Dtum
Login with Facebookk
1905 | Augusztus

Magyar Egyed órája

A régi művészeti és iparművészeti tárgyak hamisitása már jól kifejlett iparág. Párisban, Londonban, Olaszországban már valóságos kis gyárak foglalkoznak vele.

Ezért jól vigyázzon az, a ki effélét vásárol az antikváriusnál, mert ha nem ért a dologhoz és nem vizsgálja meg gondosan a holmit, alaposan rászedik.

Efféle eset kiváló szakembereken is megesik, példa reá Szaitafarnesz szkitha király tiarájának világszerte hires esete, a mely ugyancsak bajba hozott nehány párisi tekintélyes archeológust.

Mindezeket tudva a hozzáértők már eleve kétkedéssel fogadták azt a hirt, hogy egy Hommel nevü zürichi orvosnak olyan zsebórája van, mely régibb a zsebóra feltalálójának tartott s e néven Nürnbergben nemrég szoborral megtisztelt Henlein Péter legrégibb művénél, és pedig 1502-ben készitette egy magyar ember, Aegidius Hungarus, vagyis Magyar Egyed Budán.

Mégis érdeklődni kellett a dolog iránt, mert nem kicsi dolog volna, ha kiderülne, hogy ez első zsebórátmagyar ember csinálta.

Ezért az Országos Iparegyesület órásipari szakosztálya meg a Nemzeti Muzeum igazgatósága is levélben megkérte dr. Hommelt, hogy küldje el az óra fényképét, a mit ő készségesen meg is tett.


A szakemberek mindkét helyütt megvizsgálták az óra képét s az eredmény a gyanakvóknak adott igazat. Az óra semmi esetre sem származhatik a tizenötödik század elejéről, hanem legalább száz évvel későbbi eredetű, mert tokja olyan készitésü, a milyen 1560-1580 előtt ismeretlen volt.

Ezért a rávésett iratok, melyek arról szólnak, hogy az óra 1502-ben Guthi Ország János, 1511-ben pedig Verbőczi nádor tuéajdona volt, - hamisitványok.

A Nemzeti Muzeum igazgatója, Szalay Imre dr. Hommelhez irt levelében a XVII-XVIII. századra teszi az óra valódi készitését, a rávésett iratokat pedig mult századbelinek mondja.

Közöljük lapunkban az egész nyitott órának, valamint elülső és hátsó lapjának képét, a rajtuk levő feliratokkal. Számlapján jól olvasható az „Aegidius Ungarus fecit Budae”; az számok két körben vannak rajta.

A külső körön I-től XII-ig római, a belsőn 13-tól 24-ig arabs számokkal. Tokja külső részén van bevésbe a „Joan Orzag de Gwth A. S. 1502”, - belső részén pegig a „STEPH. D. UB. PL. WERBEWCZ AD. XDXI.” Felirat.

A régi órákra a feliratokat bizonyára magyar ember hamisitotta, mert külföldinek aligha jutott volna eszébe Országnak és Verbőczinek tulajdonitani bitroklását s magya embernek a készitését.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
A zsebóra feltalálója
Kántor Judit

Nürnbergben a napokban szobrot emeltek Henlein Péternek, kit a zsebóra feltalálójának tartanak. Ez alkalomból a „Frankfurter Zeitung” czikket közölt egy 1505-ből való nürnbergi készítésű óráról, mely alkalmasint Henlein munkája.

Erre a közleményre dr. Hommel Alfred orvos Zürichből a „Frankfurter Zeitung”-nak azt irja, hogy neki még régibb zsebórája van, abba belevésve a készítő neve: Aegidius Ungarus fecit Budae. (Magyar Egyed készitette Budán.)

Az óra tokjára két tulajdonos nevét is bevésték: Joan Orzag de Groth A. S. 1502 – az egyik; tehát gróthi vagy helyesebben guthi Ország Jánosé volt 1502-ben az óra. Még érdekesebb, hogy egy évvel előbb, 1501-ben a hires Verbőczy Istváné volt az óra a bevésés szerint (Steph – Werbewcz).

Az a kérdés, hogy Magyar Egyed 1500-ban Budán csinálta-e az órát, vagy pedig, mint az akkor husz-huszonkét esztendős Henlein tanítványa, Nürnbergben? A „fecit Budae” kifejezés határozottan a mellet szól, hogy a nevezetes óra Budán készült s aligha áll meg a német lapnak ellenkező véleménye, melyet csak az a feltevés támogat, hogy a készítőnek, ha Budán dolgozott, fölösleges lett volna neve mellé odatenni azt, hogy magyar (Ungarus).

Lehetett a vezetékneve Magyar, a mely mint családnév már akkor is gyakran előfordult, s tanult emberek közt divat volt a névnek latinra fordítása.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Magyar Egyed állitólagos órája nyitva Magyar Egyed állitólagos órájának hátlapja Magyar Egyed állitólagos órájának számlapja
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Lloyd George pesszimisztikus itélete az angol-francia viszonyról Lloyd George pesszimisztikus itélete az angol-francia viszonyról
Lloyd George Walesben beszédet mondott, amelyben elítélte a...
Az olasz-abesszin háboru gazdasági hatása Az olasz-abesszin háboru gazdasági hatása
Az olasz-abesszin háboru mindenképen rosszkor jött, el is tekintve...
Hajóösszeköttetés Anglia és Oroszország között Hajóösszeköttetés Anglia és Oroszország között
Oroszország és Anglia között a Keleti tenger és a Dardanellák...
A Bánk bán filmen A Bánk bán filmen
A Bánkbán nem mozitéma. Ezt maga Janovics Jenő, a kiváló dramaturg és...
Tolsztoj martyrok Tolsztoj martyrok
A tinmeni törvényszék, mint Pétervárról jelentik, a mult héten...
Izgalmas harcok folynak a női tőrversenyen Izgalmas harcok folynak a női tőrversenyen
A Műegyetem díszes aulája vasárnap reggel késő estig 33 kvalitásos...
Szabó Miklós csődöt mondott: Svédország atlétái győztek Szabó Miklós csődöt mondott: Svédország atlétái győztek
A régi békeidők boldog emléke éledt újra a régi sportemberek...
Emléktábla Csokonainak Emléktábla Csokonainak
Csokonai szülőháza. Csokonai Vitéz Mihály születésnapjának...
A főváros költségvetése A főváros költségvetése
A főváros 1913. évi költségvetési előirányzatában a kiadások és...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98