Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1909 | Augusztus

A buvárok életéből

Régen elmult az az idő, amikor akadtak bátor lovagok, a kik csak azért, hogy imádottjuk óhaját teljesitsék és nagy szerelmüket bemutassák, a tóba, vagy a közeli tengerpartba dobott karpereczért, gyürüért alámerültek és néha felhozták az aranyékszert a szivtelen nemes hölgynek, de leggyakrabban életükkel fizették meg az ostoba vakmerőségüket. Ma sem előkelő nemes hölgy, sem királyi herczegnők kedvéért nem buvárkodnak a lovagok.

Ellenben száz és száz ember akad, a ki – természetesen drága fizetésért, mert hisz minden egyes alkalommal életével játszik – vállalkozik, arra, hogy leszálljon, alámerüljön a tenger fenekére, vagy a hatalmas oczeáni hajó oldalán, vagy pedig a kikötőben.

Hol kincseket küldik keresni (mert a tengerben több a kincs, mint a menyit a szárazföldön látunk) és a buvár nehéz, esetlen, de egyébként eléggé felszerelt kaucsuk szövetes ruhájában, fején a rettentő rézsisakkal, ólomtalpu czipőkkel, vizhatlan felszerelésben belemerül az oczeán hullámaiba s a tengeri halak, rákok, pókok és mindenféle lehetetlen alaku állatfélék ijedelmére, vagy kiváncsiságára, megjelen a korralerdős tegnger alján, a hol századok előtt elmerült számos szállitó- vagy hadihajó kincseit, szerelvényeit igyekszik a finom tengeri fövenytől, moszatoktól megszabaditva, felszinre hozni.

Vagy megtörténik – és ez inkább a rendes eset – hogy a kikötő épitési munkálatoknál küldik le a buvárokat a tengerfenék alapos kikémlelésére. Igen gyakori az eset, a mikor hatalmas nagy hajókat valami váratlan sérülés ér és azt ki kell javitani, a mi például csak a vizvonal alatt jóval, kivülről történhetik. Ilyenkor is a buvárra vár ez a feladat.

A buvárnak sem a feladatát, sem a helyzetét, sem a keresetét nem lehet irigyelni. Az utóbbit talán még kevésbé. Mert noha olyan a fizetségük, a minőt rendes körülmények között szárazföldi munkáért nem kaphatnak, viszont az egészségük és életük következetesen egy hajszálon függ. Óriási lég- és viznyomás között kell dolgozniok a viz fenekén, ezt pedig csakis kifogástalan egészséges tüdővel és jó szivvel birják ki. Persze a buvárkodást is előbb ki kell tanulni. Képeink ilyen buvárkezdőket ábrázolnak.

Az egyik kép azt mutatja, a mint a buvár abban gyakorolja magát, hogy levegővel megtöltött, felfujt mig a másik kép a hajólétrán való le- és felszállást mutatja be. Az oktatás természetesen hónapokig tart és a leggondosabb tanulmány tárgya, mert később a buvárok teljesen önállóan végzik a dolgukat, tehát igen nagy gyakorlatra és képzettségre kell előbb szert tenniök. A buvárok felszerelése manapság oly tökéletes, hogy eltekintve valamely elemi csapástól, vagy valamely tengeri szörny elhárithatatlan támadásától, biztonságban érezhetik magukat.

Oldalukon erős, jó markolatu kést hordanak, telefonkészüléket visznek le magukkal, a melylyel csengetés utján adnak jelt felfelé, ellenben a hajóról ő hozzá leszólhatnak. Elektromos kézi kézi lámpát is visz magával a buvár, a ki rengeteg mennyiségű vizben gázol, de ő hozzá, t. i. a testéhez még egy cseppnyi viz sem férhet. A buvárpálya azonban minden fényes ígéret, fizetés daczára, nem olyan keresett, hogy az emberek hanyatt-homlok rohannának erre a pályára.

A ki csakugyan buvár akar lenni, annak vagy legyőzhetetlen kedve van hozzá, vagy pedig nagyon elszánt és elkeseredett ember. Mert noha minden pálya szép és minden pályának megvannak a maga veszedelmei, kevés akad a ki arra vállalkozzék, hogy az oczeánok fenekén járjon ezer veszély között.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A buvárokat a foglalkozásukra alaposan be kell oktatni, ki kell képezni A hajó oldalára alkalmazott vashágcsón a buvár lassan leereszkedik
HIRDETÉS
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Vázsonyi Vilmos föltűnést keltő cikket irt a Neue Freie Presse vasárnapi számába Vázsonyi Vilmos föltűnést keltő cikket irt a Neue Freie Presse...
Vázsonyi Vilmos cikkében a következőket írja: - Ugy hallom, hogy a...
A spanyol polgárháború A spanyol polgárháború
Sir Georg Clark angol nagykövet szombaton megjelent Delbos...
Két rendőrt vert meg egy postaaltiszt Két rendőrt vert meg egy postaaltiszt
Egy kispesti villamoson utazott Szegedi István postatiszt, aki a...
Mégis megvalósul a kisipari hitelakció! Mégis megvalósul a kisipari hitelakció!
Többször megírtuk, hogy míg a kiskereskedői hitelakció régen működik,...
A földmüvelő nép fejadagja A földmüvelő nép fejadagja
Hiába irtunk mi is, mások is annyit a földmüvesek fejadagja...
Chamberlain nyilatkozata Chamberlain nyilatkozata
Az „Observer” vasárnapi száma Chamberlain nyilatkozatát...
Húsz görl vad rohama Szaffanow nőimitátor ellen Húsz görl vad rohama Szaffanow nőimitátor ellen
A három táncos egyikét, Szaffanow urat, aki nőimitátor, úgy...
Vasas – BEAC 3:1 (2:1) Vasas – BEAC 3:1 (2:1)
Ha az utolsó negyedórában nyújtott játékot vesszük tekintetbe,...
Gárdonyi virágai és fái, a jegenye Gárdonyi virágai és fái, a jegenye
Azt mondják, hogy Gárdonyi zárkózott volt. Most már érthető...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98