Dtum
Login with Facebookk
1908 | November

Koczák serétezése

A „Magyar Földmivelés”-ben írja K. A. ezt a sertéstenyésztőknek figyelmébe való czikket:
A gazdaközönségnek, főleg a kisgazdának egyik legfőbb jövedelmi forrását a sertéstenyésztés képezi, minthogy a sertés szapora és eltartása különösen a nyári időben elég olcsó.

Eltartja a kisgazda nyári időben a legelőn, vagy a hol, mint az erdélyi részen kevés a legelő, a kertjéből kigyomlált burjánon, luczernán s más földi takarmányon, úgy hogy értékes takarmányt és szemest alig fogyaszt késő őszig. Természetes, hogy ilyen takarmányozás mellett a sertés csak él, de fel nem hízik. 

A sertést a hízlaláshoz elő kell készíteni.
Nem elég annak a jó és bő, de természetesen okszerű takarmányozás, mert jol tudjuk, hogy úgy a kan, mint a kocza bizonyos koron túl erős nemi izgatottságnak van kitéve, a mi nagyon is hátráltatja a hízását, sőt sokszor egyáltalán fel sem hízik.

A kan kiherélése igen egyszerű, azt körülbelül minden kanász végzi, hiszen a sertés nem is nagyon kényes ezen operáczióval szemben. Körülményesebb a koczák u. n. meskárlása. Ez sem oly rendkívüli dolog azonban, hogy keresztül vihető nem volna. Az operáczió nehézségétől eltekintve károsabb következményekkel jár, a mely károkat eléggé érzi is gazdaközönségünk. 

A sertéseknek legveszedelmesebb betegsége a sertésvész, a melyet a 90-es években történt behurczolása óta elfojtani a legerélyesebb intézkedésekkel sem tudunk. Gyogykezeléséről, legalább is sikeres gyógyításáról ez idő szerint szó sincs. A legfontosabb, a mit tehetünk a betegség elfojtása iránt az, hogy a fertőzött udvart, vagy ha járványos a betegség, a fertőzött községet zár alá helyezzük a fennálló miniszteri rendelet értelmében, hogy tovább ne hurczolják. Ebben az intézkedésben még a műveltebb közönség is sérelmet lát, azt hiszi, hogy ez a forgalmi korlátozás a közönség kárára van s eleget is szenvednek érte a végrehajtó közegek. Ezt azonban itt nem fejtegetem. 

A betegség behurczolásának módjáról czélom itt egyet-mást elmondani.
A zárlat és forgalmi korlátozás be nem tartásán kívül udvarról-udvarra, sőt faluról-falura a meskárlók hurczolják el a betegséget. Ezek a meskárlók laikus emberek, a kik gyakorlati úton elég ügyességet és jártasságot szereznek, úgy hogy aránylag igen kis százalék hull el az általuk megoperált sertések közül. Az állatorvosok a meskárlással a közönség bizalmatlansága és más ugyancsak a közönség hibája miatt nem igen foglalkoznak. A helyesebb pedig az volna, ha ezen operácziót is az állatorvossal végeztetnék, minthogy egyúttal a fertőző betegségek elhurczolásától is megóvnák a gazdaközönséget. 

Magyar gazdáink számottevő veszteségének elkerülése végett egy igen egyszerű és már általam is kipróbált eljárást ajánlok itt, a melylyel úgy a sertésvész elhurczolásának veszélyétől menekülnek meg, mint azon károktól, melyeket a meskárlás miatt történt elhullások okoznak és egyúttal azt is megtakarítják, a mit a meskárlóknak fizetnek. 

Az a czélja a meskárlásnak, hogy a kocza könnyebben kifejetve, ne rühessen.
Ezt igen egyszerűen elérjük az által, ha a rühető kocza méhébe 5-6 szem apró, nyulseretet helyezünk. Ez részben sulyánál, részben pedig reflex úton a vemhesség érzetét váltja ki, úgy hogy a rühetés elmarad és a kocza mindvégig nyugodt lesz. Orvosi fejtegetésbe nem bocsátkozom, nem fejtegetem a serétezés okát, ellenben elmondom az eljárást, a mit bárki is igen könnyen elvégezhet. 

