Teherszállító automobilok a hadseregben

1908 | Július

Nagy gyakorlatok alkalmával már több év óta jó hasznát vették a személyszállító automobiloknak; a legutóbbi háborúk is fényesen beigazolták, hogy a ló gyorsasága nem felel meg a törzstiszti kar sokirányú elfoglaltságának, mert a hadseregek felemelt létszáma következtében a csatavonal roppant nagy távolságra elhúzódik.

Az orosz-japán háborúban, mely a jövő nagy háborúinak prototypusát mutattam egyszerre 70-80 km.-en táborozott a hadsereg. (Mukden.) A hadvezért, a kinek kezében a vezetésnek szálai összefutnak, szükség esetén a távirót vagy távbeszélőt veheti igénybe, de ha személyes jelenléte a csata bármely pontján feltétlenül megkivántatik, leggyorsabban automobilon jelenhetik ott meg.

1905 óta Németország rendszeresített személyszállító automobilokat hadseregében, beosztván minden négy hadtestbe 6 gépkocsit és négyet a hadügyminiszter, 18-at pedig a hadgyakorlatok vezetőségének rendelkezésére bocsátott. Másrészt gondoskodni kellett a hadsereg számára olyan gépkocsikról is, a melyeken azokat a katonákat lehessen elhelyezni, a kik pl. valamely előzetesen megállapított védőhelyek lerombolására küldetnek ki. Különben felesleges fejtegetni az automobilok hasznavehetőségét, nincs ma oly nemzet, a melyek hadseregét e nélkülözhetetlen hadi eszközzel el ne látta volna.

Sokkal lassabban megy a teherszállító automobilok alkalmazása. A nemzeti védelem szervezői hamar észrevették ugyan a targonczás automobilok előnyeit a társzekerekkel szemben, azonban azoknak biztos kezelési módjával nem voltak tisztában. Már pedig elengedhetetlenül szükséges, hogy a hadsereg a szállítás tökéletességére feltétlenül számíthasson, nehogy a legszorosabb pillanatokban a szállító gépezetek a szolgálatot felmondják.

Ma már e tekintetben eloszlottak a kételyek, a legutóbbi teherszállító automobilok fényesen beváltak a nagygyakorlatokon s a legszebb jövővel kecsegtetnek, ha a gépvezető katonák jobban tudják majd fékezni száguldó dühüket, mint a civil gépészek, a kik óránkint 50 km. sebességgel rohannak.

Vizsgáljuk ezek után, hogy a mechanikai erő ilyen alkalmazása minő előnyökkel jár a hadsereg szolgálatában. A csapat mögött, a küzdőtér és az ország területe közötti közlekedést igen könnyen lehet ilyen automobilokkal lebonyolitani és mivel e kocsik nem jutank a harczolók körébe, járhatnak az országúton nyolcz tonnás megterheléssel. Nagy szerepet játszhatik a teherszállító automobil akkor, mikor a szükséges hadi eszközökkel, ásóval, kapával a legszorongatottabb pillanatban szolgálhat.

Fel lehet használni arra, hogy megfelelően alkalmazott ekék segitségével a katonák takarásáról gondoskodjanak, mint azt az angolok a búrok elleni háborúban kipróbálták. Végül a táviró-szolgálat is nagy hasznát veheti e kocsinak, mert jelenleg a sürgönydrótok kihúzása óránkint négy km.-re halad; természetes, hogy a mótor- és tryciclik alkalmazásával jobb eredményt lehetne elérni. A vonalak javítása szintén gyorsabban menne, mert az utász postások egy pillanat alatt megjelenhetnek a drótszakadás helyén.

A magyar-osztrák hadseregben a katona-távirók olyan motorbyciclin járnak, a mely oldalt harmadik kerékkel s egy második üléssel van ellátva a távirókatona számára, a ki előtt egy 2 km.-re való drótköteg van s így leszállás nélkül húzhatja ki a vezetéket. Annyi ilyen gépet alkalmaznak nálunk, a hány két km.-re terül el a gyakorlóterep s így ezek a munkálatok mesés gyorsasággal folynak.

Ha a ló erejét 6-7 tonnás, óránkint 12-15 km. sebességgel járó teherszállító automobilokkal helyettesítjük, valóban meglepő eredményhez jutunk. Az autobobil-oszlop hatszorta rövidebb, a kocsik száma harmadannyi, mint a megfelelő erőt kifejtő lóval vontatott szekerek oszlopa és száma. Stavenhagen német százados kiszámitotta, hogy az automobil rendszeres alkalmazása folytán a hadfelügyelőségnél meg lehet takarítani 50%-ot emberben és 87%-ot kocsiban.

