Dtum
Login with Facebookk
1905 | Augusztus

A JAPÁN BIRKÓZÁS

A mult napokban sokat írtak a lapok arról, hogy Párisban nagy feltűnést keltett néhány japán birkózó, a kik nagy közönség jelenlétében legyőzték a legerősebb és legügyesebb európai czirkuszi birkózókat egy sokak által rejtelmesnek tartott módszer segítségével, melyet japán nyelven dzsiu-dzsiczu-nak hívnak.

 

Ez az eset felhívta sport-űző közönség figyelmét is a japán birkózásra, mely Amerikában már mintegy egy év óta ismeretes s az effélék iránt nálunknál jobban érdeklődő amerikaiak közt sok hívet talált.

 

Maga az Unió elnöke, Roosevelt is, mint a lapok írják, tanulta a dzsiu-dzsiczut, az egyetemek sportkedvelő ifjúsága pedig, - melynek leghíresebb birkózó és boxoló championjait a kis termetű, czingár japán mesterek mindjárt az első mérkőzéseken tönkrevették – nagy hévvel adja magát az új mesterségre.


Mi tehát ez a dzsiu-dzsiczu? Erről már számtalan ujságczikk jelent meg, de oly részletes és pontos tájékoztatást még eddig senki sem adott róla, mint legújabban Irving Hancock két e tárgyról megjelent könyvével. Hancock mint amerikai hírlaptudósító négy ízben töltött hoszszabb időt Japánban.


A dzsiu-dzsiczu szó maga Hancock szerint izomtörést, izomfárasztást jelent. Maga a fogalom magába öleli a japán testi nevelés egész rendszerét. Keletkezése az ősidők homályába nyúl vissza, a szamurai harczos nemesség fénykorába, a mikor a szamurai férfinak egyéb dolga nem volt, mint harczban a hazáért küzdeni, békében harczra készülni.

 

Ez a készülődés nemcsak abban állott, hogy a fegyverforgatásban gyakorolták magukat. hanem abban is, hogy megtanulták fegyvertelenül, puszta kézzel elbírni az ellenfelet. A századok folyamán e gyakorlatokból egész apróra kidolgozott rendszer lett, mely magában foglalja a test minden részének harmonikus edzését, a győzelemhez szükséges erkölcsi föltételek megszerzését s a harcz közben felhasználható hatásosnál hatásosabb fogások százait.


A dzsiu-dzsiczu-ban nem a sport-szempont, vagyis a test edzése és erősítése a főczél, hanem az önvédelem; azért tanulják, hogy bármikor, bármiféle támadással szemben meg tudják védeni magukat. A gyakorlatok alapelve az, hogy a gyöngébb ember is le tudja győzni az erősebbet ügyessége és gyakorlottsága által.


A japán férfi – sőt igen gyakran nő is – már gyermekkorában elkezdi a dzsiu-dzsiczut tanulni. Az első időben kizárólag teste megedzésével foglalkozik s az erre vonatkozó szabályok és gyakorlatok meg vannak határozva a legapróbb részletekig.

 

Külön fogások vannak a kézcsukló, az alsó kar, a könyök, a nyak, a láb egyes részeinek, szóval a test minden egyes porczikájának edzésére s a további, már a valóságos küzdelmet tanító fogásokat is úgy gyakorolják be, hogy a két egymással küzdő fél közül az egyik tanulja a fogásokat, a másik pedig elhárításuk módját s ez alatt izmaik, idegeik, csontjaik is megerősödjenek.

 

E gyakorlatok közben pl. a gégéjük úgy megedződik, hogy a legerősebb szorításnak is ellenáll. Mondják, hogy a dzsiu-dzsiczunak egy-egy mestere bármikor elbír a torkán egy keresztbe fektetett bambuszrudat, melynek mindegyik végén egy-egy jól megtermett ember ül.