A kisebb tenyésztő kevés sertést is hízlal, tehát könnyen megfigyelheti, hogy mikor rühet a koczája.
Rühetéskor (a rühetés jelét mindenki ismeri) a méh nyitva van, oda 5-6 szem serét behelyezhető, ha a kocza hátsó testrészét (álló helyzetben) felemeljük és az előzőleg megolajozott serétet beengedjük. Az súlyánál fogva bejut a méhbe. A méh ezután ép úgy, mintha a megtermékenyítés megtörtént volna, elzáródik s utána a sertés teljesen megnyugszik. 

Nagyobb nyájnál nem leshetjük, hogy melyik kocza mikor rühet, de különben is az a czél, hogy az egész hízásba fogott állomány egyöntetűen hízzék. Ennek keresztülvitelére is egyszerű az eljárás, mert vannak serétező készülékek. 
A legegyszerűbb, legolcsóbb készülék egy 35 cm. hosszú fémcső, melynek egyik vége be van forrasztva. A beforrasztott végéből 1 cm-nyire akkora nyílás van, hogy a csövön azon áthaladó serét kifér. A csőbe egy fémpálcza illik, a melylyel azután meggyőződünk, hogy a serét a csőből bejutott-e a méhbe. 

Az eljárás a következő.
A cső végén megolajozzuk és óvatosan bevezetjük a méhbe azon sertéseknél is, a melyeknél a méh zárt, vagyis amelyek nem rühetnek. Ekkor a csövön át 5-6 szem előzetesen megolajozott serétet eresztünk a méhbe s miután a fémpálczával meggyőződtünk annak bejutásáról, az eszközt kivesszük. A sertést itt álló helyzetben hagyjuk, a hátsó testrészt kissé megemeljük. 

Tehát igen egyszerű és még ha állatorvos végzi is, tetemesen olcsóbb eljárás ez, mint a meskárlás, mert elhullás nem történhetik, a sertésvész behurczolásának veszélye nem fenyeget, hiszen az eszköz egyszerű és könnyen fertőtleníthető, kifőzhető (sterilizálható) s a magyar takarékos ember, maga is végezheti. 

Több ízben volt alkalmam ezen eljárást úgy eszközzel, mint a nélkül végezni és az eredményt megfigyelni. Minthogy a hatást teljesen elértem, az elmondott okok miatt mint jól bevált egyszerű eljárást a gazdaközönség figyelmébe ajánlom.

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Díjazott egyéves hazai kondor kan Díjazott yorkshirei kan
Cikk-ajánló
Állami kölcsön a városoknak Állami kölcsön a városoknak
Az a sulyos pénzügyi helyzet, a mely az ország gazdasági életére...
Sajátos renaissance-kori műemlékeink Sajátos renaissance-kori műemlékeink
A Firenzéből kiindult renaissance igen hálás és termékeny talajra...
A földmívelő műhelye A földmívelő műhelye
Minden faluban ismerünk olyan ezermestert, a kinek ámbár ősi...
Keglevich Ilona grófnő pernyertes lett a Keglevich- féle örökös...
Négyév óta foglalkoztatja a bíróságot az a per, amelyet Rey Volpe...
Napi 300 vagón a főváros szénszükséglete Napi 300 vagón a főváros szénszükséglete
A szénárak legutóbbi hatósági ármegállapításával kapcsolatban...
A sarkvidéki utazásokról A sarkvidéki utazásokról
A Magyar Földrajzi Társaság. márczius 9-iki ülésén Lóczy Lajos...
Monarchia vészhelyzetben
Az orosz, olasz és román hadsereg elleni egyidejű harc már...
Magyarország Róma és Marseille után Magyarország Róma és Marseille után
Gömbös miniszterelnök római látogatása óta itthon is, külföldön is...
Brüsszel, mint tengeri kikötő Brüsszel, mint tengeri kikötő
Brügge, a szárazföld belsejében fekvő város után most Brüsszelt...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98