Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1904 | Május

A magyar tudomány újabb sikere

A magyar tudománynak újabb sikeréről számolhatunk be. A Tudományos Akadémia legutóbbi nagygyűlésén a nagy jutalmat, mely az akadémiai ügyrend értelmében a lefolyt hétévi időkörön belül megjelent munkákközül azt illeti meg, mely a legkitűnőbb s egyszersmid a tudomány terén jelentékeny haladást jelez, oly műnek itálta oda, a melya magyar tudományos irodalmunknak méltó büszkesége, gazdag és mély eszmei tartalmánál fogva pedig a szaktudomány mozgalmaira, a tudományos érdeklődés változó irányai között is, hosszú időn átdöntő befolyásu lesz.

E munka Kőnig Gyula „Az algebrai mennyiségek általános elméletének alapvonalai” czímű könyve. E könyvről az akadémiai jelentés így ír:

„E könyvben, melynek több mint felerésze a szerző eredeti viszgálatait tartalmazza, Kőnig a holoid és othoid tartományok, az összresolvens és aequivalentia-modulus fogalmánal megalkotásával, továbbá az eliminatio-elméletben és az algebrai egész mennyiségek elméletében fellépő számos alapproblemának első megoldásával az algebrát és felsőbb szám-elméletet hatalmas lépéssal előbbre vitte.

Akár az eredeti eszmék gazdagságát és mélységét tekintsük, akár az itt legelőször kifejtett módszerek termékenységét, az új eredmények fontosságát és elegantiáját nézzük: mindenképpen arról győződünk meg, hogy az utolsó évek nemzetközi irodalmában is aligha jelent meg munka, a mely a mathematika egyik fontos disciplinájára nézve oly önálló felfogással foglalná rendszerbe a multnak minden alapvető alkotását és egyszersmind gazdag eredeti tartalmával a jövő fejlődés számára oly nagy reményekre jogositó alapot nyujtanak.”



Ime ez e könyvnek illetékes tudományos méltatása Akadémiánk részéről, de talán még ennél is lelkesebb hangon üdvözölték e mű megjelenését a külföld kiváló szakírói, a kik e könyvről írt terjedelmes tanulmányokban a Magyar Tudományos Akadémiát e mű kiadása alkalmábólmelegen üdvözlik, Kőnignek pedig alig győzik eléggé megköszönni, hogy e véleményük szerint alapvető munkát, német forditásának közrebocsátásával, számukra is hozzáféhetővé tették.

Igaz, hogy mint mathematikus, munkásságának természeténél fogva, Kőnig nem tarthat igényt arra, hogy a nemzet szélesebb rétegeire közvetlenűl hathasson: de azért mégis mulhatatlanúl szükséges, hpgy mathematikai gondolkodásának exakt voltából, szigorú következetességéből, logikájának élességéből nemzeti művelődésünk szélesebb medrébe is belejusson valami, kiváltkép nálunk, a hol a nemzet, hosszú elnyomatás korszaka után, tespedéséből felébredvén, szellemi és anyagi kulturájának terén évszázados mulasztások pótlására kénytelen.

Valóban hálával tartozunk Kőnignek, hogy az exakt gondolkodás elemének kulturánkba való beolvasztását munkálkodásával elősegítette; s ha ma a mathematikusok oly gárdáját vallhatjuk magunkénak, a kiknek tudományos működését a külföld a maga teljes értékében méltatja és osztatlanúl elismeri: ez elsősorban az ő érdeme.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Magyar matematika a századfordulón
Kántor Judit

A Bolyaiak tudományos eredményei alapján azt gondolhatnánk, hogy a matematika és a matematikai kutatások hazánkban már a 19. században is igen jelentősek voltak. Magyarország mégis csak a kiegyezés utáni fejlődés hatására kapcsolódott be a nemzetközi ktatásokba, s a Bolyaiak eredményei valójában csak a 19. század végére váltak itthon is ismertté.


Az 1870-es évektől azonban két nemzetközi szintű kutatási centrum is kialakult. Az egyik a József Műegyetemen, a másik a Ferencz József Tudományegyetemen (vagyis Budapesten és Kolozsváron).
A Műegyetemen működő, nemzetközi hírnévre is szert tett matematikusok egyike volt Kőnig Gyula; Rados Gusztáv, Kürschák József és Réthy Mór mellett. A kolozsvári egyetemen Farkas Gyula, Réthy Mór, Schlesinger Lajos és Vályi Gyula voltak a legkiválóbb matematikusok.


A két nagy központ megalakulása után kutatóink egyre intenzívebben kapcsolódtak be a nemzetközi munkába is. Számos cikket, tanulmányt közöltek a külföldi szaklapok is magyar szerzőktől, az MTA pedig neves külföldi tudósokat választott tagjává. Köztük volt például Arthur Cayley, Charles Hermite, Hermann Helmholtz, Hugo Kronecker, Paul Du Bois-Reymond, Felix Klein, Gaston Darboux és Gösta Mittag-Leffler.


Jelentős lépés volt az első hazai matematikai szaklap, a Mathematikai és Természettudományi Értesítő megjelenése. Ezt követte a Mathematikai és Physikai Lapok kiadása, majd 1891-ben a Mathematikai és Physikai Társulat is megalakult.


A matematikai kutatások kezdettől összekapcsolódtak az oktatással és a tehetséggondozással: 1870-től az egyetemeken elrendelték középiskolai matematikai tanárképzők létesítését.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


HIRDETÉS
Cikk-ajánló
A néprajzi muzeum A néprajzi muzeum
A néprajzi muzeum, mely eddig a Nemzeti Muzeum Csillag-utczában levő...
Katonai javaslatok és obstrukció Katonai javaslatok és obstrukció
A képviselőházban tovább huzódik az ujonczlétszám fölemeléséről szóló...
Szenzációs római jelentés Franciaország és Olaszország véd- és dacszövetségéről Szenzációs római jelentés Franciaország és Olaszország véd- és...
A „Matin” Rómából keltezett cikkben arról számol be, hogy...
Az új sebészeti klinika Az új sebészeti klinika
Nem régiben egy új sebészeti klinika nyilt meg Budapesten s benne oly...
Egy repülő szerkesztőség „valahol Ukrajnában” Egy repülő szerkesztőség „valahol Ukrajnában”
Szuronyos puska és szárnya páncélsisak rajza díszíti a honvédek...
A pinczehelyi véres választás A pinczehelyi véres választás
Megirtuk már, hogy a piczehelyi kerületben, (Tolna) melyet eddig...
Tűzzel és lelkesedéssel, de fizetés nélkül! Tűzzel és lelkesedéssel, de fizetés nélkül!
Egy igen jónevű tornatanártól hallottam, hogy az iskolai 20-26 órai...
Ujabb repülési rekord Ujabb repülési rekord
Az embereket a repülés technikájának, a levegőben való tartózkodásnak...
Az Ernst-múzeum kiállítása Az Ernst-múzeum kiállítása
Itt mindenesetre Fényes Adolf gyüjteménye volt a legérdekesebb....
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98