A kormány a nagy drágaság ellen
A kormány mély szocziális érzékére vall az az akczió, melyet Wekerle Sándor miniszterelnök mint pénzügyminiszter a közélelmezési ügyek rendezésére és a folyton növekvő drágaság megszüntetése vagy legalábbis enyhítése érdekében megindított és a melyet a minisztertanács is magáévá tett.
Gazdasági és társadalmi kérdés ez, melynek megoldatlan volta egyaránt súlyos teherként nehezkedik a középosztályra és a nép egészen szegény rétegeire.
A problema megoldásában a közigazgatósági hatóságoknak, megyéknek, városoknak ép oly szerep jut, mint a kormány közvetlen rendelkezése alatt álló pénzügyi, mezőgazdasági és ipari szakközegeknek. Az akczióban a kezdeményező pénzügyminiszteren kívül hasonló szerep jut a belügyi, kereskedelmi és földmívelésügyi minisztereknek.
A miniszterelnök mint pénzügyminiszter már ennek az évnek elején egy szűkebb bizottságot szervezett, mely Popovics Sándor pénzügyi államtitkár elnöklete alatt a közélelmezés körére végre megállapította a világgazdaság viszonyainak visszahatását a mi árainkra, tanulmányozta a jelentékenyebb külföldi piaczok áramlatait és kikutatta azokat az indokokat, melyek az élelmiczikkek árának emelkedésére közrehatnak.
Miután ez a szűkebb bizottság munkálatával elkészült, a miniszterelnök már a múlt minisztertanácsok egyikén a minisztertársai elé vitte a kérdést s ennek alapján rendeletet ad ki az összes törvényhatóságok alispánjaihoz, a városok polgármestereihez és az összes bányakapitányságokhoz, utasítván őket, hogy jelöljék meg mindazon intézkedéseket melyek a törvényhatóságok jogkörén túl a a kormány vagy a törvényhozás részéről lennének megteendők. A kormány törekvése és intenczója az, hogy még az ősz folyamán meginduljon a végrehajtás és a hatása az élelmiszerüzlet összes ágaiban érezhető legyen.
Az életszükségletek kielégítésére szolgáló czikkek árának az utóbbi évek során folyton növekvő emelkedése egyes ipari czikkeknek, de különösen az élelmi czikkeknek rohamos drágulása a megélhetési viszonyokat annyira súlyosította, hogy a társadalom széles rétegeiben, főleg pedig a kisebb vagyonnal vagy keresettel bíró osztályoknál az elsőrendű szükségletek rendes kielégítését is megnehezíti.
Azon a hatáson kívül, melyet az európaszerte tapasztalható áremelkedés mireánk is gyakorol, a drágulás indokai kétségen kívül oly termelési, belforgalmi, helyi, piaczi és egyéb viszonyokban gyökereznek, a melyeknek megszüntetése vagy legalább enyhítése módunkban áll.
Az ezekben rejlő bajok orvoslására annyival nagyobb súlyt kell fektetnünk, mert a kereseti források feltárásában, a munka díjazásában alig leszünk képesek más, gazdasági viszonyaik fejlettségében előrehaladottabb államokkal lépést tartani, s így a megélhetési viszonyok lehető olcsóbbá tételében kell gazdasági fejlődésünk feltételeit keresnünk.
A kérdés sikeres megoldása részint helyhatósági intézkedéseket s a helyhatóságok rendszeres, állandó és éber gondoskodását igényli, részint pedig oly intézkedéseket tesz szükségesekké, a melyek a helyhatóságok jogkörét meghaladva a kormány s a törvényhozás tevékenységének körébe tartoznak.
A kormány a megélhetési viszonyok könnyítésének kérdését tanulmány tárgyává téve, ezzel megbizott saját közegein kívül mezőgazdasági és iparügyi szakértők bevonásával még ennek az évnek elején külön szűkebb körű bizottságot alakított a végből, hogy a közélelmezés körére nézve megállapítsa a világgazdasági viszonyoknak visszahatását a mi árainkra, összegyűjtesse a jelentékenyebb külföldi piaczok áradatait, kutassa azokat az indokokat, a melyek közrehatnak az élelmi czikkek árainak emelkedésére.
Közelebbi feladatát képezi a kormánynak, hogy a tanulmányok és adatok alapján adminisztratív úton s a mennyiben jogkörét meghaladná, a törvényhozás felhatalmazásának kikérése után megtegye mindazokat az intézkedéseket, a melyek a kivitel és belforgalom irányítása, a termelési viszonyok elősegítése és irányítása, a helyi és piaczi viszonyoknak rendezése, a közvetítő kereskedelem szabályozása, a helypénzek és általában a közszolgáltatások mérve és lerovási módja tekintetében, nemkülönben egyéb tekintetekben szükségesek arra nézve, hogy az élelmi czikkek áraira csökkentőleg hassanak.
Miután e czél elérésére nemcsak egyes általános és rendszeres intézkedéseket kell tennünk, hanem az okszerűeknek mutatkozó intézkedések egész sorozatát ki kell merítenünk, arra hívom fel Tekintetességedet, hogy a rendezett tanácsú városok polgármestereinek meghallgatása után jelölje meg mindazokat az intézkedéseket, a melyek a törvényhatóság jogkörén túl a kormány vagy a törvényhozás részéről lennének teendők a végből, hogy a közélelmezési viszonyainkban a könnyebb és olcsóbb megélhetés biztosíthassék s különösen, hogy az elsőrendű szükségletet, főleg pedig a kevésbé vagyonos néposztályok szükségleteit képező élelmi czikkek ára normális keretekbe szorítassék.
Meg vagyok győződve, hogy Tekintetességed is át van hatva a kérdés fontosságától és sikeres megoldásának sürgős szükségességétől, felteszem azért, hogy lelkiismeretes alapossággal készíti elő és teszi meg javaslatait.
Miután a kormány úgy saját hatáskörébe vágó adminisztratív intézkedéseit, valamint a törvényhozásnak teendő előterjesztéseit még a téli ülésszak folyamán óhajtaná megtenni, javaslatainak előterjesztését november hó végéig elvárom.
Budapest, 1907.évi szeptember hó 21-én.
Wekerle Sándor.
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!