Dtum
Login with Facebookk
1908 | Június

A bálványimádók

Manapság, a mikor a czivilizáczió terjedése elé nem vethet többé gátat sem a távolság, sem más természetbeli akadály, valóban csodálatosnak mondhatjuk azt, hogy még mindig vannak e földön a művelődéstől teljesen elmaradt népek. Ilyen nép a hicholindiánusok törzse, mely Mexikóban, a Sierra-Madre-hegység vadonjában él.

Erről az érdekes népről eddig alig tudott valamit a világ. Most azonban vállalkozott arra egy Lumholtz nevű német tudós, hogy tanulmányozza ennek az ősemberi állapotban élő népnek az életét és szokásait. Az ő előadásából érdekes adatokat tudtunk meg a huichol-indiánusokról.

Ez a néptörzs negyven angol méternyi hosszu és huszonöt angol méternyi széles földterületen él, a mely mintegy öt-nyolczezer lábnyi magasságu hegyekkel van körülvéve. A hegyeket rengeteg erdők borítják.

A közlekedés nehéz volta miatt csak kevés idegen jutott még el e néptörzs közé, a mely már pusztulóban van s tagjainak száma alig éri el a négyezret. Eredetét, őstörténetét nem lehet kikutatni, mert nincsenek irott emlékeik s a szóbeli hagyományuk is olyan zavaros és homályos, hogy ez sem nyújthatna biztos adatokat a kutató tudósoknak.

Ezek az ősemberi állapotban élő indiánusok azt mesélik az eredetükről, hogy valaha nagyon hatalmasak voltak és az övék volt az egész vidék, a merre csak ellátott a szem, most már egyre fogynak s ki tudja, hogy néhány évszázad multán el nem tünnek-e teljesen a föld szinéről. A czivilizáczió áldásairól még fogalmuk sincs s ugy élnek ma, a huszadik században is, mint az ősidőkben.

A néptörzs az erdők mentén épitette fel a falvait. A kunyhókat szálfákból rójják össze igen durván. Az egymás mellé ásott szálfákat agyaggal tapasztják be, a kunyhó tetejét pedig szalmával fedik be. A kunyhónak csak két nyilása van; az egyik ajtóul, a másik pedig ablakul szolgál. Belső berendezésről természetesen még beszélni sem lehet; nincs a kunyhókban semmi más a szalmából hányt fekvőhelyen és a háziszerszámokon kivül. Az élelmiszert a kunyhó mellé épitett kamrában őrzik.

A hichol-indiánusok földmiveléssel és vadászattal szerzik meg a betevő falatjukat. Érdekes, hogy a földet ma, a gőzekék korában is az ősemberek módjára müvelik. Hegyes fadarab az ekéjük, a melylyel felturják a földet. A turásba azután magot szórnak. Hogy a kezdetleges módon elvetett mag kikeljen, igen bú esőre van szükség. A benszülöttek tehát azon igyekeznek, hogy minél jobban megnyerjék az esőt hozó tüzisten kedvét.

A hichol-indiánusok bálványimádók. Két bálványuk van: a tüzisten bálványa és a vadászat istenének bálványa. Az emlitett német tudós eredeti fényképfelvételeinek alapján bemuatatjuk itt e két bálványt. A képen látható bálványok közül a balról levő a tüzistent, a jobbról levő pedig a vadászat istenét ábrázolja. Kezdetleges módra faragott bálványok ezek, a melyet minden faluban külön e czélra épült kunyhókban szoktak elhelyezni. Van azonban egy főtemplom, a melyben a legnagyobb alaku bálványok állnak.

E bálvány-templom nem egyéb nagy kunyhónál, a melynek közepén a bálványokat elhelyezik. Mellette vannak a papok kunyhói. Mindegyik bálványnak van papja. Ezek a papok azonban valójában csak arra valók, hogy gondját viseljék a két bálványnak s az esőrt tartott ünnepek alkalmával énekekkel és rejtelmes kézmozdulatokkal kedveskedjenek nekik.

Van a benszülötteknek egy különös babonájuk. Azt hiszik, hogy egy ritka növény, a melyet kikulinak neveznek, büvös tulajdonsággal bir s leszivja a felhőkből a várva-várt esőt.
Évente, a szántás után kiválasztanak maguk közül a benszülöttek egy csapat jámbor embert s elküldik őket a hegyeken tul termő szent növény keresésére. A mondájuk szerint egy óriás szarvas járt egyszer közöttük s ez hozta magával a szent növény magvát.

A husos gyökerü, nagy levelü növényt hetekig tartó fáradozás után nagy diadallal szokták hazavinni a benszülöttek. Az egyik képünkön egy ilyen kikikulip-kereső csapatot látunk. Éppen hazatértek az expedicziójukból. Az övükről lefüggő táskában van a szent növény. Érdekesen mutatja ez a kép azt is, hogy mi módon vannak öltözve a hichol-indiánusok. Vászonból szőtt kurta inget viselnek; fejükön szalmakalap van, a melyet színes tollakkal ékesitenek. A vásznak maguk szövik s ebben különösen ügyesek az asszonyaik.

