A Rábcza folyónak szabályozása szükségessé tette, hogy azon hidat, mely Győr mellett a vizen át vezetett, más helyre vigyék át. A régi folyómedret ugyanis be kellett temetni, s a vizfolyás számára egy új medret kellett ásni, a minek következtében az eddigi hid fölöslegessé vált, ellenben egy új hidra lett szükség.

Az eddigi eljárási mód az lett volna, hogy egy egészen új hidat építsenek, s a réginek vasszerkezetét adják el ócskavas gyanánt. Mert szétszedni, és új helyen újra felállítani a hidat nem lehetett, miután így hónapokig szünetelt volna a forgalom.

E helyett a szabályozási mérnökök azt az egészen új módot választották, hogy egy darabban fölemelik az egész hidat, aztán hajóra rakják, átviszik a leendő új helyre, s ott ugyancsak egy darabban leteszik a pillérekre a melyeket előre megépítenek. Igy aztán megmarad a régi híd, nem kell egy szeget se újítani rajta, s a forgalom még se akad föl nehány óránál több időre.
Ehez képest az e czélra összeállított hajókat vizzel töltötték meg, hogy mélyen járjanak a vízben és úgy vontassák őket a híd alá.

Ott megerősítve a hajókat, kiszivattyúzták belőlük a vizet, mi által azok természetszerűleg felemelkedtek, s felemelték a hidat is. Ekkor elindították a hajókat, lehajóztak velök a három kilométernyi távolban levő új mederbe, s ott kötöttek ki az új pillérek között, a hová az új hidnak jönnie kell. A hajókat most ismét vizzel merték tele, mire azok lejjebb merültek, s az általok hordott híd ráereszkedett a pillérekre.

A műveletnek óriás nézőközönsége volt, s minden fennakadás nélkül ment végbe. Az eljárás lefolyását nehány fényképben is bemutatjuk.