A kormány lemondása

A hivatalos „Budapesti Közlöny” szeptember 14-iki számának élén a következő jelentést közölte:
Ő császári és apostoli királyi Felsége ez évi szeptember hónap 12-ién kelt legfelső elhatározásával a magyar összes miniszteriumnak lemondását kegyelemben elfogadni és egyuttal meghagyni méltóztatott, hogy az egyes miniszterek hivatalos működésüket további legfelső elhatározásáig folytassák.

A Fejérváry-kormány lemondásának körülményei

Az ügyvivő miniszterelnök szeptember 10-iki audiencziája bizonyossá tette, hogy a király nem hajlandó elfogadni azt a programmot, melyet báró Fejérváry terjesztett elő jóváhagyás végett, s az uralkodó már Ischlben átvette. Báró Fejérváry, ki a felségnek nagyon bizalmas embere, a kihallgatásról Budapestre érkezvén, szeptember 11-ikén délután minisztertanácsot tartott. Ezen a miniszterium elhatározta, hogy ragaszkodik ahhoz az előterjesztéshez, melyet báró Fejérváry nyújtott át a királynak.

Ezzel a határozattal báró Fejérváry miniszterelnök visszatért Bécsbe, ott a király szeptember 12-én délben fogadta háromnegyed óráig tartó kihallgatáson, aggodalmait a felség ezúttal sem látta eloszlatva. Báró Fejérváry erre bejelentette a kormány lemondását és azt a király elfogadta. Báró Fejérváry szeptember 13-ikán délben visszaérkezett Budapestre és délután minisztertanács intézte el a lemondás ügyét és annak bejelentését az országgyűlésen. Kristóffy belügyminiszter a miniszteri tanács után azt mondta a kérdezősködőknek, hogy a kormány legfeljebb két hétig marad helyén, s akkor alkalmasint a többség veszi át a kormányt. Ez a fordulat nagyon enyhítette a hangulatot.