Andrássy Gyula gróf belügyminiszter a jövő politikájáról írt a „Magyar Hírlap” húsvéti számában. Mindenek előtt a választójog reformjával foglalkozik s a következőket állapítja meg:
- A jelenlegi választótörvény elavult. Sajnos, elmulasztottuk azt az időt, a mikor megjavításra részleges reformok elégségesek lettek volna. Ma gyökeres átalakítása elkerülhetetlen. A mai állapot gyakorlati főfogyatékossága az, hogy a munkásság, a mely erős öntudatra és szervezetre tett szert, nincs komolyan képviselve abban a képviselőházban, a mely az ő élete feltételeit is megszabja.

A reformnak első sorban ezen kell segiteni, a társadalomnak ezt a nagy rétegét föl kell venni az alkotmány sánczai közé. E reformnak arra kell törekednie, hogy a parlamentben képviselve legyen minden életre való különleges érdek és jogosult komoly igyekvés, minden osztály és minden foglalkozás, a jog kiterjesztése mellett is azonban a döntő szerep azoké legyen, a kiknek elégséges belátásuk van az összesség nagy érdekeinek a fölfogására s elég hazafiságuk arra, hogy minden más érdek fölé a magyar állam javát helyezzék. E czélt fogom szolgálni minden erőmmel, tekintet nélkül az akadályokra, a veszedelmekre, a melyek utamat elállhatják.

Majd azt hangoztatja, hogy politikánkat a jövőben fokozott mértékben kell szocziális tartalommal megtölteni. Szolgálni kell a kisemberek valódi érdekeit, javítani kell a kisbirtokosok és a munkások helyzetén. Intenziv kulturmunkát is kell folytatnunk, hogy a magyar kultúra hódító ereje bitzositsa a vezető osztályok érzelmi egységét. Keressük – mondja végül – a mennyire csak tölünk telik, azt, a mi a parlamentet alkotó nagy nemzeti pártokat egymáshoz és a királyhoz köti s kerüljük azt, a mi alkalmatos arra, hogy őket széjjel válaszsza.