A budapesti nagy- és középbankok, illetve takarékpénztárak között hosszabb idő óta tárgyalások folynak, hogy egységes kamatlát inaugurálása ('beiktatása') czéljából, a bécsi bankok által létesitett kartel mintájára, szövetségbe, kartelbe lépjenek.

A megbeszélések nemcsak a betétek és folyószámla-betétek egyenlő kamatozását tárgyazzák, mire nézve esetről-esetre eddig is megegyezések létesültek, hanem kiterjednek a váltóleszámitolási és viszleszámitolási kamatláb egységessé tételére is.

Ami a váltóleszámitolást illeti, a váltóhitelek bizonyos kategóriába osztatnak s minden kategóriára nézve a felszámitandó kamat külön-külön állapittatik meg; és pedig az Osztrák-magyar bank mindenkori kamatlábának arányában.

Ami a reeszkompot illeti, a kamatláb szintén a jegybank mindenkori kamatlábához viszonyitva, — az igénybe vett viszleszámitolási hitel és az illető pénzintézet alaptőkéje arányában állapittatik meg. Ez a szabályozás főleg a vidéki pénzintézetekre vonatkozik, de a fővárosi kis pénzintézetekkel szemben is alkalmazható.

Az érdekelt pénzintézetek nagy része hozzájárult a kartel létesitésének eszméjéhez, két nagyobb bank azonban — a Magyar pénzintézetek központi hitelbankja és a Magyar kereskedelmi rt. — határozottan állást foglalt a kartel alakitásával szemben. Ezeknek az a véleményük, hogy a csatlakozással nem annyira a saját érdekeiket szolgálnák, hanem a nagybankok malmára hajtanák a vizet, annyival is inkább, mert a kisebb bankok csak a betétkamat magasabb nivón való fentartása utján képesek a nagybankok nyomasztó versenyét ellensulyozni.