Dtum
Login with Facebookk
1908 | Szeptember

Egy nevezetes jubileum

Ez év augusztus havában csöndben, észrevétlenül átsiklottunk egy nevezetes jubileumon, amely pedig valóban nagy jelentőségű. Arról van szó, hogy ebben a hónapban mult ötven esztendeje annak, hogy letették az első transatlanti kábelt, helyesebben, hogy befejezték a lerakását annak az első tengeralatti kábel-összeköttetésnek, a mely Európát összekapcsolja Amerikával.

Amerika és az európai kontinens e nagy dátumig tulajdonképen mérhetetlen távolságban volt egymástól, mert napok, sőt hetek kellettek ahhoz, hogy egymással érintkezhessenek. Eladdig csak a többé-kevésbbé bizonytalan és viszontagságos, mindig hosszadalmas meg primitiv hajóközlekedés volt az összekötő kapocs az új és az ó-világ között és csak a tengeralatti kábel hozta e két világrészt egymáshoz közvetlen közelségbe, sőt valósággal percznyi távolságra. És igy Amerika felfedezésének igazi gyakorlati haszna, kulturhistóriai jelentősége az emberiség fejlődésében voltaképen e nagy dátumtól kezdődik.

A mult század ötvenes éveiben már jól ismerték az elektromosságot és az elektromos erő útján való táviratozást, sőt Siemens már megtalálta a guttaperchában azt az anyagot is, a melylyel a vízbe sülyesztett táviróvezetékek elszigetelhetők. És mikor Amerika és Európa tengeralatti táviró-vezetékkel való összeköttetésének terve felmerült, a már meglevő kutatások és találmányok felhasználásával, a fantázia birodalmából a gyakorlati életbe, a valóságba vitte át William Thomson, Cyras Field és John Pender a gigászi tervet.

Külön társaság alakult e czélra és már az 1857-ik esztendőben megkezdődött a tulajdonképeni első transatlanti kábel lerakása, a mely Angliát és Amerikát volt összekötendő Valentina (Irország) és Neufoundland partjai között. De a mikor az első kábelhajó, az Agamemnon, értékes terhével még a fele útján sem tartott és a teljes hosszúságú 3000 kilométer hosszú kábelből még csak 720 kilométernyi volt lerakva, a vezeték önsúlyától kettészakadt és egyik vége a nagy munka vezetőinek kétségbeesése közben a tenger mélyébe zuhant. A tenger itt közel négy kilométer mélységű volt, úgy, hogy itt a kábelt újra felemelni és az összeköttetést létesíteni, teljes lehetetlenség lett volna.

De a transatlanti kábel-társaságot e balsiker nem csüggesztette el és már a következő esztendő, azaz 1858 július havában ismét megkezdődött a kábelek lerakásának nemes czélokat szolgáló nagy munkája. Ekkor azonban már nem csupán az Agamemnon, hanem egy másik kábelhajónak, a Niagarának fedélzetéről is folyt a kábelek lerakása, még pedig egy és ugyanazon időben.

Az egyik hajó Európában, a másik hajó Amerikában kezdte meg a nagy munkát és a tengeri út közepén találkoztak, ahol a két kábel végét összekötötték, majd az egyik hajó Európa, a másik Amerika felé indult el és az ellenkező partok felé igyekezve, rendívüli óvatosság és elővigyázatosság mellett a tengerbe sülyesztették értékes rakományukat. Az Agamemnon érkezett először a parthoz és Irországban, Valentinában nagy ünnepségek és ágyudörgések között révbe futott már, a mikor még a másik kábelhajó, a Niagara messze állott nagy feladatának befejezéséről.

Amerika elképzelhető feszült figyelemmel várta az újvilág kábelvégével megjelenő Niagarát. Végre ágyudörgések és örömujjongások között befutott a hajó a kikötőbe és – evvel megvolt a leggyorsabb, percznyi összeköttetés az ó- és az új-világ között. Két világrész ujjongott másnap, amikor megtörtént az első távirat-váltás Amerika és Európa között. 1858 augusztus ötödike, délután két óra volt ekkor, a midőn Viktória angol királynő és Buchanau elnök a tizenkilenczedik század e csodálatos munkáján először üdvözölték egymást.


