A csuklós lánczok, melyek erőátvitelre szolgálnak, sok esetben kitünően pótoljáka szijakat. Egy esetben azonban nem mérkőzhettek meg a szijhajtással, t.i. akkor, midőn az erőátvitel nem egy és ugyanazon sikban történt, hanem bizonyos szögelfordulással – ekkor ugyanis nem voltak használhatók.

Képzeljül el csak, mily mértékben kell az egyes láncz elemeknek elfordulniok, míg az egész hosszban egy 90 %-os elfordulást nyerünk, hogy a láncz egy 90%-al elfordult síkban mozgó fogaskerékre felszaladhasson.

Stotz stuttgarti czég egy olyan lánczot készitett, amely úgy egynes, mint szögben elforduló lánczhajtásra alkalmas. A „Stotz-féle keresztcsuklósláncz” név alatt forgalomba hozott lánczok eszerint bizonyos alkalmakkor czélszerü felhasználásra fognak találni.

Mint a mellékelt ábra mutatja, a láncz két féle elemből áll, u.m. a tulajdonképeni lánczszemek és az őket összekötő elcsavart S betühöz hasonló összekötő elemekből. Az utóbbiak ugyanis 90%-al vannak egymáshoz elcsavarva.

A lánczelemek bekapcsolása ugy történik, mint a többi hasonlóképen szét- és összeszerelhető láncznál, t.i. a szemeket 90ş-al elhajtva ki lehet az összekapcsoló elemből venni. 90%-al elforditott hajtásnál, mint az az ábrából kitünik, azok a szemek kerülnek a fogaskerekek fogaira, melyek a másiknál a fogközökbe nyomultak és forditva.

Minthogy a láncz szétszedhető, ennélfogva tetszés szerint meg is hosszabbitható vagy rövidithető.