Dtum
Login with Facebookk
1907 | November

A kormány a nagy drágaság ellen

A kormány mély szocziális érzékére vall az az akczió, melyet Wekerle Sándor miniszterelnök mint pénzügyminiszter a közélelmezési ügyek rendezésére és a folyton növekvő drágaság megszüntetése vagy legalábbis enyhítése érdekében megindított és a melyet a minisztertanács is magáévá tett. 

Gazdasági és társadalmi kérdés ez, melynek megoldatlan volta egyaránt súlyos teherként nehezkedik a középosztályra és a nép egészen szegény rétegeire. 

A problema megoldásában a közigazgatósági hatóságoknak, megyéknek, városoknak ép oly szerep jut, mint a kormány közvetlen rendelkezése alatt álló pénzügyi, mezőgazdasági és ipari szakközegeknek. Az akczióban a kezdeményező pénzügyminiszteren kívül hasonló szerep jut a belügyi, kereskedelmi és földmívelésügyi minisztereknek.

A miniszterelnök mint pénzügyminiszter már ennek az évnek elején egy szűkebb bizottságot szervezett, mely Popovics Sándor pénzügyi államtitkár elnöklete alatt a közélelmezés körére végre megállapította a világgazdaság viszonyainak visszahatását a mi árainkra, tanulmányozta a jelentékenyebb külföldi piaczok áramlatait és kikutatta azokat az indokokat, melyek az élelmiczikkek árának emelkedésére közrehatnak.

Miután ez a szűkebb bizottság munkálatával elkészült, a miniszterelnök már a múlt minisztertanácsok egyikén a minisztertársai elé vitte a kérdést s ennek alapján rendeletet ad ki az összes törvényhatóságok alispánjaihoz, a városok polgármestereihez és az összes bányakapitányságokhoz, utasítván őket, hogy jelöljék meg mindazon intézkedéseket melyek a törvényhatóságok jogkörén túl a a kormány vagy a törvényhozás részéről lennének megteendők. A kormány törekvése és intenczója az, hogy még az ősz folyamán meginduljon a végrehajtás és a hatása az élelmiszerüzlet összes ágaiban érezhető legyen. 

Az a rendelet, melyet Wekerle Sándor miniszterelnök, mint pénzügyminiszter a törvényhatóságok alispánjaihoz, valamint a törvényhatósági városok polgármestereihez intézett, következőleg szól: 

Az életszükségletek kielégítésére szolgáló czikkek árának az utóbbi évek során folyton növekvő emelkedése egyes ipari czikkeknek, de különösen az élelmi czikkeknek rohamos drágulása a megélhetési viszonyokat annyira súlyosította, hogy a társadalom széles rétegeiben, főleg pedig a kisebb vagyonnal vagy keresettel bíró osztályoknál az elsőrendű szükségletek rendes kielégítését is megnehezíti.


Azon a hatáson kívül, melyet az európaszerte tapasztalható áremelkedés mireánk is gyakorol, a drágulás indokai kétségen kívül oly termelési, belforgalmi, helyi, piaczi és egyéb viszonyokban gyökereznek, a melyeknek megszüntetése vagy legalább enyhítése módunkban áll.

Az ezekben rejlő bajok orvoslására annyival nagyobb súlyt kell fektetnünk, mert a kereseti források feltárásában, a munka díjazásában alig leszünk képesek más, gazdasági viszonyaik fejlettségében előrehaladottabb államokkal lépést tartani, s így a megélhetési viszonyok lehető olcsóbbá tételében kell gazdasági fejlődésünk feltételeit keresnünk. 

A kérdés sikeres megoldása részint helyhatósági intézkedéseket s a helyhatóságok rendszeres, állandó és éber gondoskodását igényli, részint pedig oly intézkedéseket tesz szükségesekké, a melyek a helyhatóságok jogkörét meghaladva a kormány s a törvényhozás tevékenységének körébe tartoznak. 

