November 6-án temették nagy udvari és katonai gyászpompával Ottó főherczeget a Hofburg templomából, a hol a ravatal fel volt állítva.

A gyászszertartáson résztvettek a külföldi udvarok képviselőin kívül az összes főherczegek és főherczegnők, a közös, az osztrák és a magyar kormány tagjai, az osztrák Reichsrath elnökei, a főrendiház és képviselőház elnökei.

Az elhunyt főherczeg holttestét 6-án reggel és délután 4 órakor újra beszentelték. Erre altisztek a koporsót a Schweitzer-hofban álló halottaskocsira vitték. A koporsót a főudvarmester és két kamarás követte. Két oldalt 8 nemes apród ment viaszfáklyákkal, hat arcziere és hat magyar testőr, nyolcz darabont testőr és lovas testőr.

A harangok zugása közt indult el a gyászmenet. A menetet egy szakasz lovasság nyitotta meg és egy század gyalogság és egy század lovasság zárta be.

Az augusztinusok templomában egybegyült városi tanács, papság és bécsi menedékházak lakói itt a menet élére léptek. Néhány perczel négy óra előtt Ő Felsége egyidejűleg Frigyes Ágost szász királylyal belépett a feketével bevont kapuczinus-templomba, a hol az udvar már egybegyült.

A temetésen a magyar honvédség küldöttsége is részt vett, mely öt tábornokból, három törzs- és három főtisztből állott. Miután a gyászoló vendégek elfoglalták helyeiket, a biborszinű bársonylepellel bevont koporsót altisztek a templomba hozták és a templom közepén levő ravatalra tették.

Az osztrák és magyar testőrök kivont karddal foglaltak állást a koporsó előtt. A halottat újból beszentelték. A Lábern eléneklése után az altisztek felemelték a koporsót és a kriptába vitték. Ezután Ő Felsége és a közönség elhagyták a templomot. Csak a legközelebbi rokonok követték a koporsót a kriptába, melynek előcsarnokában a koporsót egy ravatalon ideiglenesen elhelyezték.