Dtum
Login with Facebookk
1907 | November

A kik visszajöttek

A Cunard nevű angol társaságnak azt a hatalmas hajóját, a mely a magyar kikötőváros, Fiume és Amerika partjai között szolgálja a közlekedést, Karpatia-nak hivják.

Immár esztendők óta szeli a Karpatia az óczeán hullámait a két világrész között és az állandó rend az volt, hogy mikor Fiuméból elindult, zsufolva volt az óriási alkotmány minden zuga emberrel, mikor visszatért – kongott az ürességtől. Vitte-vitte ezerszámra a kivándorlókat, dolgos, munkás, épkézláb embereket a messze idegenbe, holott ezekre az emberekre, izmaik munkájára és erejére idehaza még nagyobb szükség lenne, mint odaát Amerikában. 

De azért a ki össze tudott szedni anynyit, a mennyi a hajójegy árára elég, az fölkerekedett, elhagyta faluját, elhagyta hazáját és ment a tengeren túlra. Visszatartani nem lehetett. Mért? Mert settenkedő, lelketlen emberek, a különböző hajótársaságok fizetett ágensei odalopóztak hozzá falujába, házába és meséltek neki minden jóról, minden kivánatosról.

Mesélték, hogy sehol a világon a keze munkájára utalt embernek olyan jó dolga nincs, mint odaát Amerikában, a hol szinte csak le kell hajolni érte, hogy megrakhassa az ember a zsebét csengő dollárokkal. Az ilyen beszédet pedig szivesen hallgatja és még szivesebben hiszi a szegény ember. 

Izgatja a gondolatát, megzavarja a lelkét, még álmodni is erről álmodik és addig motoszkál az agyában, míg egyszer végképen urrá lesz rajta a vágy, a mi kis mozgósítható vagyona van, pénzzé teszi és – megy az ábrándjai után. 

Mikor a hajóra száll – az ágens a maga provizióját fölveszi, a boldogtalan ember pedig át van adva a maga nyomorú sorsának. Hamar ráeszmél, hogy becsapták; de már későn arra, hogy segítni tudjon magán. Ott van, messze-messze a hazájától, idegen emberek között, a kik a szavát se értik és olyanok között, a kik épen úgy jártak, mint ő és a kik magukon se tudnak segíteni, nemhogy máson segíthetnének. Bánatos panaszuk szavát a szél se hozza el elhagyott hazájuk földjére, a hol már a lelketlen ügynökök új áldozatok seregét hajszolják a – hajóhidra. 

Most azonban, ezelőtt nyolcz nappal, új, különösen és a hatásában alkalmasint nevezetes dolog történt. A Karpatia hajó Amerikából visszatérvén Fiuméba, nem érkezett üresen. Majdnem annyi ember volt rajta, mint amennyit Amerikába szállított.

Nem kevesebb, mint hétszáz ember, hétszáz magyar munkásember jött vissza egy csapatban Amerikából és mikor ezek a szegény csalódott, az odakünt folytatott rettenetes munkában összetört, testben, lélekben kifáradt emberek a rég elhagyott haza földjét érezték a lábuk alatt, a legtöbbnek a szemébe szökött a köny és sírtak, zokogtak keservesen és boldogan. 

Keservesen, mert lelkükön átviharzott a temérdek csalódás emléke, a min átmentek, mióta hazájuktól távol voltak és boldogan az örömtől, hogy Isten segedelmével mégis megint itthon lehetnek. A visszatértek egyike, egy lakatos, így szólt egy ujságíróhoz: 

– Tiz esztendőt töltöttem Amerikában és ez a tiz esztendő keservesebb volt tiz esztendei fegyháznál. Kegyetlenebbül megdolgoztattak, mint az igavonó barmot – mert hisz a barmot pénzért kell venni, arra tehát mégis csak vigyázni kell – és tiz esztendeig kellett kuporgatnom, míg annyit össze tudtam spórolni, a mennyiért hazahozott a hajó. Üres a zsebem, de azért a szivem tele van örömmel, hogy legalább ithon vagyok. Hiszen ha itthon ez alatt az idő alatt annyit dolgozom, a mennyit odaát dolgozni muszáj, ma vagyonom lenne… 
És így beszéltek a többiek is, a kik hosszú, keserves esztendőket töltöttek el a tengeren túl, a „dollárok hazájában” és éveken át csak az a reménység tartotta bennük a lelket, hogy – majd csak hazakerülhetnek. 

Ez a reménységük, vágyuk szegényeknek ime beteljesedett.
Isten hozta és Isten segítse őket. Nekik már nem kell magyarázni, hogy munka nélkül sehol sincs boldogulás és hogy mindenütt meg kell szolgálni a falat kenyérért is. Őket már erre megtanította a legnagyobb mester: az élet, nem is könyvből, hanem tapasztalásból. 

De még nem mindenki járta ki ezt az iskolát.
Még mindig temérdek az ember, a ki hisz a gonosz mesének és hallgat a lelketlen, megfizetett fülbesúgók szavára. 

Idáig ezek a gonoszok szabadabban garázdálkodhattak, mert nem igen volt, a ki meghazudtolhatta volna őket. De most a Karpatia ime hétszáz hiteles tanút hozott haza Amerikából, a kik a csábítóknak a torkukra forraszhatják a gonosz, kisértő szót, mondván: 
– Hazudtok és bolondítjátok az embereket! Az én esetem, az én szerencsétlenségem, az én kiállott temérdek szenvedésem a bizonyság rá, hogy mesékkel áltatjátok és csábítjátok a népet, mert a menyországot igéritek neki és a pokolba juttatjátok! 

A mi véleményünk az, hogy ezt a hétszáz visszatért magyart azokra a vidékekre kellene telepíteni, a hol a legerősebb a kivándorlás. Hadd mondják el a tapasztalataikat, hadd fessék meg az igazság képét, akkor ez a hétszáz póruljárt ember még sok ezernek lehet a megmentője.

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Watt James és a gőzgép gyártása Watt James és a gőzgép gyártása
Az első Watt-féle gőzgépet Hamilton herceg szénbányáiban állították...
Kétféle megoldást ajánlottak a kormánynak a generátorfa-ellátás biztosítására Kétféle megoldást ajánlottak a kormánynak a generátorfa-ellátás...
A közüzemű gépkocsiknak motalkó meghajtásáról fagázgenerátoros...
A fehérek és a négerek szellemi ereje A fehérek és a négerek szellemi ereje
Beau franczia tanár ujabban behatóan foglalkozott azzal a kérdéssel,...
Jókai már örökre a miénk... Jókai már örökre a miénk...
Remegő aggodalommal virrasztott betegágyánál három napig a nemzet s...
Vizi biczikli Vizi biczikli
Eddig csak szárazföldön nyargalásztak a bicziklik, - kerékpárok, - de...
A tervgazdálkodási kerettörvény nem jelenti a termelés szabadságának korlátozását A tervgazdálkodási kerettörvény nem jelenti a termelés szabadságának...
Rég került a magyar törvényhozás elé olyan nagyfontosságú javaslat,...
Magyarország győzött a bécsi Messe Championaton Magyarország győzött a bécsi Messe Championaton
A magyar birkózósport újabb nagy győzelmet aratott Bécsben, a nagy...
Ne küldjünk levelet Oroszországba Ne küldjünk levelet Oroszországba
A közös középponti nyilvántartó hivatal hadifogoly-osztálya a...
Ferdinánd nem mond le Ferdinánd nem mond le
Ferdinánd bolgár király lemondásáról szóló híreket itteni mértékadó...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98