Dtum
Login with Facebookk
1906 | Augusztus

Románia szét van tépve...

Farkasházy beszéde közben, a melyet nagy érdeklődéssel hallgattak végig, egy érdekes kis inczidens is történt, a mely teljesen elkerülte a Ház tagjainak figyelmét. Farkasházy arról beszélt, hogy a népoktatás fejlesztésében rongyos ki balkáni államok felülmúlnak bennünket, például Románia.
- Románia nem balkáni állam! – kiáltott Maniu Gyula.
- És nem rongyos! – tette hozzá Vajda Sándor.
- Most szét van tépve, de nem rongyos! – kiáltott az egyik román képviselő, de melyik, nem sikerült megállapítanunk; némelyek szerint Bredicseán Koriolán.


Ez a közbeszólás, melyet észre sem vettek, elénk tárja a román nemzetiségi képviselők gondolkozását. A széttépett Románia védelmére siettek s a széttépett Románia alatt természetesen nem értenek egyebet, mint az összes Románok lakta földet. A ki egy fölkiáltásban így elárulja érzelmeit, az elvesztette azt a jogot, hogy az irredentizmus vádja ellen tiltakozzék.
A nemzetiségek részéről Maniu Gyula szólalt föl a költségvetés ellen s azután az általános vitát berekesztették.
Szóba hozta Bánffy azt az inczidenst is, hogy a tegnapi ülésen egy román képviselő fölkiáltott:
- Románia csak szét van tépve, de nem rongyos!
Bánffy kifejezte azt a meggyőződését, hogy a román nemzetiségi politikusok bizony irredentisták, csak nem merik megvallani.


Egy román nemzetiségi képviselő, Maniu Gyula erre fölszólalt. Akárki mondta közülük azt, helyesen mondta, mert Románia csakugyan szét van tépve: eltépték tőle – Bukovinát és Besszarábiát.
Általános mosolygással fogadta az egész Ház a védekezésnek ezt a ravasz módját, mely a nemzetiségi politika nyiltságáról és bátorságáról alkotott rossz véleményüket épen nem erősítette meg.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Román nézőpont Erdélyről
Lóczy István

A román nézőpont

Magyarok és románok együttélése kivételesnek mondható, mivel a két nép nagy területen él a másikkal együtt, ráadásul sokszor egyetlen településen vagy éppen egyetlen utcán belül is megtalálható ez az együttélés.

Mindebből a nemzeti törekvések kialakulása és felerősödése idején vált probléma, amelyek az azonos nemzethez tartozókat a nemzeti államok határain belül akarták egyesíteni, és a nemzetállam területén élő, de más nemzetiségű lakosokat is asszimilálni akarták. Ebből a vegyes lakosságú területek miatt szükségszerűen területi követelések származtak.

A román nemzetállammal és az Erdéllyel kapcsolatos román álláspont a következő volt:
a történelem során három románlakta terület jött létre: Moldva (amelybe Besszarábia, nagyjából a mai Moldovai Köztársaság is beleértendő), Havasalföld – és Erdély. Erdély történetével kapcsolatban az az álláspont alakult ki, hogy a honfoglaláskor a magyarok elvették régi lakosságától, amely jelentős részben román volt, és amely a magyar hódítás ellenére is az maradt. A magyar fennhatóság azonban csak 1541-ig tarthatott, ekkor ugyanis a középkori magyar állam megszűnt, és sem a törökhöz tartozó terület, sem a Habsburgok magyar területei nem tekinthetők a magyar állam folytatásának. Erdély pedig ezáltal független lett Magyarországtól, amely a török kiűzése után sem lett önálló állam, hanem a Habsburg birodalom része. Így Erdély is legföljebb a Habsburg birodalomhoz, de semmiképpen sem Magyarországhoz tarozhatott. Magyarország ugyan a kiegyezés után megszerezte – a hangsúlyozottan román többségű – Erdélyt, de az első világháborúig tartó, történelmileg igen rövid időszak nem lehet jogalap a terület megtartására.
Vagyis Erdély valójában a középkort leszámítva nem is volt soha a magyaroké.


A cikkhez 26 hozzászólás kapcsolódik!
A hozzászólások megtekintéhez kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Galambos az első a 30 km-es futásban Galambos az első a 30 km-es futásban
Vasárnap délelőtt a Népligetben – a hosszútávú futások...
A miniszterelnök a királynál A miniszterelnök a királynál
Gróf Khuen Hédervary Károly miniszterelnök deczember 27-én délután...
Angol félelmek egy német inváziótól Angol félelmek egy német inváziótól
Balfour 1906. május 11-én azt mondta, hogy az inváziót illetőleg...
Ady Endre nagyváradi évei Ady Endre nagyváradi évei
A döntő levegőváltozást Adyra Nagyvárad jelenti. Itt szakadt el kora...
A láthatatlan sugár az iparban A láthatatlan sugár az iparban
Az orvostudományon kívül a Röntgen-sugarakat sok más téren is...
A hosszukezüek A hosszukezüek
Egy csomó madárfélét neveznek igy a tudósok. Hosszu, hegyes szárnyuk...
A kutyatársadalom arisztokráciája A kutyatársadalom arisztokráciája
Ha végignézzük a mellékelt képsorozatot, önkéntelen felvetődik...
A szabadelvűpárt elhatározza, hogy nem oszlik föl A szabadelvűpárt elhatározza, hogy nem oszlik föl
Augusztus 23-ikán este tartotta meg a szabadelvűpárt várva-várt...
Elnökválasztás előtt a Gyáriparosok Országos Szövetsége Elnökválasztás előtt a Gyáriparosok Országos Szövetsége
Ez a pozició nemcsak a magyar gazdasági életben, hanem az egész...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98