Dtum
Login with Facebookk
1904 | Július

Melléknapok

Aristoteles után „halo” jelenségeknek nevezik azon gyönyörű meteorologiai tüneményeket, melyeket holdudvar, holdgyűrű, napudvar, napgyűrű néven ismerünk. Ezek különösen a mérsékelt égövi és a hidegebb éjszaki tájakon tünnek fel gyakrabban. Hajdanában, mikor még az időjóslással ugyszólván mindenki foglalkozott, a befőttes üvegekbe zárt békák nyugtalankodásán kívül még e jelenségek feltünését is a várva várt eső biztos előhírnökeül tekintették. E vélekedés alaptalan voltát azonban a tudomány már kérségtelenűl kimutatta.

A „halo” jelenségek a szivárvány szineiben fénylő színes gyűrűk, melyek középpontjában a nap, a hold, vagy néha valamelyik fényesbb csillag áll. Az udvarok és gyűrűk, úgy alakjokra, mint keletkezésökre nézve lényegesen különböznek egymástól, mert míg amazok, mindig változó átmérőjű s kékes-fehér, vöröses szegélylyel biró képződmények, addig a mindennapi életben szintén udvarnak nevezett gyűrűk meghatározott 23ş 45’ vagy 90ş átmérővel birnak, melyben a szivárvány szinei közül a vörös van belül, holott az udvaroknál az kívül található.

Az udvarok a fénynek a levegő igen apró vízcseppjeiben való elhajlása folytán keletkeznek, ezzel szemben a gyűrűk fénytörés következményei, melyet a fény a nagy magasságokban tartózkodó jégtű-felhők (cirrusok) kicsiny kristályain, mint prizmákon szenved.

Miként a meteorologiai jelenségeknél általában, úgy a halo tüneményeknél is, bizonyos periodikus ismétlődés tapasztalható. A nap gyűrűk röviddel délelőtt s különösen tavaszutókor a leggyakoribbak, holott a holdgyűrűk leginkább a téli időszakban lépnek fel.

A gyűrűkkel egyidejűleg u.n. melléknap körök és függélyes fényoszlopok észlelhetők, melyek minden valószinűség szerint a nap képénak a vertikálisan álló jégprizmákon való folytonos tükrözése folytán keletkeznek. E napgyűrűk nem teljesek, mert annak rendszerint csak egyes részei láthatóak, a melléknapok azonban néha oly ragyogó fényességűek, hogy alig lehet beléjök nézni.

Ilyen melléknapot tüntet felmellékelt rajzunk, mely egy Ó-Gyallán f-é- április hó 16-án d.u. 4 órakor látható volt halo jelenséget ábrázol. Az ég szine azon a tájon, hol a gyűrű látszott, egészen szürkés volt a meglehetősen egyenletesen elosztott cirrus felhőktől, melyeken csak gyengén szűrődött át a nap fénye.


A gyűrű megeheetősen halvány és elmosódott volt, mindazonáltal a szivárvány szinei tisztán látszottak. Alsó, a horizonthoz közelebbi része teljesen hiányzott, ellenben a köriv felső darabja felett egy második gyűrűnek nyomai mutatkoztak, mely különösen élénk s ragyogó szinpompájánál fogva volt feltünő.

A képen a gyűrűkben levő világos foltok mutatják a melléknapok helyét, melyek körül különösen a baloldali érdekes, mert egy több foknyi hosszúságú fénycsóvával birt. Ilyen fénycsóvák gyakran a nap körül is láthatók s azt kereszt alakúnak tüntetik fel. Hasonló jelenségről tesz említést Eusebius is, ki azt írja Nagy Konstatntin római császár életrajzában, hgy midőn Kr. U. 312 október 28-án a mulvivai hídnál Maxentiussal csatát vívott, a felhőkben fénylő kereszt látszott, mely körül görög nyelven ez volt irva „E jelben győzöl”. Katonáira, kik közül sok keresztény volt, - ez oly lelkesitően hatott, hogy a győzelmet ki is vívta.

A nap hanyatlásával a gyűrű is mindjobban halványult, míg végre egy nagyobb felhő tömeg egészen elboritotta. A helyett, - hogy mit azt azelőtt gondolták – utána esős időkövetkezett volna, verőfényes meleg napok állottak be. Bár esőnem volt, el kell azonban ismernünk, hogy a régiek hiedelmei nem nélkülöznek minden alapot s igy – ha kevés is – de mégiscsak volt bennök némi logika.

Ugyanis mint az már bebizonyitott dolog, napgyűrűk csakis olyankor jöhetnek létre, midőn az eget cirrus felhők, eme 5000-8000 méternyi magsságban úszkáló fátyolszerű felhőrétegek boritják. Már pedig ezek, különösen ha gyors vonulásúak s délnyugat vagy nyugat felől jönnek, rövid időn belül (24 óra alatt) rendesen esővel járnak, csakhogy ha rossz idő uralkodik akkor ennek gyors jóra változását is jelentik.

Nálunk a cirrusok vonulása túlnyomólag ilyen iránytű, tehát napgyűrűk is ekkor észleltettek leggyakrabban, vagyis e gyűrűk fellépte is legtöbbször időfordulást jelentett. Ez azonban csakis a napgyűrűkre és melléknapokra vonatkozik, mert az udvarokra a legszorosabb megfigyelés sem volt képes a törvényszerűséget kimutatni.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
A harmadik birodalom keletkezése A harmadik birodalom keletkezése
A Moeller van den Bruck által megjövendölt "Harmadik birodalom"...
Breszt-Litovszk alatt Breszt-Litovszk alatt
Kövess tábornok csapatai az ellenséget ismét kivetették több...
Ipari kishírek Ipari kishírek
Dreher Antal serfőző cég alatt a Dréher-féle sörgyárak, tudvalevőleg...
Hevesi Sándor - Helvey Laura (1852-1931) Hevesi Sándor - Helvey Laura (1852-1931)
Egy fejezet a magyar színjátszás fejlődéséből Eltemettük Helvey...
Meggyilkolt képviselő Meggyilkolt képviselő
Eremits Pál nagykikindai szabadelvűpárti képviselő véres halála nagy...
Magyar bank Amerikában Magyar bank Amerikában
1904. óta vajudik az a kérdés, hogy az amerikai Egyesült-Államokban...
Apróságok Apróságok
A Budapesten székelő diplomáciai karban érdekes változás készül....
A Községi Élelmiszerüzemet kis emberekre kell átruházni A Községi Élelmiszerüzemet kis emberekre kell átruházni
Varga iparügyi miniszter hangoztatta ismételten, hogy minél több...
USA és világháború
A nagy európai tragédia kezdete, 1914 – nagyszerű év volt sok...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98