Dtum
Login with Facebookk
1908 | Június

Hány művelt ember van Budapesten?

A műveltség. Egy igen okos, intelligens és elmés uriasszony szájából egy roppant karakterisztikus mondást hallottam a héten. Ez az uriasszony ezt mondta:


- Én elmegyek minden idegen nyelvű előadásra vagy fölolvasásra elsősorban azért, hogy megnézzem a közönséget. Így aztán hozzávetőleg legalább megállapíthatom, hogy – hány művelt ember van Budapesten.


Ez a mondás nem lenne olyan megdöbbentő, ha nem lennénk kénytelenek bevallani magunknak, hogy szinte egy közvélemény nyilatkozik meg benne. Egy fölfogás, a melylyel semmiféle művelt országban nem találkozunk, tehát – magyar specziálitás. Figyeljük csak meg és 24 óra alatt rájövünk, hogy ha valakinek nálunk a művelt voltát akarják bizonyítani, annak ez a szinte kötelező formulája:
- Igen művelt ember, három idegen nyelven is beszél.


Ez az obligát frázis nyilvánvaló tanusága annak, hogy Magyarországon az a művelt ember, illetve csak az a művelt ember, a ki idegen nyelveket tud. Szó sincs róla, a nagy elterjedtségű, mert nagy kulturáju idegen nyelvek tudása igen becses tudomány, kivánatos erkölcsi érték, fontos eleme és eszköze a műveltség fejlesztésének.

 

De ha a szerint a fölfogás szerint határozzuk meg a műveltséget, a mely szerint ez nálunk szokásos, akkor Francziaországban kevesebb a művelt ember, mint minálunk és Románia műveltebb ország, mint Anglia. Mert se Francziaországban, se Angolországban nem az a műveltség kritériuma, hogy valaki idegen nyelveket is tud.

 

A műveltség kritériuma ez csak olyan országban lehet, a hol a hazai kulturának minden produktuma se elég ahhoz, hogy a ki az egészet elsajátította is, művelt ember számba mehessen. A mi kulturális életünk még bizonyára nem tart ott, a hol az angol vagy a franczia: de ahhoz, hogy dúsan elegendő anyagot adjon a legkiválóbb műveltséghez is, bizonyára bőségesen megvan az ereje.

 

Nemcsak művelt ember lehet az, a ki csak magyarul tud, hanem kiváló ember és kiváló tudós is. Ha tehát minálunk közkeletűvé tudott lenni egy olyan fölfogás, a mely az idegen nyelvek tudását teszi a műveltség mérlegévé: ez nem a mi kulturánk szegénységét, hanem a mi kulturális öntudatunk szegénységét és siralmas önérzetlenségét jelenti.

 

Igenis kell tanulnunk idege nyelveket, de nem azért, mintha ez lenne az egyetlen kizárólagos útja annak, hogy egy magyar ember művelt legyen, hanem azért, hogy ez a tudás közvetítője legyen a mi műveltségünknek más nemzetek műveltégével. A melyik magyar ember más nézeten van, annak tökéletlen a műveltsége, ha tíz idegen nyelvet tud is, mert elárulja vele, hogy hiján van a tulajdon nemzete műveltségének.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98