Az expediczió hazatérte után nagy ünnepséget rendeznek a tüzisten bálványa előtt. Kivonulnak ilyenkor a tüzisten barlangjához is. Hatalmas, vörös szikla ez, a mely forróan veri vissza a nap sugarait. Talán ebbeli tulajdonsága és a vörös szine miatt nevezik a tüzisten barlangjának. Azt mondják, hogy itt született a tüzisten. Látható az egyik képünkön a tüzisten barlangja is. Üregének nyilásánál egy csapat benszülöttet látunk.

A tüzisten barlangjánál kiabálva, énekelve tánczolnak, majd a főbálvány kunyhójába mennek és felakasztják ennek falára a kikulip-virág leveleiből összefüzött koszorut s melléje dohánynyal megtöltött bőrzacskókat akasztanak, hogy a tüzisten ne csak a gabonára, hanem a dohányra is jó termést küldjön. Ilyen áldozati füzér látható az egyik képünkön.

Az esőt kérő ünnepség alkalmával a tüzisten bálványának papja maga elé helyezi a szertartás czéljaira szolgáló dobot és ütögetni kezdi az ujjaival. Azt hiszik a benszülöttek, hogy a tüzisten megérti a dob szavát, a mely rejtelmes hangon esőt kér tőle. A tüzisten papja látható az egyik képünkön. Finom gyolcsból való a ruhája s czifra övéről lefügg az a kis táska, a melyben a szent növényt őrizi.

A varázsdob pergetése alkalmával a pap a tüzisten diszszékén foglal helyet. Ez a szék rendesen ott áll a tüzisten bálványa előtt. Azért tették oda, hogy a tüzisten leülhessen rá, ha megunta a sok állást. A tüzisten diszszéke, a mely szintén látható az egyik képünkön, galyakból van fonva igen szépen s dohánynyal telt bőrzacskókkal és a szent növény virágaival van ékesitve.

A vadászat istenének s bálványának gyönyörüen faragott nyilvesszőket szoktak áldozni a benszülöttek, a kik nyillal ejtik el a vadakat. A benszülött, mielőtt vadászatra indul, elmegy a vadászat istenének bálványát, hogy sok vadat küldjön a nyilai elébe. Rendesen száritott kalácsokat is szoktak ráakasztani kedveskedésül az áldozati nyilvesszőkre. Két képünkön ilyen áldozati nyilvesszőket láthatunk, a rájuk aggatott mindenféle alaku száritott kalácsokkal együtt.

Az áldozati nyilvesszőket különös gonddal faragják a benszüklöttek. Az egyik képünkön egy benszülöttet látunk, a mint éppen egy ilyen áldozati nyilvesszőt farag.

A huichols-indiánusok igen erőteljes emberek s rendesen igen hosszu életüek. Járványos betegségek sohase pusztitanak közöttük. Erőteljességüket és hosszu életüket annak tulajdonithatjuk, hogy ők még nem ismerik a szeszes italokat, a melyek más indinus törzsek között olyan nagy pusztitást okoztak már.

Egyetlen izgatószerük a dohány. Ezt nagyon kedvelik s nemcsak a férfiak, hanem a nők is folyton füstölnek. Fából faragott pipába tömik a dohányt s pihenésük közben körbe ülnek: kunyhóik előtt s kézről kézre adják a családi pipát. Nagy szerepe van a dohányzásnak a családi életükben is.

Mikor a benszülött felserdül, a család legöregebb tagja ünnepiesen átadja neki a családi pipát, hogy szippantson belőle. E szippantás azt jelképezi, hogy a fiatal családtag ezután részt vehet a vadászatban; nagykoruvá lesz. A család barátai ezután dohányzacskókat és pipákat ajándékoznak neki az örömünnep alkalmából.

A házasságkötésnél is érdekes szerepe van a pipának. A benszülött ifju oda vezeti családjának kunyhója elé a válaszotottját s pipát ad a kezébe. A leány leül a kunyhó elé s nagyot szippant a pipából, a melyet azután átnyujt az ifjunak. Ezzel azután meg van kötve a házasság.

Mikor a benszülött meghal, a hozzátartozói állatbőrökbe göngyölik a testét s a tüzisten barlangjának közelében valamelyik sziklahasadékba temetik.

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
A Huichol (vicsol) indiánok
Kántor Judit

A Huichol és Tepehuán indiánok északnyugat Mexikó őslakos etnikai csoportjai. A magas hegyek miatti elszigeteltségüknek és a hittérítésekkel szembeni ellenállásuknak köszönhetően a mai napig is nagyon sokat megtartottak eredeti kultúrájukból.


