Párisban április első napjain néhány elfogatás történt, s ezzel nyomban hire terjedt, hogy összeesküvést terveztek. Sok katonai egyenruhát, fegyvert, töltényt találtak. Ezekről azok, a kik gyűjtötték és őrizték, azt állították, hogy valamely gyarmati gazdasági telep őrségének voltak szánva. Az egész dolog meglehetősen gyarló összeesküvési készülődésnek tünik föl, úgy hogy a kormány mikor értesült róla, semmi komolyabb intézkedéseket sem látott szükségesnek.

Hir szerint Napoleon Viktor herczeg érdekében akartak kisérletet tenni oly formán, hogy 5-600 fegyveres ember hirtelen megszállja a miniszteriumokat, elfogja Loubet elnököt, kikiáltja a császárságot és Napoleon Viktort. Némely hirek szerint Fülöp orleansi herczeg érdekében dolgozott egy csoport képzelgő. Az összeesküvési kisérletnek semmiféle komolyabb politikai jelentőséget nem tulajdonítanak, s úgy látszik, a marokkói kérdés sem fog nagyobb hullámokat fölkavarni. Napolenon Viktor herczeg kijelentette, hogy ő a letartóztatott férfiak közül senkit sem ismer és az a meggyőződése, hogy az egész dolog nem egyéb szédelgésnél.