Ritkán láttunk még kedvesebb képet. Ha nem fotografiai felvétel nyomán készült volna, talán el sem hinnők, hogy az életből való jelenetet ábrázol. Vad tekintetű, harczedzett albán katonák – bábuznak, mint a kis leányok.

Portyázó utjokban szert tettek valahol egy franczia bábura; alkalmasint valamelyik kereskedő hozatta ezt valami afganisztáni ur leánykája számára. A vad albán harczosok, a mikor a kezük közé került a szépen felöltöztetett bábu, csodálatosképen gyermek módjára kezdtek játszani vele.

Nagyon megkedvelték az „európai asszonyt” s oda nem adták volna semmiért. Mindenüvé magukkal vitték a skatulyában s a mikor pihenőnapjuk volt, játszani kezdtek vele. Képünk éppen azt a kedves jelenetet ábrázolja, a mikor az egyik afgán harczos kivette a skatulyából a bábut s gyönyörködve nézegeti. Előtte álló társai is részt vesznek a bábozásban, a legmarczonább harczos éppen a bábu ingecskéjét nézegeti. S milyen furcsán fest az ő durva kezében ez a fehér ingecske!

Így bábuzgattak a vad albán harczosok, míg végre elolvadt a bábu, mely viaszból készült s nem tudott ellenállni a nap forró sugarainak. Az albán harczosok azt mondták ekkor, hogy megbetegedett és lesoványodott szegényke. Még talán meg is könyezték!