A trágya hatása a zöldségre

A zöldség jóságára igen nagy befolyása van annak, hogy milyen trágyát használtunk. Egy gazdasági szaklap a következőkben közölte a trágyafélék ebbeli hatásait:

A fejes káposzta a sertés, juh és emberi trágyától legédesebb ízűvé fejlődik, a tehéntrágyától már valamivel rostosabb és kevésbé leves lesz, ellenben a lótrágyában még levetlenebb minőséget ad.

A kelkáposzta az emberi trágyától igen keserű ízű lesz, a lótrágyától szintén, de nem ilyen nagy mértékben. A sertés és egyéb trágyáktól azonban édes izűvé fejlődik.

A zeller a disznótrágyában füszeresszagú és ízű, de kissé száraz, tehéntrágyában az előbbihez hasonlít, de kevésbé finom, embertrágyában kicsi marad, száraz és rossz izű, lótrágyában ellenben nagyon leves és jóízű lesz.

A czékla vagy vörösrépa a juhtrágyától a legédesebb, legkellemesebb és legfinomabb, ló- és disznótrágyától finom és kellemes, tehéntrágyában silány, embertrágyától pedig kellemetlen ízt kap. 

A petrezselyem lótrágyától szagtalan, laza, finom, juhtrágyától igen jó, fűszeresízű lesz; a disznótrágyától annak ízét és szagát átveszi, embertrágyától pedig majdnem szagtalan, de rossz ízű, szinte élvezhetetlen lesz.

A kalarábé juhtrágyán vagy embertrágyán termesztve, nyersen jó leves és édes ízű, disznótrágyán meglehetős, nem trágyázott kerti földben igen nedvdús, édes és gyengéd, lótrágyán közepes ízű és száraz, tehéntrágyán pedig gyenge és nedvdús lesz. 


Szalma-pótlók

A múlt évi takarmányhiány után az idei év sem hoz valami jó takarmánytermést.
Igy a gazdának gondolkodni kell arról, hogy a jószágot minél gazdaságosabban tartsa el. A szalmát és polyvát a gazda ilyen szűk időben feleteti s az almot helyette fűrészpor, homok és falevél-aljazással pótolhatja.