Dtum
Login with Facebookk
1908 | Február

A bajai Duna-híd

A most országszerte folyó nagyfontosságu épitkezések között ugy gazdasági, mint müszaki szempontból első és legkiválóbb helyet foglal el az a nagyszabásu híd, mely a báttaszéki vonalon a Duna két partját, Bácsbodrogh megyét Pest és Tolna megyékkel összeköti.

A hatalmas mü,mely már oly előrehaladt állapotba jutott, hogy rohamos léptekkel közeledik a teljes befejezettséghez, 550 m. hosszu. Baja felőli 4 hajózható nyilása 100-100 méteres. Báttaszék felőli 3 ártéri nyilása pedig 50-50 méteres.

Mind a hat pillér- és két hidfőnek most már teljesen befejezett alapozása pneumatikus módon történt. Az összes pillérek és hidfők alaposzlopai betonból készültek, még pedig a mederpillérek mindegyikének alapmélysége 23.5 m. az ártéri pillérek és hidfők 13.5 – 21.5 méternyire vannak a kisvizszin alatt.

Most a téli évszakban sem szünetel a munka: füthető bódékban a felmenő falazatokon munkálkodnak. A teljesen elkészült ártéri pillérek nyilásain pedig serényen folyik az 50 méteres vasszerkezetek szerelése.

Képünk a VI. sz. ártéri pillér pneumatikus alapozását tünteti fel. E több milliót kitevő monumentális mü épitésének vezetésével a magyar kir. államvasutak Tordai Miksa m. á. v. főmérnököt bizták meg, aki a pneumatikus alapozások terén a legkiválóbb szaktekintélyeink közé tartozik.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
A híd
Kántor Judit

A hidak őse a patak fölött átdöntött fagerenda. Évezredeken át való ékessége a hatalmas boltozott kőhid. A XIX. század egyik legnevezetesebb műszaki vivmánya ezen a téren a mi páratlan szépségü Lánczhidunk.

Fahid, kőhid és aczélhid más-más korszak alkotása. S ha gyakorlati érzék minket is a vasanyagok dicsőitésére sarkall, bizonyos poétikus tisztelettel emelünk kalapot a mult idők pusztuló alkotásai előtt.

Ujabban kő- vagy téglaanyag helyett betonból vagy vasbetonból készitik a boltozott hidakat. Vékonyabb méretek mellett is nagyobb megbizhatóság s az anyag olcsósága vezettek erre az uj rendszerre. A boltozott híd egész hosszában és szélességében ácsolt faállványzat fölött épül. Mély és sebes folyásu zajló vizekben ez nem a legkönnyebb része az épités művének.

Hidfő és mederpillér a vashidaknál alig különbözik a boltozott kőhidakétól. A szerkezet lényegét a nyílásokat áthidaló vasszerkezet alkotja. S ennél is a pillérekre támaszkodó főtartók azok, amelyekről egy vagy más tipust elnevezünk.

Három ilyen alaptipusa van ez ideig a vasszerkezetü hidaknak:

1. Gerendatartós hidak azok, amelyeknél a főtartók szabadok feküsznek a pilléreken, tehát csak függélyes nyomást gyakorolnak a támaszpontokra. Látni való, hogy e szerkezet a fagerenda-hidnak tökéletesitése.
2. Ivhidaknál a főtartó nekifeszül a pillérnek s azt nemcsak függélyesen nyomja, hanem oldalt is széttolni törekszik. Ez tehát a boltozott kőhid erőjátékához hasonlatos.
3. Függőhidnak azt a tipust nevezzük, ahol a főtart ó két végén megkötött kötél gyanánt hajli alá s a hidpálya egész súlya a kötélre van függesztve. Itt a pillér a függélyes nyomáson kívül még befelé húzó erőnek is ki van téve, sőt a láncznak parti lehorgonyzása a hidfőtömeget fölemelni és egyidejüleg befelé húzni törekszik.

A másodrendü tartók s a pálatest már nem közvetlenül a pillérekre, hanem csak a főtartókra nehezednek. Szokásos beosztás szerint a főtartók között kerezsttartók, ezeken ismét hossztartók osztják kis mezőkre a hidterületet. Ezek fölé jut aztán a talpfákon nyugvó vágány, avagy a vasbetonra ágyazott kocsitest, stb.

Természetes, hogy a pályaviselő szerkezet minden részei bármely hidrendszernél azonos elvek szerint készülnek. A híd jellege a főtartók tipusában, külső alakja azok vetületében érvényesül. Amagyar vasutak üzemében ugyszólván kizárólag gerendatrtós hidakat láthatni, és pedig igen érett, átgondolt kivitelben.

Kis nyilásokra hengerelt aczéllmezekből és szögvasakból összeszegecselt tömör tartókat alkalmaznak. Egy-egy vágányt két I alaku főtartó hord. A gerenda vége öntött aczél csuklón nyugszik s ennélfogva tervszerüen csakis függélyes nyomást gyakorol a hidfőre.

Ivhidakat a vasúti üzemben leginkább mély völgyek fölött alkalmaznak, hogy a magas pillérek épitését elkerüljék.

A függőhid széles és nagy hajóforgalmu folyók fölött rendesen olcsóbb, mint a hajók miatt igen magasan, igen nagy nyilásokkal épitett gerendatartós híd; amellett esztétikai hatás tekintetében messze felülműlja a többi vashid-rendszert.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A BKE háziversenye A BKE háziversenye
A Budapesti Korcsolyázó Egylet vasárnap tartotta meg második...
A magyar ipar a világ élvonalában (1900-1929) A magyar ipar a világ élvonalában (1900-1929)
Hiába, mindenből tud támadni gond. Amikor megkaptam tematikus...
A Mikulás A Mikulás
Hogy jutott hozzá, hogy nem – azt nem tudhatjuk, – de...
Két kiállítás Erdélyben Két kiállítás Erdélyben
Alighanem az új céh kiállítási indította a nagybányaiakat is együttes...
A Tisza „virágai”, a rajzás jelensége A Tisza „virágai”, a rajzás jelensége
A lárva igen ősi jellegeket is megőrzött, még pedig elsősorban a...
A Művészet szakfolyóirat A Művészet szakfolyóirat
Díszesen kiállított folyóirat viseli e czímet, Lyka Károly az ismert...
Fiaim, csak énekeljetek Fiaim, csak énekeljetek
Szeretem a fiatalságot. Övé a lélek izzása, a bolond és százszor...
Molnár C. Pál Molnár C. Pál
Biztos, hogy a képzőművészet és a muzsika olyan anyagú művészet, az...
Az MTK nyerte a Magyar Kupát Az MTK nyerte a Magyar Kupát
MTK – UTE 4:1 (3:0) Egész napon át sötét, komor fellegekből...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98