Mitológiájuk és vallásuk központi figurája a cikkben is említett szarvasisten vagy szarvasszellem, aki hitük szerint a túlvilággal való közvetlen kapcsolatukat biztosítja, illetve a törzs őse. Szertartásaikon agancsokkal díszített maszkokban jelentek meg, ezzel is a szarvasszellem megidézését akarták elősegíteni.


Lumholtz megfigyeléseit a későbbi kutatások is megerősítették, az 1908-ban megjelent cikk hiteles forrásnak tekinthető velük kapcsolatban. Egyetlen pontja volt leírásának, ami pontosításra, kiegészítésre szorul. Ez azonban igen jelentős, annál is inkább, mert éppen az általa is rendkívül fontosnak tartott „pipát” és „dohányt” érinti.


A legújabb kutatások arra utalnak, hogy Mexikó területén már i.e. 100 körül kiterjedt gomba kultusz virgázott, szorosan összakapcsolódva a bálványimádással és a sazravasisten figurájával. (A feltárt leletek között például maradtak fenn temetkezési szobrok, „szarvakkal” a fejükön.)


A gomba kultusz pszichedelikus szerek használatát jelentette, vélhetően a vallási szertartásokon illetve az élet fontos eseményein mint például az esküvők, beavatások és temetések.


Már a Mexikóba érkező spanyol hódítók is észlelték e kultusz jelenlétét, bár tévesen a bálványimádás velejárójának tartották. „Részegítő növényeknek” nevezték ezeket a növényeket – többnyire gombákat - és a bálványimádással együtt az „ördög művének” tartották és üldözték.
A Huichol indiánok hagyományaiban ma is megtalálhatók azok az elemek, melyek a régi gomba-kultusz maradványai. Valószínűleg ezeket a hagyományokat értette félre Lumholtz, amikor pipázásról és dohányzásról írt tanulmányában.


A „szent növény” sajátosságait először 1916-ban írta le egy amerikai botanikus – így teljesen természetes, hogy Lumholtz sem lehetett tisztában azzal, hogy mi is az, amit az indiánok oly buzgón és szertartásosan gyűjtenek. Végül az 1930-as években kezdtek kiterjedt és célirányos kutatásokba ezen a téren, melynek végeredményeként – hosszú évek múlva - kategorizálták a térségben használt növényeket és gombákat.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A bálványok közül a balról levő a tüzistent, a jobbról levő pedig a vadászat istenét ábrázolja A tüzisten barlangja. Üregének nyilásánál egy csapat benszülöttet látunk A tüzisten diszszéke, amely galyakból van fonva igen szépen A tüzisten papja Áldozati nyilvesszők, a rájuk aggatott mindenféle alaku száritott kalácsokkal együtt Az esőt kérő ünnepség alkalmával a tüzisten bálványának papja maga elé helyezi a szertartás czéljaira szolgáló dobot és ütögetni kezdi az ujjaival Főtemplom, a melyben a legnagyobb alaku bálványok állnak. Mellette vannak a papok kunyhói Képünkön egy benszülöttet látunk, a mint éppen egy áldozati nyilvesszőt farag Kikulip-kereső csapat. Éppen hazatértek expedicziójukról. Az övükről lefüggő táskában van a szent növény Kikulip-virág leveleiből összefüzött koszoru
Cikk-ajánló
Marcel Nilles – Frank Moran mérkőzése Marcel Nilles – Frank Moran mérkőzése
Óriási érdeklődéssel tekintett a francia sportközönség a december...
Népvívóakadémia Népvívóakadémia
Egy érdekes eszmét vetett fel Santelli Italo vívómester. Azt...
Megrázó beszélgetés Tolsztoj Tatjánával az anyjáról és apjáról Megrázó beszélgetés Tolsztoj Tatjánával az anyjáról és...
E koraőszi héten, amely fényben és borulatban maga is csupa...
A haszonbérletekről I. A haszonbérletekről I.
Csonkamagyarországnak megmaradt kevés mezőgazdaságilag mívelhető...
Európa jéghokki-bajnoksága Európa jéghokki-bajnoksága
Páratlan érdeklődés mellett játszották le Németország és Svájc...
BRÜLL ALFRÉD GYŐZELME A MONACOI MOTORCSÓNAK-VERSENYBEN. BRÜLL ALFRÉD GYŐZELME A MONACOI MOTORCSÓNAK-VERSENYBEN.
Őszinte örömmel regisztráljuk a Monacoból érkezett távirati hírt,...
Útmutató a csikos hátu buzalégy irtására
A csikos hátu buzalégy (Chioropa taeniopus) nálunk kétféle kárt tesz:...
Uj találmányok Uj találmányok
A telephonon való beszélgetés már annyira életszükségletévé vált a...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98