Meghivás folytán Budapestre utazott és megjelent Wekerle miniszterelnöknél a mult hét szerdánán Metianu János görög-keleti román metropolita, Mihályi Viktor balázsfalvi érsek, Kozma Pártén bankigazgató, bazesti Pap György, Mihályi Tivadar, Lukács László és Bradiesanu Korjolán. Wekerle miniszterelnökön kivűl jelen volt a kormánynak következő három tagja: Apponyi Albert gróf, Andrássy Gyula gróf és Kossuth Ferencz. A miniszterelnök kijelentette, hogy a tanácskozás egybehivása nem a kormány ötletéből történt, hanem a volt román nemzetiségi képviselők kérésére, a kik kivánták, hogy a kormány ismerje meg a románok sérelmeit.

A meghivottak sorra elmondták ezután a románok bajait, s különösen kiemelték a román iskolák nyomorúságos voltát és azt a sérelmüket, hogy a nemzetiségi törvény nincs egészen végrehajtva. Majd szóba került a választások dolga. A román urak kifejezett gyanujára a miniszterek kijelentették, hogy nem szándékoznak megakadályozni bármilyen számú román nemzetiségi képviselőnek az országházba való bejutását; sőt ellenkezőleg, ők maguk is kivánják ezt, mert a kormány meg akarja ismerni azokat a bajokat, a melyekről a románok panaszkodnak.

Végezetűl szóba került (a román lap tudósításából nem tetszik ki, hogy kinek a kezdeményezésére) a választási paktum; hogy a kormány és a román nemzeti párt között egyezség jöjjön létre a románlakta megyékre nézve, olyformán, mint a hogyan Hunyadban már meg is történt. Andrássy Gyula gróf belügyminiszter erre azt mondta, hogy majd informáltatja magát a vármegyéktől erre nézve, mert a választási mozgalmak sok összeütközéssel és verekedéssel járnak, s a korrupcziót is növelik, ha bizonyos czél érdekében erőltetni kell valamit.

Ez az eredménye annak a tanácskozásnak, a melyet szerdán a kormány említett tagjai a megnevezett román urakkal folytattak, s a metropolita, tudván, hogy a román közvélemény milyen nagy érdeklődéssel várta ezt a hirt, egyidőben közöltette minden román lapban.