A magyar kettős kereszt történeti alakulásáról az Arménia legujabb, októberi számában olvassuk, hogy keleti eredetre vezethető vissza, s az átvétel a II.Endre és az örmény királyi családok között fennálló összeköttetés idejéből kelt.

Verbőczi az ország czimerében előforduló kettős kereszt taglalásánál a II.Szilveszter pápa által Szent István királyunknak küldött kettős keresztre utal. Ezt azonban czimerünk ős-eredetének, már azon egyszerű oknál fogva sem fogadhatjuk el, mert királyaink sem érmeiken, sem pecsétjeiken, a királyság első két századában a kettős keresztet nem alkalmazták; azt pedig föltételezni éppen nem lehet, hogy ha a pápa által küldött kettős kereszt az ország czimere lett volna, királyaink azt valamiképpen meg nem örökitették volna.

Ismeretes a hazai történelemből, hogy II.Endre, ki 1227-ben Keletre keresztes hadjáratot vezetett, ha sem a csatatéren, sem a zöld asztalnál nagy eredményt nem is fejtett ki, minden törekvését arra forditotta, hogy mint később Ausztria, minél több területre terjessze ki Magyarország szupremáczióját, vagy legalább minden fiát királyi trónon lássa. A czélból szivesen is fogadta az akkori hatalmas örmény király. II.Leó antiókiai küldöttségét, mely fölhivta Endrét, hogy jegyezze el leányát:

Izabellát, a prezuntiv trónörököst, egyik fiával. Endre nem is habozott s mivel legnagyobbik fiának, a későbbi Bélának, Laszkarisz Tódor nikeaui császár és Angela Anna ( Leó örmény király leánya ) szülöttje , Mária, második fiának: Kálmánnak pedig a lengyel Szalome volt jegyesül kiszemelve, harmadik fiával, Andrással eljegyezte II.Leó leányát, Izabellát s III. Honoriusz pápához fordulva 1219-ben kieszközölte, hogy fia abban az esetben is az örmény trón birtokába jusson, ha menyasszonya előbb halna meg.

E tervbe vett házasságról, bár Haszkarisz Tódor császár is nagyban segité keresztül vitelét. II.Leó 1220-ban váratlanul bekövetkezett halála s az azt követő zavarok miatt – semmi sem lett. Izabella előbb Bohemund antiókiai herczeg fiának, Fülöpnek igérte oda a királysággal együtt kezét; később pedig 1224-ben I. Hiéthummal, egyik rokonával lépett házasságra, ki 1269-ig uralkodott Örményország fölött.

E magyar-örmény barátkozás ecsetelése után az a tény, hogy az örmény királyok czimere, miként arról pénzeik és pecsétjeik utján egyaránt meggyőződhetünk, - a kettős kereszt volt, s hogy a hazai tudósok, ugymint Schwartner, Podhraczky és mások egybehangzó nézete szerint éppen II. Endre volt az, aki a kettős keresztet először alkalmazta.