Dtum
Login with Facebookk
1907 | Július

Uszó földrészek

A föld egyes részei tudvalevőleg néha több kilométernyi magasságra vagy mélységre is föl, illetőleg lenyulnak a környező részekhez képest és igy bizonyos, az egyensulyt létrehozó sürüségi viszonynak kell közöttük lennie.

Föltehetnénk ugyan, hogy a föld tökéletesen merev és hogy a szárazföld magasabb fekvésben valami szilárd torony módjára nyugszik, de ujabb kutatások alapján a legtöbb tudós arra a meggyőződésre jutott, hogy a föld ilyen állapotu test nem lehet. Azt tartják ezek, hogy a szárazföld az oczeánok fölött egyensulyt tartva, mintegy uszik.

Bebizonyosodott ugyanis, hogy a föld anyaga az oczeánok alatt igen sürü, tömött, míg a szárazföldek táján és különösen a nagy hegységek alatt feltünő módon laza. Ez hozza létre az egyensulyt kiemelkedett részei között.

És a földkutatásnak ezt az elméletét, amely pedig a laikusnak olyannyira hihetetlen, az Egyesült Államokban legutóbb megejtett nagy földvizsgálat is megerősitette. Ez a vizsgálat kiterjedt az Atlanti-tengertől a Csendes-oczeánig és a nagy tavak vidékéről a mexikói öbölig, a nagy ország minden részére és tulajdonképen ötszáz helyen eszközölt külön sorozat asztronómiai és földkutató kísérletből és mérésből állott.

A rengeteg munkálat eredményei is azt mutatják, hogy a földkéreg megvizsgált részét, vagyis Észak-Amerikát nem a rétegek merevsége tartja mostani helyzetében, hanem e föld a mélységben lévő mintegy folyó tömegen lebeg, mert könnyebb, mint az óceán fenékének anyaga.

Megállapította ez a vizsgálat egyébként azt is, hogy a földnek mind a két irányban, a sarkok között és az egyenlitőn át is, nagyobb a tengelye, mint amennyinek az eddigi legpontosabb mérések is megadták.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Vándorló földrészek
Kántor Judit

Az ember türelmetlen lény. Látszik ez már csak abból is, hogy már a mars- és holdlakók társadalmáról ír tanulmányokat, közben pedig még a jó öreg Földet is alig ismeri. Alfred Wegener fentebbi cikkben ismertetett teóriája éppen a harmadik nagy, bolgyónkkal kapcsolatos mítosz megdőlését eredményezte.


Először is rádöbbentünk, hogy a Föld gömb alakú, majd bebizonyítottuk, hogy a Nap körül kering. Meg is változtatta mindkét fölfedezés alaposan a világképünket! S most itta harmadik: az egyes földrészek nem egységes földtömegek, hanem kisebb, egymásra torlódott alakulatok.


Persze nem volt ez már ekkor teljesen új gondolat, hiszen Francis Bacon már 1620-ban felhívta a figyelmet arra, hogy a kontinensek partvonalai helyenként hasonlítanak egymáshoz, az egyes földrészek „összeilleszthetők”. Ebből arra lehetett következtetni, hogy a mai kontinensek valamikor egyetlen földrészt alkottak, mely – mivel nem volt szilárd és egybefüggő talapzata – földarabolódott, egyes részei pedig távolabb sodródtak egymástól. (Tudjuk, nem ez volt az egyetlen tudományos eredmény, ami csak évszázadok múltán vált „hivatalossá”.)


Az „új” elmélet tehát most azt állította, hogy „a különböző földrészek úgy sodródnak a felszínen, mint a bárkák a tengeren”. Ugyan ez a felfedezés nem eredményzett paradigmaváltást, mint a megelőző kettő, de segítségével több olyan jelenséget magyarázni lehetett végre, melyek előtt korábban széttárt karokkal álltak a tudósok.


Az Atlanti-óceán két partja például évente négy-öt centiméterrel távolabb kerül egymástól, mivel a tenger fenekén egy hatalmas repedés mentén időnként láva bugyog fel, és a mélyből feltörő anyag a kettétört tábla két felét ellentétes irányba tolja. A Csendes-óceán ezzel szemben inkább zsugorodik: a tengerfenék lassan becsúszik a kontinensek és a szigetcsoportok partjai alá. Az alácsúszó táblák földrengéseket és vulkánkitöréseket okoznak, amelyek ezért nagyon gyakoriak, főként az Aleuti-szigetek és Japán környékén.


Még ma sem tudjuk pontosan, hogy mi is készteti ezeket a lemezeket arra, hogy egymástól távol sodródjanak, illetve hogy egymás alá becsússzanak. Bármi legyen is azonban a magyarázat, egy dolog biztosnak tűnik: a Föld felszíne valamikor teljesen másképp festett, mint manapság, a kontinensek egészen más formában és másfajta elrendeződésben léteztek, sőt körülbelül 500 millió éve a Föld szárazulatai még teljesen összeforrattak egymással, és egyetlen szuperkontinenst alkottak.


E hatalmas földtömeg később kettérepedt, és e kataklizmából keletkezett az északi Eurázsia és a déli Gondvána. Az ezt követő 100 millió év során a két nagy kontinens is további darabokra töredezett, majd kialakultak töredékeikből azok a szárazulatok, amelyek bolygónk mai arculatát adják.


A ma már ismerős elmélet tehát 1907-ben lett ismert a „nagyközönség” előtt. Ma már természetesen pontosabbá vált, új elemekkel bővült – de ne feledjük: ez a „nagy triász” harmadik tagja, mely megrengette bolygónkról szóló korábbi tudásunkat.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Alfred Wegener Wegener elmélete a földrészek vándorlásáról
Cikk-ajánló
Az első magyar-francia válogatott vízipóló-mérkőzés Az első magyar-francia válogatott vízipóló-mérkőzés
Magyarország – Franciaország 7:2 (1:0) A bajnoki miting...
Az ember öröksége és a vérzékenység Az ember öröksége és a vérzékenység
Van aztán két olyan örökölhető hajlamosság az embereknek egy kis...
Érdekes angol állásfoglalás a második front kérdésében Érdekes angol állásfoglalás a második front kérdésében
Angol szempontból eddig a legvilágosabb állásfoglalást a második...
Bécsi sporttársainkról. (Levél a szerkesztőhöz) Bécsi sporttársainkról. (Levél a szerkesztőhöz)
A két hét előtt Prágában szerepelt athletáinktól hallottam, hogy a...
Rubinstein Erna betörőjét nem találják Rubinstein Erna betörőjét nem találják
Megirták a napilapok, milyen sulyos anyagi károsodás érte Rubinstein...
Villamos függővasut Villamos függővasut
A képünkön látható villamos függővasut voltaképpen tökéletesített...
Tokióban a Japán elleni nagy amerikai hadászati terv egy részének tekintik a csendesóceáni támadást Tokióban a Japán elleni nagy amerikai hadászati terv egy részének...
A Rendova szigetén történt amerikai partraszállással kapcsolatban a...
Budapest főváros műterembérházai Budapest főváros műterembérházai
A czinkotai helyiérdekű vasúton a szomszédos nyaralóhelyekre vagy...
Új harcikocsi és bombavető gépmadár Új harcikocsi és bombavető gépmadár
Walter Christie, 70 éves amerikai mérnök, félelmetes új harcikocsit...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98