Dtum
Login with Facebookk
1909 | Január

A külföld a boszniai helyzetről

Az egyik tekintélyes konstantinápolyi ujság, az „Ikdám”, érdekes czikkben foglalkozik Bosznia és Herczegovina további sorsával. Kifejezést ad a török nemzet abbeli óhajtásának, hogy a két tartományt ne Ausztriához, hanem Magyarországhoz csatolják. Az ozmánok nem vágyódnak Ausztria közvetetlen szomszédságára; a fajrokon magyarsággal óhajtanak atyafiságos szomszédságot. Nem tagadjuk, jól esik a tudatunkban, hogy a magyarság nemzetközi egyénisége sohasem volt gyűlöletes semerre, - egyetlen népet kivéve.
Belgrádból azt jelentik, hogy az angol követ föltünően sokáig tanácskozott Péter királylyal. Azt hiszik, hogy a tanácskozás eredményéről a szerb kormány valamely új akcziója fog tanuskodni.


A montenegrói szkupstinában Tomanovics miniszterelnök és külügyminiszter nyilatkozott Boszniáról és Herczegovináról. A montenegróiak, mondotta a többi közt, bíznak abban, hogy a nemzetközi konferenczia nem hagyja jóvá az annexiót, a mely a szerb államok független politikai exisztencziájának a végét jelentené. Nem ismer más megoldást, minthogy az annektált tartományokat a szerb államokkal egyesítsék, vagy teljes autonómiát adjanak nekik. Azzal fejezte be beszédét, hogy ha a montenegróiak a konferencziában csalódnának, akkor megbíznak magukban és az összes szerbekben, bárhol éljenek is. A szkupstina teljesen Tomanovics álláspontjára helyezkedett, kimondván, hogy most már hátrálni nem lehet.


A Bulgária és Törökország közötti viszony még mindig változatlan. Ez a körülmény legújabban sajnálatos eredménynyel járt. Az érdekelt felek katonai készülődéssel igyekeznek nagyobb nyomatékot adni követeléseiknek. Szófiából érkeznek az első pozitiv hirek, a melyek arról szólnak, hogy Bulgária hadikészülődésekhez látott. Teljes hadilétszámra emelte egy hadosztályát, a mely a török határon, katonailag fontos helyen állomásozik. A bolgárok azzal okolják meg e rendkívüli intézkedést, hogy Törökország titokban erős csapatokat vont össze a határon, a melyeknek az a rendeltetésük, hogy Kelet-Rumélia egy részét, a Bestebe vidéket hirtelen megrohanják, elfoglalják és elszakitsák Bulgáriától. Későbbi tárgyalás dolgáúl tartanák fönt, egy állítólagos tervük szerint, a törökök, hogy ezért a területért minő kárpótlást adnának a bolgároknak.

 

A bolgár mozgósítás nagy föltünést keltett a diplomácziai körökben. Most, a mikor a béke, az osztrák-magyar-török megegyezés következtében, nagyjában már biztosítva látszott, az illetékes tényezők természetesen nem fognak késni nyugalomra és megfontolásra inteni úgy a törököket, mint a bolgárokat, annál is inkább, mert a fegyverkezésükön vérszemet kapva, február elejére Szerbia szintén részleges mozgósítást rendelt már el.
Egyebekben fontosabb hirek nincsenek a balkáni eseményeket illetően. Egy német ujság, állítólag külügyi hivatalunk sugalmazására, azt írja, hogy ha Szerbia lemond a területi kárpótlás követeléséről, külügyi kormányunk hajlandó gazdasági engedményekkel kárpótolni.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98