Hogy utazik a magyar király?
Erre mifelénk ugyan, sajnos, nem jár mostan. Borús a politikai láthatár és ködös, hideg időbe nem szivesen utazik-e felesleges úr. Azok a diszes udvari kocsik, melyeket a gavalléros államvasút a millennium alkalmából ajánlott fel uralkodónknak, ott porosodnak a pályaudvar fészerében. Jó ideje már, hogy nem használták őket.
Pedig szépek, kényelmesek. És az ezeréves magyar nemzet ezen bőkezű ajándéka mintha gyengéd figyelmeztetés is volna: ha már idegenből jön az uralkodónk, legalább magyar kocsin látogasson hozzánk. Igaz, hogy 1896 előtt is volt udvari vonatunk, ezt azonban még a Ringhoffer osztrák czég szállította és már nem felelt meg a modern igényeknek. Kis udvari vonat néven olykor ugyan még ma is használatba veszik, de rendszerint csak vadászkirándulásokra, kisebb utakra viszik.
A nagy udvari vonatot a millenium évében használta uralkodónk először. Bécsből jött vele, hogy megnyissa a magyar kiállitást. Azóta is állandóan ezt a vonalat rótta a király vonatja; megpihent, ez soh’se azért történt, mintha Ő Felsége Budapesten tartózkodott volna sokáig.
Az ily utazások alkalmával a vonat összeállítása rendszerint ugyanaz.
A mozdony után elsőnek a szolgálati kocsi következik, melyben a vonatot kisérő vasúti főhivatalnokok helyezkednek el. Ezt az államvasutak elnök-igazgatójának termes kocsija követi, mely után egy udvari kiséreti kocsi, azután Ő Felsége kocsija, majd ismét egy kiséreti vagy étkező kocsi, végül a podgyászkocsik következnek.
A mozdonyon a fűtőházfőnök és az osztálymérnök ügyelnek és minden legcsekélyebb rendellenességet telefon útján jelentenek a szolgálati kocsiban utazóknak, illetve az elnöknek, a ki ugyancsak telefonon közli rendelkezéseit.
Csend és biztonság. Ez a jelszó az egész vonalon, mikor Ő Felsége utazik.
A mozdony csak elkerülhetetlenül szükséges esetekben használja a gőzsipját, éjjel pedig egyáltalán nem sipol. Az állomásokon tizenötperczczel az udvari vonat érkezése vagy áthaladása előtt be kell szüntetni a tolatásokat. A nyilt vonalon fekvő rakodókon két órával a király vonatának berobogása előtt tolatást végezni nem szabad.
Még ennél is szigorúbb a rendelkezés a munka- és anyagvonatokat illetőleg. Ezeknek négy órával a külön vonat megérkezte előtt már el kell hagyniok az illető vonalat. Sőt még kettős vágányú pályán is tiltva van, hogy akár ezek a vonatok, akár oly tehervonatok, melyekbe megrakott, nyitott teherkocsik vannak besorozva, az udvari vonat pályáját keresztezzék.
Ezenfelül gondoskodik a vasut, elgendő számu tartalék-mozdonyról is, hogy az esetben, ha netalán valami baja esnék az udvari vonat mozdonyának, hamarosan mással cserélhessék ki. Ezek közül az egyik állomásnyi távolságra követi a király vonatát.
Azelőtt szokásban volt, hogy ezen vonat előtt is útnak indítottak egy lokomotívot, a melylyel meggyőződést szereztek arról, hogy a pályatestnek nincsen baja és a személyzet az óvatosság rendszabályait az egész vonalon megtartotta. Mostanában előzetes szigorú pálya-vizsgálatot tartanak, a mi abból áll, hogy a pálya-felvigyázók és a vasuti őrök külön-külön végigjárják vonalrészeiket és minden sínszálat, minden szeget szemügyre vesznek.
A Széll-kormány alatti obstrukczió idején megtörtént, hogy a bécsi lapok nagyképű czikkeket bocsátottak világgá, melyekben komoly hangon tárgyalták, hogy Magyarországban a király ellen, legközelebb útja alkalmával, merényletet terveznek. Az udvari kanczellária felült az oktalan rémmesének és elrendelte, hogy a király vonatja előtt a kis udvari vonat haladjon végig a pályán. Baja természetesen sem az első, sem a második vonatnak nem történt.
De hogy az egész hiresztelés mennyire alaptalan volt, az bizonyítja legjobban, hogy az előre küldött vonaton utazó magyar urak az egész úton gondtalan nyugalommal ütötték a kártyát.
Annak a vonalnak az állomásait, melyen a király utazik, az udvari vonat menetrendjéről előzetesen értesitik, hogy az összes rendelkezéseket idejekorán végrehajthassák.
