Önállóan, saját erejére utalva az ember csak igen alárendelt mozgási képességgel bír. Teljsen eltekintve a madarak bámulatosan fejlett repülési technikájától, már a nagyobb négylábúak is mind túltesznek az emberen, úgy hogy szárazon azoktól kellett kölcsön venni a „sebességet”, míg a vizen a szél nagy energiájából lopkodnak az emberek.

Ez állapotokon évezredeken át mi sem változott, a közlekedés nem javult lényegesen a legrégibb egyiptomi dynastiák uralmától a franczia forradalomig.

A mely pillanatban Watt a „tűzgépeket” magjavította és Fulton rendelésének „könnyü gőzgépre” eleget tehetett, megszületett 1802-ben az első gőzhajó; Stephensonnak már tovább kellett várnia, mivela szárazföldi közlekedés nagyobb könnyűségű motort kívánt és akkor is a laggondosabban kivitt útra, vassínre volt szüksége, hogy a nagy holtteher me ne ölje az egész ügyet!

Jól tudjuk, hogy az országúton való közlekedésnek is csak a könnyű motorrakellett várnia. Hisz hányan próbálták e dolgot a benzinmotorok ideje előtt!

Mindhiába, csak a Lenoir-féle gép javított formája: a remekül kivitt Daimler motor tette lehetővé az automobilt. Ma már a vasút sebességét is képes túlszárnyalni a modern benzinkocsi.

Ha mármiénk a föld és víz uralma, miért ne legyünk a lég urai is, gondolja magában száz és száz tervező és sóhajtva néz az ostoba varjú után,melynek oly ügyesen sikerült becsapni a levegőt.