Az első távirat-váltásnál Thomson, művének sikeres befejezése által elragadtatva, a nagy pillanat hatása latt így kiáltott fel:
- Amerika és Európa mától kezdve alig percznyi távolságban van egymástól!
Az angol királynő emlékezetes első tengeralatti távirata kilenczven szót tartalmazott és továbbitására nem kevesebb, mint hatvanhét percz kellett. De akkor már ez is nagy eredmény volt, habár ezek szerint akkor egy percz alatt még csak másfél szó volt e vezetéken továbbítható.

Ma, a mikor a szigetelések, a feladó és felvevő gépezetek úgyszólván tökéletesek, ugyanannyi idő alatt, azaz egy percz alatt már több mint száz szó továbbítható a tengeralatti táviró-vezetéken, sőt ugyanezen idő alatt az ellenkező oldalról is ugyanennyi szavas távirat továbbítható ugyanezen a vezetéken.

A mi az első, 1858-ik esztendei trasatlanti kábelt illeti, ez bizony rövid életű volt. Alig három heti használat után, elszigetelési hiányok miatt felmondta a szolgálatot. És ekkor szomorú fejezet következett be a tengeralatti kábel történetében. Az emberek elvesztették bizalmukat és kedvüket, hogy egy ilyen költséges és nagy fáradságu munka után is állhatnak be zavarok, sőt az üzem egyáltalában fent sem tartható és ekkor hét éven keresztül Amerika újból eltávolodott Európától. Táviró-összeköttetésük megszünt.

Csak hét év multán vették fel újból a munka fonalát a szívós angolok és 1865-ben ujabb kábel lerakását kezdték meg. De mintha az elemek is ellenük esküdtek volna és nem akartak volna mindjárt az első siker után kegyelemre meghajolni az emberi elme diadalai előtt, a mikor már a kábel háromnegyed része le volt rakva, - ez is elszakadt.

Csak a követekző esztendőben, 1866-ban sikerült újból a kábel teljes lerakása és ettől kezdve, olykor-olykor felmerülő kisebb zavarok mellett, egész napjainkig már nem szakadt meg többé a távirati összeköttetés a két világrész között.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Rövidek Rövidek
Sztálin rámutat arra, hogy a Szovjetúnió megkezdte a békés...
Apponyi Albert gróf Párisban kijelentette Apponyi Albert gróf Párisban kijelentette
A vasárnap reggel megjelent párisi lapok közül különösen a radikális...
Egy országgyülési képviselő elrejtett készletei
Dr. Luy György zászlós, a temesvári hadtestparancsnokság nyilt...
Fülbetegségek, a hallószerv betegségei Fülbetegségek, a hallószerv betegségei
Annál gyakoribbak, a hallószerv betegségei. Kiterjedésük sokkal...
Az orosz forradalom nagyanyója Az orosz forradalom nagyanyója
"Az orosz forradalom nagyanyója". Így nevezik Oroszországban Bresko...
Rablógyilkosság a miskolcz-budapesti vonaton Rablógyilkosság a miskolcz-budapesti vonaton
Szombaton éjszaka a Miskolcról Budapestre érkezett személyvonaton egy...
A detektivkisasszonyok A detektivkisasszonyok
A Budapesten nemrég lezajlott feminista kongresszuson akadt kollégám...
Béke győzelem nélkül (Wilson terve) Béke győzelem nélkül (Wilson terve)
1916. január 22-énWilson amerikai elnök szenátusi üzenetében...
Minden vádpontban halált kér az ügyész Imrédy Bélára Minden vádpontban halált kér az ügyész Imrédy Bélára
Fontány Ferenc dr. népügyész ma délelőtt készítette el vádiratát...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98