A Székesfehérvári takarékpénztár jun. 25-én tartott közgyülésén az igazgatóság javaslatot tett a 200,000 K alaptőkének 300,000 K-ra való felemelése iránt, olymódon, hogy az ujonnan kibocsátani szándékozott 500 drb részvénynek csak a felét bocsássák a régi részvényesek rendelkezésére, a másik felét pedig 1500 K árfolyam mellett a Pesti hazai első takarékpénztár egyesületnek engedjék át.

A közgyülés az igazgatóság inditványát elvetette, mert az alaptőkeemelés tervezett módját a részvényesek érdekeivel ellentétben állónak találta. Kifogásolták elsősorban azt, hogy a kibocsátandó uj részvényeknek felét a Pesti hazai első takarékpénztár-egyesületnek engedi át az intézet, a részvényesek pedig minden darab régi részvény után csak egy darab uj részvényt vehetnek át.

Sérelmesnek tartották, hogy az igazgatóság az uj részvényeket ugyanazon az áron – 1500 K-ért – adja át a Pesti hazai-nak, mint a régi részvényeseknek, holott a részvények forgalmi értéke már néhány évvel ezelőtt is jóval nagyobb, 2400–2500 K volt.

Kifogásolták végül, hogy az intézet anélkül, hogy részvényeseit ez iránt megkérdezte volna, idegen pénzintézet támogatásával akarja megvalósítani a tőkeemelést, amikor pedig részvényeseiben is meg van az ehhez szükséges anyagi erő.

Kijátszást láttak abban is, hogy a Pesti hazai csak tiz évre biztosítja az intézettel való érdekközösséget, mert attól féltek, hogy utóbbi ezt az időt arra fogja felhasználni, hogy az olcsón megszerzett Székesfehérvári takarékpénztári részvényeken jó áron tulad és ez idő lefolyása után a székesfehérvári takarékpénztárt magára hagyja.

Evvel szemben csak frázisnak tartják az igazgatóságnak azt az érvelését, hogy a Pesti hazai első takarékpénztár egyesülettel létrejött érdekközösség a Székesfehérvári takarékpénztárnak nagy anyagi és erkölcsi erőt biztosit, mert ez az erő oly régi és jól szituált intézetnél, mint a Székesfehérvári takarékpénztár, mely oly hosszu multra tekint vissza, már amugy is megvan és nem szorul az ilyen módon való megerősitésre.