Ha ezen sikerekhez hozzáadjuk a sebességnyújtotta előnyöket (a teherszállító automobil négyszer akkora sebességgel fut, mint a hyppomobilos, azaz lótól vontatott társzekér), továbbá a harcz-terepnek gyorsa befutását s ezáltal bizonyos helyzetelőnyök kihasználását, akkor ezeknek az újfajta vontató járóműveknek különösen a hadvezetőség szolgálatában nagy jövőt jósolhatunk.

A targonczás automobilok előnye, hogy minden használhatósága mellett is kevés embert köt le. A legutóbbi franczia hadgyakorlaton három Renard-féle automobil volt állandóan szolgálatban; kettő a napi szükségletet látta el, a harmadik pedig a tartalék-készletben volt. A 75 lóerejű locomoteur három teherkocsit vontatott, melyeknek mindegyike 3500 kgr.-mal volt megterhelve. Szept. 2-től 13-ig voltak szolgálatban minden nehézség nélkül. A felszerelő állomás Besancon lévén, a teherszállítók innét hordát ki naponkint a lövegeket, zabot, kávét, czukrot, s egyéb élelmiszereket.

Feltéve, hogy az utak rosszasága miatt egyik locomoteur felmondta volna a szolgálatot, a megejtett kisérlet szerint a teherkocsik lekapcsolása s új locomotourhöz való csatolása 20 perczig tartott. Ezen automobilok óránkinti sebessége 12-14 km. közt váltakozik s naponta átlag 100-130 km.-t tesznek meg.

Talán fölösleges fejtegetni, hogy milyen fontos szerepe van a teherszállító automobiloknak az egészségügyi csapatok szolgálatában, a melynél fogva lehetségessé válik a beteg, vagy sebesült katonáknak a leggyorsabban és a legkényelmesebben a közeli vasútállomásokhoz való szállítása. Pagliano, az olasz hadsereg kapitánya nagyon sokat vár a betegszállító automobiltól, melyek 12 lóerejű mótorral óránkint 12-14 km.-t haladnának s megfelelő berendezéssel a katonaorvos működését is lényegesen megkönnyitenék. 1906-ban próbálták ki a betegszállító automobilokat a hadügyminiszter jelenlétében, a kisérletek kitűnő eredménynyel végződtek.

Az ú. n. csata-automobilok, melyek a tűzvonalban harczolóknak vittek élelmet és töltéseket, mind jobban veszítenek jelentőségükből, mert gyorsaságra itt nincs szükség. Az automobilos teherkocsik itt legfeljebb a társzekerek csökkentésére vezetnek s elősegítik, hogy a rajvonal annál messzebbre távozhassék a hadtesttől. Szóval a teherszállításra berendezett automobilok előnye a szekérsor rövidségében, a menetel gyorsaságában mutatkozik, a mely körülményből az első vonalbeli csapatok cselekvőképessége sokkal szabadabbá válik, ha őt ebben a közeli társzekerek nem akadályozzák úgy, mint eddig.

Nézzük az automobil jelentőségét a helyi védelemnél s az ostromoknál. Francziaországban az ágyúütegek felállítása a 0.60 m.-es keskenyvágányú vasút berendezésével történik; ez a megoldás eddig kitűnőnek bizonyult. Portugáliában Bocage ezredes Briltié-féle vontató automobilokat alkalmazott e czélra és Layriz, bajor ezredes ugyancsak ilyen utakon járó locomotivekkel szándékozik a kérdést megoldani.

A teherszállító automobilok közt említsük fel a legfélelmetesebb hadi eszközt, a mely eddig a legjelentősebb sikerekkel dicsekedhetik: a golyószóró automobilt. (1) Az orosz-japán háború vérrel pecsételte meg e rettenetes futó-szörnyeteg hasznavehetőségét. A Liao-Jang melletti ütközet sorsát 800 japán döntötte el egynéhány percz alatt egy mitrailleuse-automobil osztaggal; méltán nevezték el a japánok ezt az automobilt „az ördög öntöző”-jének. A háború befejeztével sietett is minden nemzet ehhez hasonló, különböző modelű golyószórós automobillal magát ellátni.

Legmesszebbre mentek e tekintetben a francziák; az 1907-dik évi költségvetésben Humbert képviselő indítványára 100,000 fr.-t vettek fel a katonai automobil-szolgálat szervezésére. Ma ugyanis már nincs hozzáértő ember, a ki a teherszállító automobilok jelentőségét ne méltányolhatná, ma már mindenki belátja, hogy a jövő háborúiban a jól felszerelt és kellően ellátott seregeké a diadal. A mikor a harczos tudni fogja, hogy nincs távol a podgyászkocsisor s hogy töltényeket, élelmet idejében megkap, a biztosság eme érzetéből önbizalmat fog meriteni. Ez a moralis hatás pedig minden egyébnél értékesebb eredmény.