Dtum
Login with Facebookk
1908 | Július

Német cikk a magyar-osztrák külpolitikáról

Rath német szolgálaton kivüli követségi tanácsos, a ki legutóbb a londoni német nagykövetség tagja volt, a „Tag” czímű berlini ujságban rendkivülien érdekes czikket közöl. Ha Rath leleplezései megfelelnek a valóságnak, úgy a magyar és osztrák diplomáczia sulyos választás előtt áll. Eduárd angol király ugyanis, Rath szerint, azon fáradozik, hogy megbontsa a magyar-osztrák-német szövetséget és a monarchiát angol-franczia-orosz ententehoz leendő csatlakozásra birja. Ezért ellenértékül Olaszország balkán-félszigeti törekvéseinek háttérbe szoritását, valamint a magyar-osztrák keleti politika czéljainak biztosítását helyezi kilátásba. Nagyon kivánatos volna, hogy diplomácziánk föladata magaslatán álljon ezen nehéz órában. Rath szenzácziós czikkének tartalma berlini táviratunk nyomán itt következik:


A szerző czikkének elején azt a meglepő leleplezést közli, hogy a konzervativ-unionista kabinet, a melyet Eduárd király 1901-ben trónralépése alkalmával átvett, melegen ajánlotta Angliának a hármas-szövetséghez és különösen Németországhoz való csatlakozását, miután Chamberlain már 1899-ben, tehát három évvel a hires Krüger-féle távirat után pozitiv formát adott annak a kivánságnak, hogy Anglia és Németország gyarmatbirtokuk tekintetében egymással megegyezzenek. Ez a barátságos hajlnadóság még nagyobb mértékben és még preczizebb formában jutott kifejezésre Anglia részéről, a mikor a több évi betegség után Angliába visszatért Hatzfeld gróf az erre vonatkozó tárgyalást megkezdte, de a gróf hirtelen visszahivása és nemsokára bekövetkezett halála véget vetett ennek a tárgyalásnak. Az angol-német szövetség meghiusult, a minek talán Németország volt az oka, a mely nem akarta elfogadni az Anglia által ajánlott védő ás támadó szövetséget, de talán az is, hogy a német kormánynak figyelembe kellett vennie az épen akkor folyó bur háboru által fölizgatott német közvéleményt.


Az angol miniszterium ebből a kudarczból levonta a következményeket s igyekezett kijutni a splendid isolationból s a kettős szövetséghez való csatlakozást kereste, a mely az angol királynak reváli látogatásával meg is történt. Von Rath követségi tanácsos azt mondja továbbá, hogy Curzon volt indiai alkirály az az ember, a ki hivatva van arra, hogy az angol politikában vezető szerepet játszszék. Curson lord ezelőtt néhány esztendővel mint magánember Berlinben járt s ekkor azt a kivánságát fejezte ki, hogy illetékes körökkel érintkezésbe lépjen; ezzel a kivánságával elutasitották. Curzon már most részletes tervet dolgozott ki Anglia keleti politikájáról; ezt a tervet előterjesztették a királynak, a ki csakhamar hozzá is járult.

 

Von Rath egy barátjáról, a ki ezt a memorandumot elolvasta, a következőket hallotta:
- Curzon terve, hogy a közeli Kelet-Európát Oroszország, Francziaország és Anglia között Magyarország-Ausztria érdekeinek bizonyos figyelembevételével, de Németország teljes kizárásával föloszszák. A memorandumnak ez a főpontja és a fölosztás teve európai Törökországra, Kis-Ázsiára, Arábiára és Perzsiára vonatkozik. Angliának az az érdeke, hogy közvetetlen és független szárazföldi összeköttetést létesítsen Indiával.

 

Arábia és Mezopotámia protektorátusát Anglia kapná meg s ezzel módjában lenne, hogy Egyiptomból Perzsiába vasútat épitsen; Perzsia és India között az angol befolyás alatt levő Beludzsisztánon át menne a vasút tovább. Ily módon valósitanák meg Curzon lord alapgondolatát. A fölosztásnál Francziaország a Szirián való protektorátust kapná meg, Oroszországnak pedig szabad kezet engednének a Boszporuson, a hol Anglia lemondana a hagyományos régi tengerszoros-politikáról. Magyarország és Ausztria érdekei azáltal nyernének kielégitést, hogy kiterjesztené hatalmi körét Szalonikiig. Olaszországnak Illyria (?) jutna osztálrészül, balkán-félszigeti tervei különben nem vétetnének figyelembe.

Az angol politika jelenleg arra törekszik, irja tovább Rath, hogy Magyarországot és Ausztriát belekapcsolja az angol-franczia-orosz ententéba. Eduárd király ebből a czélból most azon fáradozik, hogy a magyar-osztrák keleti érdekek érvényesülését előmozditsa, mert csak ilyen módon véli lehetségesnek a magyar-osztrák politika fölszabaditását a berlini befolyás alól. Londonban majdnem naponként tanácskoznak erről az eszméről Mensdorff gróf magyar-osztrák nagykövet, Sir Edward Grey angol külügyminiszter és Eduárd király.

 

Az utóbbinak ischli látogatása alkalmával Eduárd király újabb kisérletet fog tenni arra, hogy az agg Ferencz József császárt és királyt megnyerje az angol politika részére. A szóban forgó terv elég csábitó Magyarország és Ausztria szempontjából, mert annak segitségével aránylag könnyen elérhetnék keleti politikájuk végső czélját, Olaszország albániai törekvéseinek egyidejű kikapcsolása mellett. A magyar-osztrák-német szövetség kétségtelenül veszedelmes teherpróba előtt áll, mert Magyarország és Ausztria életérdekei forognak koczkán a keleti kérdés rendezésénél.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Ferenc József legújabb portréja, 1907 Aehrenthal
Cikk-ajánló
Húsz gabonatárházat épít a földmívelésügyi minisztérium Húsz gabonatárházat épít a földmívelésügyi minisztérium
Rendkívül tanulságos előadást tartott a mezőgazdasági értékesítésről...
Kellemetlen meglepetés volt a németek elleni 3: 3 Kellemetlen meglepetés volt a németek elleni 3: 3
A német válogatott tenisz együttes budapesti vendégszereplése...
A játékvezető súlyos tévedése döntötte el a kispesti derbyt A játékvezető súlyos tévedése döntötte el a kispesti derbyt
Kispest – Ferencváros 2:1 (1:1) E sorok írója több mint...
A TÉBE jelentése A TÉBE jelentése
A TÉBE néhány napon belül megteszi jelentését az aranymérlegek hazai...
Az arc: az élet tükre, van  aki nem ismer pihenést, megállást Az arc: az élet tükre, van aki nem ismer pihenést, megállást
Az arc: az élet tükre. A munkában, gondban, boldogságban,...
Örök tavasztól retteg a tudomány Örök tavasztól retteg a tudomány
W. J. Humphreys, amerikai egyetemi tanár, a washingtoni...
Babits Mihály -  Baloldal és nyugatosság /1-2 Babits Mihály - Baloldal és nyugatosság /1-2
Mi világnézetek kavargása között iramodtunk neki az irodalomnak; a...
Mit beszélnek a tőzsdén? Mit beszélnek a tőzsdén?
Rendkívül felvillanyozóan hatnak úgy az értékpiacra, mint a gazdasági...
Rövidek Rövidek
Február 27-én Moszkvában a Komintern rendkívüli vezetőségi ülést...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98