Dtum
Login with Facebookk
1908 | Február

A gyáriparosok és a gazdák az adóreformról

A Magyar gyáriparosok országos szövetségének nagyválasztmánya január 23-án tartott ülésében foglalkozott az adóreform ügyével. Ezt megelőzően a szövetség összeköttetésbe lépett a budapesti kereskedelmi és iparkamarával, az Országos magyar kereskedelmi egyesüléssel és az Országos iparegylettel s az ezekkel folytatott tanácskozások eredményét tartalmazza az a javaslat, melyet a szövetség igazgatósága miniális kivánalmakul terjesztett a nagyválasztmány elé. 

A Hegedüs Lóránt igazgató által előadott és szóbelileg megokolt kivánalmak a következők: 

A jövedelmi adót illető kivánalmak:
1. Az adó semmi esetben sem kontingentálandó.
2. Az adótétel ne emelkedjék gyorsabban és magasabban, mint Ausztriában.
3. A kiadási tételek czíme alatt levonásba hozhatók: az összes üzemköltségek és értékcsökkenési leirásokon kívül az egyenes adók, azok pótlékai és a kiadások jellegével bíró illetékek, valamint az előző évi veszteség.
4. Az együttes megadóztatás csak a férj és feleség jövedelmére terjesztessék ki.
5. A jövedelmi adó alsóbb fokain a gyermekek száma, betegségek és egyéb a jövedelmet csökkentő körülmények az adótétel leszállítására hassanak.
6. Az iparvállalatoknak ideiglenesen engedélyezett adómentesség, valamint a gyárépületek és munkásházak adómentessége az uj jövedelmi adónál is figyelembe vétessék.
7. A köz- és magántisztviselők közt azok adóalapjára nézve megkülönböztetés ne tétessék. 

A kereseti adót illetőleg:
1. Az adókulcs ne legyen magasabb három százaléknál.
2. Tartassék fenn mai adótörvényünk azon rendelkezése, mely szerint újonnan keletkezett kereskedelmi és iparvállalatok az első évben csak az adóalap felének megfelelően adóztassanak meg.

3. Az adó jövőben is három évi átlag alapján három évre állapíttassék meg. 
4. A kereseti adó alól kifejezetten felmentendők: az ipari munkások, az ipari és kereskedelmi alkalmazottak és az otthon dolgozó munkások az esetben is, ha iparigazolvány birtokában vannak.
5. A kereseti adó kivetését külön adókivető-bizottság eszközölje, amelynek ipari és kereskedői foglalkozást űző tagjai többségben legyenek. Ugy ezen, valamint a jövedelmi adó kivetését felülvizsgáló adófelszólamlási bizottságba kereskedők és iparosok megfelelő számban hivassanak be. 

A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok III. osztályu keresetadójára nézve:
1. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatokra a személyes jövedelmi adó ne terjesztessék ki, ehelyett továbbra is a mostani adópótlék fizetésére köteleztessenek, azonban figyelemmel a tárgy adómentességére.
2. Ezen adó a három előző évi üzleteredmény alapján és pedig az adókivető bizottság által állapíttassék meg.
3. A vállalatok adóügyi ellenörzését teljesítő pénzügyi hatóságok az egyes ügyfelekre vonatkozó könyvek és iratok megvizsgálásától eltiltandók.
4. A határidők elmulasztása esetén kilátásba vett 25 százalékos adópótlék helyett mérsékelt rendbüntetések állapítandók meg. 

A házadó reformjára vonatkozólag :
1. Ahol a házosztályadó helyett a város valamely rajonjába a házbéradó vezettetik be, ott az első adókivetési időszakban a házbéradó kulcsa ne legyen megasabb nyolcz százaléknál; a rajonok a városi képviselet és a kereskedelmi és iparkamara kiküldötteinek közbenjöttével állapítandók meg.
2. Közhasznu vállalatok kisebbszerű lakházak építésére nézve adómentességben részesüljenek. 

A tőkekamat és a járadékadóra nézve kivánalmunk az, hogy a kölcsön- és elsőbbségi kötvények kamatadója a betétkamatadóval egyenlő legyen. 
Egyéb kivánalmak:
1. Az adómentes létminimum legalább 900 koronára emelendő.
2. Ha a jövedék tekintetében kontingens állapíttatnék meg, ez az ex-lex előtti adóbevételek magasságának feleljen meg: minden egyes kontingens tullépése esetén a többlet az illető adónem leszállítása czéljára fordítassék.
3. A javaslatok életbe léptetése előtt a jövedéki büntetőjog reformálandó és különösen a tulhajtott ellenörzési rendszabályok kiküszöbölendők,  nevezetesen a bevallási és tanuzási kényszer, az üzleti könyvek felmutatásának kényszere, továbbá az önként jelentkező tanuknak napidíjakban részesítése, stb. 

Az Országos magyar gazdasági egyesület közgazdasági szakosztálya az adóreform ügyében a következő határozati javaslatot terjeszti az egyesület elé: 

Kiemelve a benyujtott törvényjavaslatok által kompentált adóteher-megkönnyítések felett való helyeslését és feltétlenül helytelenítve a földadókataszter kiigazításáról és a földadó százalékának megállapításáról szóló törvényjavaslatban foglaltakat, – a részletekre nézve a következő kivánalmakat állapítja meg: 

A föladó az 1883. évi XLVI. t.-cz. 1. §-ában megállapított 26 millió forint (52 millió korona) összeggel kontingáltassék, hogy a törvényjavaslat a tapasztalt és állandóan felpanaszolt aránytalanságok megszüntetésére az uj osztályba sorozás és uj tisztajövedelmi fokozatok felállításának elhagyásával a mivelési ág változások kötelező felvételét és kataszteri tiszta jövedelmének megállapítását rendelje el, hogy a földadó-kontingensnek megfelelő földadó – tekintet nélkül a kiigazítási munkálatok állására – a többi egyenes adók reformjáról szóló törvényjavaslatok életbeléptetésével egyidejüleg léptessék életbe.

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Hortobágyi pásztorok a debreczeni vásáron Alku a hízott disznóra
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98