Külön hosszas gyakorlattal keményítik kifeszített tenyerük alsó élét, mert sohasem ököllel ütnek, hanem a tenyerük élével, a minek az az előnye, hogy az ütés hatásosabb, mert ereje kisebb felületen oszlik el.


Rendkívül elmés módon használják fel az anatomiai ismereteket oly formán, a hogy a mi öklözőinknek és birkózóinknak eszükbe sem jut. Tudja mindenki, hogy ha pl. a könyöke csúcsának bizonyos pontját csak gyönge ütés éri is, ez igen erős fájdalmat okoz s az egész kar elzsibbad.

 

Ilyen könnyen sebezhető pontja több is van a testnek; a dzsiu-dzsiczu mívelője ezeket mind nagyon jól ismeri s bármely pillanatban képes egy ily helyre irányzott csalhatatlanul találó ütéssel vagy csak nyomással is harczképtelenné tenni ellenfelét, sőt – ha élet-halálharczról van szó – meg is ölheti.

 

A beavatottak tíz olyan ütést tudnak, a melyek föltétlenül halálosak; hogy ezek miben állanak, az az ő titkuk, mert elérhető okokból óvakodnak attól, hogy nyilvánosságra hozzák őket. Az ismert ütések között is sok nagyon veszedelmes van, így pl. ha a nyakszírt egy bizonyos pontját, a hátgerincz tövét, a vesét stb. a tenyér megkeményített végével jól megütik, nagyon könnyen halálos vége lehet a dolognak.


A gyakorlatokat nem külön ruhában vagy nekivetkőzve, hanem rendes viselő ruhában végzik, mert helyesen azt tartják hogy ha az embert éjjel egy utonálló megtámadja, ez nem várja be, a míg kellően neki vetkőzik, hanem úgy kell vele szembeszállni, a hogy az ember épen van. Mert bármi körülmények között, bármi támadással szemben helyt állni s a támadót legyőzni,ez a dzsiu-dzsiczu czélja. Botot, fegyvert nem használnak soha, de azt igen jól megtanulják, hogy mikép kell az ellenfél kezéből a fütyköst vagy revolvert kicsavarni, mielőtt még árthatna vele.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Kabát-fogás A "nyolczas" :A hónaljánál fogva felakasztott ellenfelet a győztes átveti a vállán Az "ördög kézszorítása" Japán és amerikai birkozók fogásai
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Tagositás és kivándorlás új szabályozása Tagositás és kivándorlás új szabályozása
Sűrűn emlegetik mostanában a tagositás és kivándorlási ügy új...
A boyok A boyok
Mindnyájan megpukkadtunk már a boyok miatt, de annyira még nem...
Az Endre-fiu a bécsi Collegium Hungaricumban
Ebéd után betévedtem a Collegium Hungaricum átellenében egy sörözőbe,...
Országos rekorddal nyerte a BBTE a 4x100 m-es bajnokságot Országos rekorddal nyerte a BBTE a 4x100 m-es bajnokságot
1933. évi szenior és ifjúsági stafétabajnokságait a BEAC pályán...
Nemzetközi építészeti kiállítás Nemzetközi építészeti kiállítás
Évek hosszú sora óta nem volt olyan tanulságos képzőművészeti...
Az antiszemitizmus pszichoanalizise Az antiszemitizmus pszichoanalizise
Az utóbbi időben sokan kíséreltek "tudományosan" közelíteni a...
Hodzsa megegyezést kíván a kisantant, a római egyezmény hatalmai, Németország és Franciaország között Hodzsa megegyezést kíván a kisantant, a római egyezmény hatalmai,...
Hodzsa Milán csehszlovák miniszterelnök az Excelsior munkatársa előtt...
Arzénjárvány” egy szabolcsi faluban Arzénjárvány” egy szabolcsi faluban
Vasárnap szállították Kemecséről a tizenötödik súlyos arzénmérgezéses...
Kétnyelvű könyvtár Kétnyelvű könyvtár
A magyarság szétszóródásának szomorú előjeleként fellendült...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98