővítése A Műcsarnok kibővítése
Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat nemrégiben megjelent...
Vádak egy milliomos fakereskedő ellen Vádak egy milliomos fakereskedő ellen
Emlékezetes még a Hevesi fakereskedő cég által elkövetett nagyszabásu...
Automaták Automaták
Párisban most egy George Bartrand nevű ügyes mekhanikus mutogatja...
Az első munkáselőadás az Operában Az első munkáselőadás az Operában
Vasárnap délután egy órakor volt a Nemzeti Operában az első ingyenes...
Magyarország az olympiai versenyeken Magyarország az olympiai versenyeken
Az 1900. évi olympiai játékok görögországi rendező bizottsága...
Kitüntették Konkoly-Thege Miklóst Kitüntették Konkoly-Thege Miklóst
Konkoly-Thege Miklóst, az ismert csillagászt, a Magyar Tud. Akadémia...
A magyar-lengyel teniszmérkőzés A magyar-lengyel teniszmérkőzés
Amire a teniszvilág optimistái is alig mertek gondolni, megnyertük a...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98