Dtum
Login with Facebookk
1907 | Július

Egész az éjszaki polusig

Juliusban fent a sarkvidéken is nyár van. Az ég tetején minden huszonnégy órában megteszi körútját a nap, és nem nyugszik le este. Hónapokig tart a fényes nappal, az éjszaki sarkon teljes teljes félesztendeig. Ha nem boritja el köd vagy felhő az eget, a levegő tele van csodás tüneményekkel.

Jégcsillogás kápráztatja el a szemet és a mennyboltozaton meg lehet látni, - mint valami térképen, - hogy harmincz-negyven kilométernyi kerületben hol van jég és hol van nyilt viztükör. Majd a fénytörés csodálatos játékai ejtik zavarba és ámulatba a sarkvidék vándorát. A jég szárazföldnek látszik, a szárazföld nyilt tengernek.

Most összebújnak a jéghegyek, majd meg végtelennek és simának látszik a jégmező. Távoli hajók ködfátyolképei tünnek fel a levegőben, a jégen úszva, vagy árboczukkal lefelé. A sarkvidék délibábja ez, csodásabb és változatosabb, mint a szomjuságtól epedő nagy alföld vizárt mutató tündérképe. Most eső zuhog, vagy hó esik. A nap elbujik a felhők mögé s hirtelen, átmenet nélkül beáll a téli fagy s az úszó jégmezők hirtelen szörnyű jégsivataggá szorulnak össze.

De ha kisüt a nap, egyszerre felvirrad ismét a sarkvidéki nyár bűbájos időszaka. Néhanapján köd borítja el a tájat, alacsonyan elterülő köd s az árboczkosárban fekvő matróz előtt megjelenik a ködszivárvány. Lát több szivárványos udvart, melynek egy közepe van. Néha négyet, ötöt is, s az udvarok középpontjában megpillantja a saját képének árnyékát is.

Az éjszaki Spitzbergák tájékán egy léghajós láthatja most repülő alkotmányának kosarában ülő szilhuettjét a ködszivárvány középső körében, mely ragyogó fényével glóriát von a léghajó és a léghajós árnyéka körül.

Az amerikai Wellman ez a léghajós. Junius eleje óta van fenn a Spitzbergákon és gyakori repülő-próbákkal készül nagy útjára, melynek programmja: léghajón fel egészen az éjszaki polusig.
A tiz év elött eltünt Andrée példája tüzeli kétségtelenül ezt a merész vállalkozót. Vajjon számot vet-e magával ő is, miként a norvég léghajós tiz évvel ezelőtt, hogy sok valószinűség szerint a halál útjára indul? Aligha.

A boldogtalan Andrée, és társai a Sas léghajó kosarában: Strindberg Nils és Fränkel Kund, örökre eltüntek az éjszaki jégmezők végtelenségében, mint félszázad évvel ezelőtt hajósnépével együtt a legbátrabb és legnagyobb sarkvidéki utazók egyike: John Franklin. Tizennégy évig keresték a sarkvidék szorosai és ismeretlen szigetei közt az eltünt Franklin-expedicziót, mig az éjszakamerikai jegestenger Vilmos-szigetén megtalálták a bátrak csontjait és feljegyzéseit. A Sas roncsait talán nem lelik meg soha.

Sajátszerű, de logikus rendelése a sorsnak, hogy a polus rejtelmeinek elszánt keresője gyanánt az ideális törekvésekkel szaturált norvég léghajós után a gyakorlatias Amerika szülötte jelentkezik. Azt mondják, és joggal, hogy az éjszaki sark elérése vagy megközelítése tisztán ideális czél, mely a tudományt jelentékenynek mondható felfedezéssel nem gyarapithatja. A mi a tudományt a nagy angol, dán és amerikai felfedezések után mélyebben érdekelhette: el van érve 1831 óta, midőn az angol Ross Boothia földjén, az éjszak-amerikai jégmezők közt felfedezte és megállapította az éjszaki mágnesi sark hollétét.

De az emberiség egyik legnemesebb tulajdona mégis mindig csak az ideálizmus volt s az ideálizmus látszólag hasznot nem hajtó czéljai vitték előre mindig a müvelődést, az emberiség gyakorlati haladása pedig ősidők óta mindig az igaz müvelődés talajában fogant.

Wellman két sikertelen sarki expedicziója után vállalkozik most a legnagyobbra: hogy elérje azt, a mit Andrée el nem érhetett. Sőt czéljaiban még továbbra megy mint Andrée: bevallja, hogy utazásának nem az a czélja, hogy léghajóján átrepüljön a föld gömbsisakjának valamely részén – a hova a légáramlatok szeszélye viszi, - hanem az, hogy átkeljen a földnek azon a pontosan körülirt mathematikai pontján, melynek Éjszaki Sark a neve.

Ehhez képest az volt minden törekvése, hogy kipótolja és kiköszörülje Andrée vállalkozásának minden csorbáját és hiányosságát. Andrée léghajója a szelek tehetetlen játéka volt. Az ő léghajója: az Amerika – kormányozható léghajó. Ő maga legalább annak mondja.
Az Amerika hatalmas, hosszúkás alakú léghajó. Ballonjának hossza 184 láb, legnagyobb szélességének átmérője 52 láb, köbtartalma 265,000 köb láb. Csak Zeppelin léghajója nagyobb nála. Teherbirása 97 és fél métermázsa.