A helyhatóságok tevékenységének rendszeres irányítását külön intézkedésnek tartva fenn, ezúttal azokra a teendőkre nézve kívánom tekintetességed közreműködését igénybe venni, a melyek a kormány és törvényhozás részéről teendő intézkedések körét érintik. 

A kormány a megélhetési viszonyok könnyítésének kérdését tanulmány tárgyává téve, ezzel megbizott saját közegein kívül mezőgazdasági és iparügyi szakértők bevonásával még ennek az évnek elején külön szűkebb körű bizottságot alakított a végből, hogy a közélelmezés körére nézve megállapítsa a világgazdasági viszonyoknak visszahatását a mi árainkra, összegyűjtesse a jelentékenyebb külföldi piaczok áradatait, kutassa azokat az indokokat, a melyek közrehatnak az élelmi czikkek árainak emelkedésére. 

Közelebbi feladatát képezi a kormánynak, hogy a tanulmányok és adatok alapján adminisztratív úton s a mennyiben jogkörét meghaladná, a törvényhozás felhatalmazásának kikérése után megtegye mindazokat az intézkedéseket, a melyek a kivitel és belforgalom irányítása, a termelési viszonyok elősegítése és irányítása, a helyi és piaczi viszonyoknak rendezése, a közvetítő kereskedelem szabályozása, a helypénzek és általában a közszolgáltatások mérve és lerovási módja tekintetében, nemkülönben egyéb tekintetekben szükségesek arra nézve, hogy az élelmi czikkek áraira csökkentőleg hassanak. 

Miután e czél elérésére nemcsak egyes általános és rendszeres intézkedéseket kell tennünk, hanem az okszerűeknek mutatkozó intézkedések egész sorozatát ki kell merítenünk, arra hívom fel Tekintetességedet, hogy a rendezett tanácsú városok polgármestereinek meghallgatása után jelölje meg mindazokat az intézkedéseket, a melyek a törvényhatóság jogkörén túl a kormány vagy a törvényhozás részéről lennének teendők a végből, hogy a közélelmezési viszonyainkban a könnyebb és olcsóbb megélhetés biztosíthassék s különösen, hogy az elsőrendű szükségletet, főleg pedig a kevésbé vagyonos néposztályok szükségleteit képező élelmi czikkek ára normális keretekbe szorítassék. 
A közönséges hús, a baromfi, a tojás, a liszt, a főzelékek, a zöldségek, a burgonya, zsír és szalonna, a tej és vaj s az ugy háztartási, valamint ipari szempontokból kiváló fontossággal bíró tüzelőanyagok áraira óhajtanék különös súlyt fektetni. Minthogy azonban nemcsak élelmezési, hanem általában megélhetési viszonyaink könnyítése képezi egyik kulcsát társadalmi és gazdasági fejlődésünknek, az esetben, ha a közélelmezés körén túl a kereseti viszonyok javítása s a lakások – főleg az egészséges munkáslakások – bérének olcsóbbá tételére is különleges intézkedéseket tartana szükségeseknek, felhivom Tekintetességedet, hogy javaslatait ezekre is terjessze ki. 

Meg vagyok győződve, hogy Tekintetességed is át van hatva a kérdés fontosságától és sikeres megoldásának sürgős szükségességétől, felteszem azért, hogy lelkiismeretes alapossággal készíti elő és teszi meg javaslatait. 

Miután a kormány úgy saját hatáskörébe vágó adminisztratív intézkedéseit, valamint a törvényhozásnak teendő előterjesztéseit még a téli ülésszak folyamán óhajtaná megtenni, javaslatainak előterjesztését november hó végéig elvárom.


Budapest, 1907.évi szeptember hó 21-én.
Wekerle Sándor.

<<
<
1
2
3
4
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Lakbéremelés ellen tiltakozó lakók Uradalmi tejgazdaság sajtreklámja Dr. Popovics Sándor pénzügyi államtitkár
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98