De nemcsak ezt mondja el az egész vonalnak a távirda kopogtatója.
A végállomáson való megérkezés helyét előre határozzák meg, mert a mi katonás pontosságú királyunk ugyancsak rosz néven venné, ha kocsijának lépcsője nem közvetlenül a leterített szőnyeg fölött állna meg. Úgy tesznek hát, hogy lemérik hajszál pontossággal, milyen messzire van a királyi kocsi hágcsója a mozdony elejétől és ezt a távolságot megsürgönyözik minden olyan helyre, a hol megáll az udvari vonat.
Ott aztán ugyanezt a távolságot lemérik a leterített szőnyeg közepétől a vonat haladási irányában előrefelé és az igy nyert ponton kell a mozdonynak megállania. Ezt a helyet nappal jelzőzászlóval, éjjel lámpással mutatják a berobogó mozdony vezetőjének.
A mennyire iparkodik a vasút azon, hogy biztonság tekintetében hiány ne legyen és fölösleges lárma ne zavarja a király útját, ugyanoly mértékben gondoskodik arról is, hogy uralkodónk igazán királyi kényelemben utazzék a magyar vonalakon.
A király kocsiját az udvari vonat többi kocsijával együtt 1896-ban szállitotta a Ganz-féle vaggongyár.
A kocsi külső oldalán a középső, szélesebb ablak alatt a nagy magyar állami czímer látható, tőle jobbra és balra Ő Felsége nevének kezdőbetűi. Az ablakokat domborművű diszités veszi körül, a mely lecsavarható.
A leereszthető hágcsóról az előtérbe jutunk, melynek fala bőrbetétekkel díszített tölgyfából készült. A berendezés két fali tükörből és két bőrkerevetből áll. Innen egy középajtó a főhadsegéd termébe vezet, melynek falai sötétzöld posztóval vannak bevonva, függönyei dúshimzésű zöld selyemből készültek. A mennyezet faragott famunka, középső sima részét pedig világos selyemdamaszt boritja.
E termet a középen látható ajtó Ö Felsége szalonjával köti össze. A falakat sötétzöld posztó takarja; az ajtók, a mennyezet dús faragásokkal ékesitett és berakásokkal díszitett diófából készültek. A mennyezet középrésze hímzett világos selyemdamaszttal van áthúzva. A bútorberendezés: egy kerevet, egy asztal, egy iróasztal székkel, két karosszék, két zsölle és három tábori szék.
E fülkéből egy, az előtérhez hasonló folyosóra jutunk, melyből tolóajtó vezet az udvari vadász szakaszába.
Ő Felsége termeiből villamos csengő vezet a főhadsegéd és az udvari vadász fülkéjébe, a kik közül az utóbbi az egész utazás alatt készenlétben várja a király parancsait.
Azok az urak, a kiket Ő Felsége kiséretéből magához kéret, rendszerint a szalonban gyűlnek össze; de a főhadsegéden kivül állandóan csak a vasút elnökigazgatója tartózkodik a király közelében.
A kiséret szalon-kocsijai szintén igen diszes kivitelűek. Egy-egy teremből és néhány félszakaszból állanak, melyekben kényelmes kerevetek simulnak a dúsan kárpitozott falakhoz.
Saját kocsiján kivül csak az étkezőbe szokott ellátogatni a király. Ide is csak akkor, ha vendégei vannak, a kiknek tiszteletére aztán nagyobb társaságot gyűjt az ebédlőbe.
Ebben a teremben egy húsz személyre való, kihúzható asztal van elhelyezve, melynek mentén faragott s bőrrel bevont diófa székek állanak. A falak nagyobbrészt fával vannak burkolva, közben pedig világos barna bőrbetétek vannak elhelyezve. A mennyezetet két dúsan ékesíett öv három részre osztja és e mezőkön pompás diófa keretekbe Lotz mester olajfestményei vannak foglalva.
Az étteremből egy ajtó a dohányzóba vezet, melynek stilusa hasonló az előbihez, mennyezetét azonban olajfestmények helyett csupán selyem-damaszt disziti. Hat faragott diófa asztalkából két-két bőrszékkel áll e terem bútorzata.
A király vonata majdnem állandóan a keleti pályaudvar külön fészerében van elhelyezve. Ha Ő Felsége Budapestre jő, akkor a vonatot előzetesen felrendelik Bécsbe, úgy, hogy ez útjainál a király csakis ezen kocsikat használja.
.jpg "Hazatérő kivándorlók")
).jpg "Kalászosokból közepesnél jobb termés várható")
.jpg "Az önálló vámterület és a függetlenségi párt")
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!