Dtum
Login with Facebookk
1910 | Július

Útmutató a csikos hátu buzalégy irtására

A csikos hátu buzalégy (Chioropa taeniopus) nálunk kétféle kárt tesz: az egyiket őszszel a fiatal vetés megfertőzésével, a másikat tavaszszal a buzaszár legfelső részének sajátszerü megtámadásával.

Az őszi kártétel, mely legjellemzőbb alakjában a buzán látható, abból áll, hogy a légy kis lárvája a levélen lecsuszva, a fiatal növény közepébe huzódik, a mely azután rendellenesen fejlődik és valósággal kis hagymaalakuvá nő. E megvastagodott tőben azután megtalálható a lárva, mely az egész telet mint ilyen, e helyen huzza ki.

Ez a lárva fehér, teljesen felnőtt korában 6–7.5 mm hosszu, hengeres testü, testvége két nyulványban végződik és fehér alapszinéből kiri a bélcsőnek áttetsző és sötétlő vonal alakjában látható rajza. Bábja, mely ugyancsak a buzatőben tavaszszal található, 6–7 mm hosszu, fényes, sárgás-barna, hengeres idomu és mindkét végén hirtelen kihegyesedik. A kora tavaszszal rajzó kis légy czitromszinsárga és hátán fekete-barnás sávokkal bir. Ez nemcsak a gabonaféléket, de a vadon termő füféléket is szereti.

Tavaszi rajzáskor meg szokta fertőzni a gyenge késő őszi vagy tavaszi buzavetéseket.
Ez a második kártétele azonban egészen különbözik az őszitől, amennyiben petéjét most a gabonaszárak hegyére tojja s az abból kikelő lárva nem lefelé huzódik, hanem a kalász-hüvelyen át levándorol közvetlenül a kalász alatt lévő első bütyök-közre. Itt nem rágja át a szárt, hanem a levél-hüvely alatt olyan csatornát rág rajta, a mely éppen a száron, körülbelül két milliméter szélességben huzódik a nélkül, hogy a lárva annak  falát befelé (a szár közepe felé) átrágná.

E támadás folytán a fertőzött szárnál három jelenség látható.
Először is a kalász hasban marad, hüvelyéből nem bujik ki; másodszor a szárnak megtámadott bütyök-köze feltünően megvastagodik, vagyis, mint mondani szokás, köszvényes (podagrás) lesz és aránylag véve rövid marad; harmadszor pedig a megvastagodott (köszvényes) száron mindig ott van a rágott csatorna, mely a lárva szennyes-barnás ürülékével van tele. Ez a három jelenség feltétlen ismertető jele e légy nyári kártételének. Lárvája és bábja, mely e rágáshelyen található, most is olyan, mint a milyen az őszi nemzedéké volt.

A csikos hátu buzalégy nyári kártétele leginkább a táblák szélein, kivált füves mesgyékkel, rétekkel határos részeken látható, világos jeléül annak, hogy e légy a vadon termő füvekből huzódott ide. Akad azonban elvétve a táblák belsejében is.

Aratás idején kikel a légy a bábból s akkor, ha késő tavaszi vetés nincs, vadon termő füvekre vándorol, a honnan nyári ivadéka ismét az őszi vetésekbe kerül vissza.

Magyarországon, honi tapasztalataink szerint, mind a két kár egyformán veszedelmes, noha gazdáink inkább a tavaszi bajt ismerik, az őszit egyszerüen a hesszeni légynek tulajdonitják.

Védekezésül ellene szintén csak késő őszi vetést lehet ajánlani, úgy mint a hesszeni légy ellen, de az előzetesen (augusztus vége felé) alkalmazott csalogató vetést azután a rendes őszi vetéskor le kell mélyen szántani. Nagy gond forditandó természetesen arra is, hogy a buzaföldek szomszédságában a mesgyék füve, ha egészen ki nem irtható, legalább gyakran (kivált augusztusban) levágassék, hogy a benne élő fejletlen lárvákkal együtt elszáradjon.

Minthogy e légytől a tavaszi gyenge vetés is igen sokat szenved, azért gondoskodni kell, hogy az korai és erős legyen.

Ugyancsak tavaszszal lehet menteni azt az őszi vetést is, a melyet e légy már a múlt őszszel támadott meg: ebbe tavaszszal foltonkint csalogatóul szintén egy-két barázda buzát kell vetni. A tavaszszal rajzó legyek inkább azt a gyenge (csalogató) vetést lepik el, s az őszit nem bántják. Az ilyen tavaszi csalogató vetést akkor kell leszántani, ha a fehér lárvák láthatók benne.

Azután, ha nem is orvoslása a bajnak, de javára szolgál a fertőzött vetésnek az is, hogy ha talaja jó termőerőben van, mert könnyebben heveri ki a bajt, mintha földje sovány. ebből az következik, hogy gondoskodni kell az ilyen földek trágyázásáról. Mert ha jó erőben van a föld, akkor ha a fertőzött szárak el is pusztulnak, helyettük megerősödnek a sarjhajtások s olyan termést adnak, hogy a buzán semmiféle kár sem lesz látható.
Német gazdák azt tartják, hogy a bánáti magyar buza némileg ment e légy támadásától, a mennyiben erős vetést ád, a melyben e rovar kevesebb kárt tehet. Noha nálunk e tekintetben próba nem történt, kivánatos volna, hogy gazdáink a bánáti buzának ezt a tulajdonságát szintén kipróbálják.

Mint a legtöbb kártékony rovar ellen, úgy a csikos hátu buzalégy ellen is csakis úgy lehet sikeresen védekezni, hogyha a munkához nemcsak itt-ott egyesek, hanem a fertőzött vidéknek lehetőleg minden gazdája hozzá lát. Minél többen védekeznek, annál biztosabb a kedvező eredmény. Ha egyik-másik hanyag vagy tudatlan gazda földjén kénye-kedve szerint szaporodik a csikos hátu buzalégy, ennek árát az előre látó szomszéd is megadja, mert a légy jól tud és bir is messzire repülni s a jó gazda gondozott vetésébe is elvándorol.

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
A földmives ember iskolái A földmives ember iskolái
Nemcsak a gazdasági ujságok irják már, de egy ember se rázza...
Az utak bevonása vízüveggel Az utak bevonása vízüveggel
Svájcban, Lockle városban, sikerrel próbálták meg a vasúthoz vezető...
A német császár kitüntetése egy osztrák-magyar tábornoknak A német császár kitüntetése egy osztrák-magyar tábornoknak
Az osztrák-magyar gyalogsági tábornokot, kinek csapatai a...
Mi újság?
Hírek, érdekességek a tudomány és a technika...
Diadalmas offenzivánk az olasz fronton Diadalmas offenzivánk az olasz fronton
Tegnap éjszaka érkezett az olasz jelentés az olasz fronton megkezdett...
Rádium a mellényzsebben Rádium a mellényzsebben
Ismeretes dolog, hogy vannak talizmánok és amulettek, melyekhez az a...
Szerbellenes tüntetés Zágrábban Szerbellenes tüntetés Zágrábban
Zágrábban már a délután folyamán szerbellenes tüntetések voltak. A...
Egy egri lakatossegédből lett régész világraszóló fölfedezése 1 Egy egri lakatossegédből lett régész világraszóló fölfedezése...
A földkerekség őslénytan-tudósai 1933 őszén világkongresszusra...
Miből készül a mesterséges bors, kávé vanilia kakaó és csokoládé? Miből készül a mesterséges bors, kávé vanilia kakaó és...
Fűszerbehozatal akadályai meglehetős nehéz probléma elé állitották a...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98