Dtum
Login with Facebookk
1906 | Június

Irodalom és művészet - Kaffka Margit: A gondolkodók

Azokat a nőket kell a ”gondolkodók” alatt érteni, a kik kiemelkedtek már a régi asszony szűk, hagyományok által korlátozott értelmi köréből, a kiknek agyveleje a tudományos munkában, a kenyérért folyó küzdelemben edződött, de a szivük még a régi asszony szive, ép oly fogékony a szerelem lázas fellobbanásai, emésztő kinjai és titkos gyönyörei iránt, ép úgy szenved és vergődik, eped és ujjong, ép úgy hullámzik, mint a többi nőké szokott – mióta világ  a világ.

 

A modern nő nagy problemájának ez a gyökere s ezt ragadta meg Kaffka Margit új könyvében, a mely tizenhárom elbeszélést köt egy csokorba. A leány feljön Pestre diáknak, keményen tanul, nem akar olyan lenni, mint a többi közönséges lányok, a kiket elszédít egy fiatal ember látása – s mégis beleszédül egy okos fiatalemberbe.

 

A míg azt hiszi, csak jó pajtásság, két értelmes ember objektiv érdeklődése fűzi őket össze, - máris szerelmes. S mikor ennek tudatára jut, csak úgy belesírja könnyeit a párnájába, mint a falusi kis lányok. A leány diákok internátusában este összebújnak a lányok, s akaratlanul is a szerelem előttük többé-kevésbé rejtelmes kérdése körül foly a beszéd.

 

Két kis diák-kisasszony egy pillanatra pikáns, öntudatlanságában vakmerő helyzetbe kerül egy túltapasztalt világfival s toszta lelkükön, a szerelmi izgalmak iránt végtelenül fogékony idegzetükön hirtelen átsuhan a sejtése annak, a mi a nagyváros lefüggönyözött ablakai mögött, férfiak és nők közt végbemegy.

 

Effélék a Kaffka Margit tárgyai között azok, a melyekben leginkább érezzük tiszta látását, értelmiségének ritka fölényét. Vannak azonban más témái is , mindegyik a női lélek egy-egy zugába vezet bele.

 

A szögletes, darabos, félénk és álmatag süldő leány, a kiben az első tánczmulatságon aratott sikere egyszerre fölébreszti a nőt, az asszonyt, a kiben a lelki magány, az erős értelmesség túlfinomította az ideges érzékenységet s a ki megöli magát, mikor nyomára jut annak, hogy férje nem éri be teljesen ő vele. 

 

A kis képezdei leány, a ki keresztül megy az igazgató úr szobájában a legnagyobb veszedelmen, a nélkül, hogy csak sejtelme is volna róla  - Mind csupa minden izükben Nő lelkek, az élet lehelletétől megszinesedve . Nem tudunk egész mai irodalmunkban könyvet, a mely annyi érdekes anyagot adna a modern női lélek tanulmányozójának, mint ez.

 

Férfi – alak pontosabban rajzolva alig van az elbeszélésekben, többnyire csak körvonalakban vannak odavetve s nem nagy becsületére válnak nemünknek. Kaffka Margitnak mintha az volna a filozófiája, hogy a férfi mindig szenvedést okoz a nőnek.

 

Ez a felfogás abból a kétségkívül helyes és nagyon éles látásra valló megfigyeléséből fakad, hogy a férfi és a nő szerelme nem egyforma, mert míg a nőnek egész lényét legmélyebb gyökerében ragadja és rázza meg a szerelem, a férfit felületesebben érinti, lényének csak egy részét keríti hatalmába.

 

Ebből az ellentétből, a mely szinte természeti törvény, sarjadzik ki aztán a nők sok csalódása, kiábrándulása, keserve. – Kaffka Margit előadási módjának még vannak bizonyos apró szögletességei, de gyors erélyes léptekkel halad a teljes művészi kialakulás felé.

 

Két-három évvel ezelőtt megjelent verses kötetében még csak sejttette a hagyományos formák mögött az egyéni erőt, „Nyár” és „Levelek a kolostorból” czímű elbeszéléseiben már egyszerre nagyot szökkent fölfelé s ezt a helyét új könyvével jelentékenyen megerősíti.

 

Most már van saját látása, a dolgokat mindinkább a maga szemével, a maguk teljes valóságában nézi és fogja meg s van saját egyéni nyelve is. Pályájának lirai kezdetéből megőrzött annyit, hogy nőalakjaiba néha beleelegyít valamit önmagából: legalább egy-egy jelenete, egy-egy megjegyzése úgy hat, mint egy benső önéletrajzi adat.

 

Egyik elbeszélése (Diadal) pedig bevallottam memoire-részlet. Máskülönben mindig fölötte áll témáinak s nem mindennapi biztosnsággal uralkodik rajtuk. A közt a három-négy írónő közt, a kik miatt megbocsátjuk azt a sok vétket, a mit ugyancsak elszaporodott társnőik az irodalom ellen elkövetnek, közte van minden bizonynyal Kaffka Margit is; szinvonal dolgában pedig elbeszélései a mai irodalmi termelés legmagasabb rendjéből valók.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Minden elképzelést felülmul a tiszai hajósforgalom Minden elképzelést felülmul a tiszai hajósforgalom
Hajózásunk most befejeződő szezónja érdekes eseményeket, számottevő...
Cambridge győz
Ezúttal kivételesen gyönyörű idő kedvezett az angol evezőssport egyik...
Massenet Massenet
A franczia zene egyik büszkesége, Jules Massenet augusztus 13-án...
Az őszi football-szezon elérte tetőpontját Az őszi football-szezon elérte tetőpontját
Az őszi football-szezon elérte tetőpontját, a gyengébb csapatok...
Hány éves a Föld? Hány éves a Föld?
A merész emberi képzelet, a fékezhetetlen tudásszomj, a végső okokat...
Kis gazda rovat Kis gazda rovat
A zöldség jóságára igen nagy befolyása van annak, hogy milyen trágyát...
Külügyminisztercsere Franciaországban Külügyminisztercsere Franciaországban
De Selves, franczia külügyminiszter, a marokkói kérdés miatt, a...
Bosznia -hárem - család Bosznia -hárem - család
Sokat írnak mostanában a boszniai mohamedánokról, tárgyalják...
Irodalom és Művészet Irodalom és Művészet
Az akadémia kiadványai.mint minden évben, az idén is négy terjedelmes...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98