Élelmet annyit vehet fel, hogy a csónakján lévő 10-12 férfi és 12 sarkvidéki kutya bőségesen elélhet belőle tiz hónapig. A léghajó két oldalán két hatalmas, tizenegy láb átmérőjű csavarszárnyat forgat perczenkint 380-szoros körforgással a hetven lóerejű motor, melyet a hajón beraktározott petroleum és a gömb gázfölöslege lát el bőséges hajtóerővel. Kilenczszáz négyszögláb nagyságú kormánylapát ad irányt a légajó hátulsó végén a gázerővel hajtott levegőbeli alkotmánynak.

Ámbár napokig vagy hetekig tartó légi utazással a kietlen sarkvidéki tájakon eddig egyáltalán nem tettek próbát, Wellman kijelenti, hogy képes lesz léghajójával megtenni kétszer akkora utat is, mint a mely a Spitzbergáktól a pólushoz és a pólustól vissza a Spitzbergákig visz.

- Fel vagyunk készülve – így szólt Wellman két hónappal ezelőtt a londoni Reuter-ügynökség tudósítójának, - minden bekövetkezhető eshetőségre. Ha léghajóm megtagadná a szolgálatot a póluson vagy a pólus közelében, leszállhatunk a jégmezőre s a magunkkal vitt kitűnő anyagból felvert kényelmes sátrunkban tölthetjük el a telet a póluson vagy közelében és szánokon térünk vissza a következő esztendőben.

Hozzá tehetem, hogy számítva az eshetőségekre, tizenkét szibériai kutyát, szánokat és kis csónakokat is viszünk magunkkal. De reméljük, és hisszük, hogy nem lesz reá okunk, hogy e menedékhaz folyamodjunk, s hogy léghajónk, az Amerika, elvisz bennünket a pólusra és vissza is szállít bennünket. Azt hiszem, hogy utunk a pólusig tiz vagy húsz napig tart el.

Ha elérjük a pólust, utunkat abban az irányban folytatjuk tovább, mely a legkisebb ellenállást fejt ki ellenünkben. A különböző kormányok és földrajzi társaságok elláttak bennünket a sarkvidék legújabb térképeivel és vázlataival s nekünk tökéletesen mindegy lesz, hogy elérve a pólust, Alaskának, Szibériának vagy Grönlandnak térünk-e vissza utunkról. Senki a mi kisérletünk nagy nehézségeit tisztábban nem látja, mint jómagam, de a kilátás, nézetem szerint, megérdemli reá fordított fáradságunkat s ha balul üt ki a kísérletünk, az sem fog szégyenünkre válni.

Ellman feltevése szerint a julius huszadika és augusztus tizedike közé eső időszak lesz a legalkalmasabb az Amerika felszállására, de ha úgy hozza a szükség, felszáll még augusztus huszadikáig is. Léghajójában, melynek ballonja a legtartósabb és az időbeli várható viszontagságoknak legjobban ellenálló anyagból: selyem, gummi, pamut, gummi, pamut és gummi, tehát összesen hat rétegből van összealkotva, feltétlenül megbízik.

De mások, nem kevésbbé gyakorlati emberek, kétséggel fogadják optimizmusát. Így például az amerikai Anthony Fiala (alighanem leszármazottja Fiala Nepomuk János ezredesnek, Bem volt hadseregének, ki Bem halála után Aleppóból San-Francziskóba vándorolt s hadmérnökkari ezredes lett az Unió hadseregében) mindenek fölött hibáztatja, hogy új szerkezetű léghajóját nem próbálta ki előzetesen az európai vagy ázsiai szárazföldnek a sarkvidéknél jóval kedvezőbb feltételei közt.

Azt mondja Fiala, hogy Wellman nem vetett eléggé számot a sarkvidéki szigetek viharos légáramlataival, hirtelen hőváltozásaival, melyek rendkívül veszélylyel járhatnak a léghajósra nézve. A gáz hirtelen összehúzódását könnyen követheti nyomon a lezuhanás, vagy a néha minden átmenet nélkül 55 Fahrenheit-fokra emelkedő hőség következtében való kiterjedését a ballon szétrobbanása. Nem kisebb veszedelemmel fenyegetheti a léghajót a sarkvidéki nyár jéglerakodása, mely súlyos pánczélt vonhat az egész ballonra s röptének hirtelen végét vetheti.

És van még egy figyelmen kívül nem hagyható nehézség is: az, hogy ritka léghajó tarthatja magát tovább a levegőben harminczhat óránál. Mindenesetre helyes óvatosság Wellmantól, - úgymond Fiala, - hogy kutyákat, szánokat és más czélszerű felszerelést is visz magával; mert ha kénytelen lesz felszállásának helyétől néhány száz mérföldnyire leszállni, meg lesz számára adva a mód, hogy fisszafordulhasson és elkerülhesse azt a sorsot, mely a boldogtalan Andréenek és társainak osztályrészül jutott.

Ily jóslatok kisérik útjára a merész léghajóst. A világ azonban bizakodva érdeklődik vállalkozása iránt s kivánja számára a bátrak egyedüli jutalmát és igazolását: a sikert.

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98