Egész kis legendakör fűződik ahoz harmincz ezüstpénzhez, melyért tudvalevőleg Judás eladta volt az Üdvözítőt. Ma is még számos helyen mutogatnak pénzdarabokat, melyek állitólag e harmincz ezüstpénzből valók.

Nemrégiben egy angol numizmatikus, G. F. Hill tartott előadást erről a tárgyról Londonban.

Az első adat, mely a legendára vonatkozik, azt mutatja, hogy a legenda először Nyugat-Európában tűnt föl.

E szerint a harmincz ezüstpénz eredete messzire vihető vissza, az ókorba. Thapa csinálta volna őket, s fia, Ábrahám földet vett rajtuk. Ugyanezt a pénzt adták Józsefért az izmaeliták.

A pénz aztán azegyiptomi nagy Fáraó kezébe került, majd pedig Sába királynőhöz, a ki átadta Salamonnak; ettől viszont Nabukadnezar elrabolta s odaadta sábai szövetségeseinek.

Ugyancsak ezt a pénzt ajándékozták a mágusok a gyermek Jézusnak, de Mária elvesztette az eyiptomi pusztában. Ekkor egy örmény csillagászhoz jutott a pénz.

Ő ismét Krisztushoz juttatta, ki elhelyezte a pénzdarabokat egy templomban, s ebből a templomból kerűltek végűl Judás kezébe.

Ezt a legendát a XII. században jegyezte föl Bitterlói Gottfried, a ki forrásául Szt. Bertalan egy héber beszédét emliti meg, melyet az örményekhez tartott.

Más monda szerint nyolcz pénzdaraba Kr. E. negyedik században készűlt, s Rodusból való, egyre pedig Malábaton akadtak rá.

E ródusi érmeken kivűl van egy syrakusai érem, mely Kr. E. 400 évvel készűlt és egy a Kr. U. 13. században talált pénzdarab, melyet Egyiptomban találtak.