Dtum
Login with Facebookk
1905 | Február

A krapinai ősember maradványai

Hasonlóan, mint a hogy a régész a visszamaradt iratokból, fegyverekből és egyéb régiségekből valamely nemzet történetét megállípitja, úgy az ősrégész azokat a maradványokat kutatja, melyek a történelem előtti embertől származnak s a szerint, hogy egyes leletekben az ember használatában volt tárgyak fémből vagy kőből vannak készitve, megállapítja, hogy azon a vidéken a fém- vagy kőkorszakbeli ember volt-e elterjedve.

Míg a fémkorszakbeli ember története szorosan a világtörténethez kapcsolódik, a kőkorszakbeli emberé inkább a Föld történetével esik egybe s chronologiáját nem években, hanem geologiai korokban szokták kifejezni.

A Föld fejlődésének utolsó phasisábn egy régibb harmadkort és egy újabb negyedkort, az utóbbiban ismét egy diluviumot, mint régibb és egy alluviumot, mint újabb képződményt lehet megkülönböztetni.

E szerint a kőkorszakbeli ember történetében is alluviális és diluviális emberről lehet szó, a harmadkori ember előfordulása ez idő szerint még problematikus.

Az ősember korát és természetrajzát a leletek tartalmából és a lelőhely geológiai viszonyaiból tudjuk megállapítani.

Embermaradványok a diluviumból, különösen a régibb időből a legnagyobb ritkaságok közé tartoznak, mert csak a véletlentől függ, hogy ezek oly szerencsés körülmények közé jussanak, hogy a mai napig megmaradjanak.

Nagy eseménynek lehet tehát tartani azt, hogy Gorjanovic zágrábi műegyetemi tanár Hotvátországban Krapinán olyan ősember-lelőhelyre akadt, melyben mindazt megtaláljuk, a mi az ősember korának és természetrajzának megállapításához fontossággal bír.

Ez a krapinai sírbolt, a szerencsés véletlenek folytán, az egész diluviumon és alluviumon át érintetlenül maradt, egészen az utolsó időig, mikor a barlang alján a felületre kibukkanó kavicsot és homokot ásni kezdték és Gorjanovic erre járva a feltárt barlangot észrevette.


A több éven át folytatott ásások közben a krapinai lelőhely igen gazdagnak bizonyult, mert legalább is néhány ezer csontdarabot találtak benne.

Az ősállatok közül a barlangi medvétől több ezer csontdarabot, a rinocerosból 106 és az őstulokból 103 darabot. Ezek és több más ősemlősök csontjai világos bizonyítékai annak, hogy a karpinai ember a régibb diluviumból való.

Emberi maradványból mintegy 300, legtöbbrészt koponyából való csonttöredéket ástak ki, melyek legalább tíz különféle életkorú egyéntől valók és az ember származására vonatkozólag megbecsülhetetlen értékkel bírnak.

A boncztan és a fejlődéstan már régebben bebizonyították volt azt a Darwin által felállított elméletet, hogy az ember valamely állati lénytől származik, a paleonthologia, a melytől erre vonakozólag a legtöbbet vártak volna, mostanáig nem nyujthatott egészen kielégítő bizonyítékokat, mert a mint említettük, emberi maradványok a régibb diluviumból a legnagyobb ritkaságok közé tartoznak.


Eddig ismert leleteink első sorban egy emberszabású majomtól származnak (az egyenes tartású majomember – Pithecanthropus), a melyet Dubois Jenő, hollandi katonaorvos 1892-ben Jáván talált.

Egy további általánosan ismert lelet a neandertali ősember maradványai, melyet Fuhlrot Düsseldorfnál kiválasztott. Ezzel mindenben megegyezőt lelt Fraipont egy barlangban Spy mellett, Belgiumban, 1886-ban.

A neandertali és spyi ősember maradványaihoz végre a már említett krapinai ember maradványai is sorakoznak, melyeket Gorjanovic 1899-ben Krapinán talált.


Az ősember mostanáig talált maradványai még mindig csekélyek ahhoz, hogy ezeket alapul véve, az ősember természetrajzát pontosan megállapíthassuk, de elegendők arra, hogy belőlük az emberiség származására vonatkozólag biztos következtetéseket vonhassunk.

Annyit már most is biztosan tudunk, hogy az ember e régibb diluviumban még egészen fejletlen volt, alakja majomszerű, culturája primitiv.

Minél tovább haladunk fölfelé az alluvium felé, látjuk, hogy a majom jellege háttérbe szorul, az emberjellemek pedig mindinkább kifejlődnek, culturája azonban még mindig primitiv marad.

Az alluviumban megfordítva, az alakja megemberesedve, lényegesen máig sem változtt, de culturája rohamosan előre haladva, azt a fokot érte el, melylyel a mai ember jogosan dicsekszik.

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A krapinai ősember lelőhelye A krapinai ősember kőszerszámjai (kovaszilánkok) Az emberi alsó állcsont fejlődése Az emberi koponya fejlődése
Cikk-ajánló
Forrongás a Balkánon Forrongás a Balkánon
Maczedóniára régen rávetette szemét Bulgária. Azon dolgozik, hogy a...
Uszóverseny Miskolcon Uszóverseny Miskolcon
Jótékony célu uszóversenyt rendezett az uszással foglalkozó miskolci...
Magyarország – Ausztria 6:2 (2:1) Magyarország – Ausztria 6:2 (2:1)
Szombaton este metsző hideg szélvihar száguldotta be a főváros...
A lisztpanama A lisztpanama
A lisztpanama ügyében az árdrágító visszaesés vétsége miatt...
Győzelemmel mutatkozott be az olimpiai jéghokki csapat Győzelemmel mutatkozott be az olimpiai jéghokki csapat
Magyarország – Wiener E. V. 4:1 (0:0, 1:1, 3:0) Jéghoki...
Lovas sportok Lovas sportok
Csak rövid ideje, hogy a lóversenyen kívül egyéb lovas sportok is...
A birkózó csapatbajnokságot az UTE nyerte a védő MAC ellen A birkózó csapatbajnokságot az UTE nyerte a védő MAC ellen
A birkózó csapatbajnokság utolsó fordulóján a MAC 10:15 arányban...
Színházi bemutató Színházi bemutató
A téli évad kezdete a német dráma két nagy alkotásának előadásával...
Szabó Endre -  Kifakadás Szabó Endre - Kifakadás
A Bodrogtól a Kis-Dunáig Óh beh szép föld, kies vidék! Nem bírom...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98