Dtum
Login with Facebookk
1910 | Július

Japán fametszetek kiállítása a Szépművészeti Múzeumban

Midőn gróf Zichy Ágoston 1879-ben a Magyar Tudományos Akadémiában a japáni művészetről egy terjedelmes tanulmányt olvasott fel, melylyel megelőzte e téren a kontinens összes esthetikusait, joggal elmondhatta már, hogy japáni izlés máról holnapra uralkodó szerepre kapott fel, hatása minden világtárlat után szaporodott.

 

Ez a nagy hatás, melynek tüneteit éleslátóan még a pesti kereskedések kirakataiban is észrevette, az ő korában elsősorban az iparművészet termékein volt szembeötlő, a mélyebb, a jelentékenyebb befolyásnak, mely az egész modern  festészetre rányomta bélyegét, a japán fametszet hatŕsának kora ekkor még csak feltünőben volt.


Több mint harmincz év mult el azóta, melynek gazdag művészi tapasztalataiból immár leszürhető az a tanulság, hogy a japán művészet hatása jelentékenyebb, fontosabb volt korunk festészetére, mint az iparművészetre.


Még maguk a japáni ipartermékek sem tudtak soha szervesen belesimulni a mi életünkbe, mert a mi viszonyainktól szerfelett eltérő étetviszonyokból fakadtak, exotikumok, csecsebecsék maradtak minálunk.

 

Hatásuk vak utánzásban állott hosszú ideig, s utánzóik nem a bájosan egységes dekoratív elvet tanulták el tőlük, hanem megelégedtek motívumaik szolgai lemásolásával, tömérdek hamis lakk, hamis bronz, rossz porcellán került forgalomba, melyek idegen elemeikkel idegenek maradtak, mert nem a mi életünkből kinőtt elemeket dolgoztak fel, mint a hogy napjaink iparművészeti törekvései ezt megkísérlik.

 


A mély termékenyítő hatás a festészet terén nem a tárgyi kör utánzása folytán állott be, nem igen jutott senkinek eszébe az, hogy japán embereket, tájakat fessenek itt Európában, hanem a művészi felfogást, a művészi kifejezésmódot tanulták el s alkalmazták Európa művészei az ő lelki világuk művészi élményeire.

 

Hogy a japán festészetnek ebben az irányban mily óriási hatása lesz, azt gróf Zichy Ágoston sem sejtette, ő is inkább csak idegenszerű kuriózumokat látott a japán metszetekben, meg is jegyzi egy helyütt, hogy: „a japáni festészet nincs feljogosítva, hogy a nyugat nagy művészetével egy rangba állíttassék.”


Az elsősorban hivatottak, maguk a művészek nem így gondolkoztak: a legnagyobb lelkesedéssel üdvözölték a japán fametszeteknek beözönlését. Francziaország festőire az 1865. évi kiállítás óta mindinkább növekvő befolyással volt a japán festészet, mely régen kiforrott, megállapodott formában mutatta az ő kiforratlan, még csak tapogatódzva utat kereső törekvéseiknek nem egy végső eredményét.

Míg azelőtt a gyarmatáru kereskedők csomagoló papirosa közt heverő fametszetek alig keltettek érdeklődést, a hetvenes években a francziák a Goncourt testvérek égisze alatt lázas buzgalommal kezdték őket gyűjteni.


A franczia impresszionisták, neoimpresszionisták művészetére, különösen a rajz, a grafika terén óriási hatással voltak. Whistler képein is nem egy japenizmusra találunk, különösen a szabadabb kompozicziókban, s bármily egyéniek is korunk nagy rajzolói: Tonlouse-Lautrec, Beardsley, Cherét, a modern plakát megalkotója, T. T. Heine, Bayros, a japáni hatás első pillantásra felismerhető műveiken.


A modernek legmodernebbjei is, a synthetikusok is oly sok törekvést mutatnak, mely a japán művészet egyszerűsítő, typusokra törő, dekoratív irányával rokon: gondoljunk egy-egy Hodler képre, a hasonlatosság szembeszökő.


Hatásának nagy és intenzív voltához csakis az antik művészet renaissancekori befolyása mérhető. A nagy befolyásnak egyik alapja a japáni rajzvonal hatalmas kifejező ereje volt, a mit nagyvonaluságnak szoktak azért nevezni, mert kevés, de a leglényegesebb vonallal ábrázolja témáit.

 

Egy-egy mozdulat, egy hívogató kéz, egy szélben ingó fa, egy partra siető hullám, egy tarka madár szárnyának lebbenése egy virtuóz hajlékony vonallal van a papírra vetve. S nemcsak a mozgásimpressziók megrögzítése mesteri a japán metszeteken, a lelki élet örömeit, fájdalmait, fáradtságát vagy élénkségét egy-egy jellemző gesztusba öntve ép oly karakterisztikusan, ép oly egyszerűen ábrázolják.


Ennek a mindent lényegesre egyszerűsítő művészi felfogásnak következménye az, hogy a japán művészet bámulatosan erős a typusok ábrázolásában. Tanubizonyságul leginkább egy összehasonlítás szolgálhat. Vessünk egybe néhány japáni virág- és állatképet a mi hasonló tárgyu fotografiai felvételeinkkel.

 

A mi fényképeink hűség, realizmus szempontjából a lehető legtökéletesebbet nyujtják, de a japán rajzok mellett ábrázoló képesség, illuziókeltés szempontjából mégis eltörpülnek, oly zseniálisan van azokon a typikus a lényegtelen elhagyásával s a lényeges hangsulyozásával jellemezve.


A másik nagy eredménye a japáni festészetnek az, hogy szinrészletezések helyett nagy szinfoltokkal, nagy szinfelületekkel dolgozik, a mi által erősen dekoratív jelleget ölt magára. A szinek megválasztása, összehangzása meglehetősen merész, de mindig harmonikus, a mivel a japán fametszet a fény és árnyék ellentéteit nem ismeri, csupa levegős színnel dolgozik, s ezért örömmel üdvözölt vendég volt abban a korban, midőn az aszfaltos árnyékolást a művészek megunták, s plein air hatásokra törekedtek.


E művészet kompoziczió szempontjából is lényegesen eltérő volt, szabadabbnak látszott az európai művészetnél. Egyáltalán nem törekedett arra, hogy valami szépnek tartott geometriai figurába állítsa bele ábrázolása tárgyait, nem komponált háromszögekben, a kompoziczió keretét az illuziókeltés czélja adja meg, az ábrázolás tárgyának belső saját jelleme.

 

Innét ered az, hogy első pillanatra szerfelett merészeknek látszanak e képek, eredeti kivágásaikkal, midőn néha csak egy-egy galy, egy alaknak egy elszakított része látható rajtuk. Az az állítás azonban, hogy a kompoziczió hiánya jellemezné a japán metszeteket, téves; nagyon is át és át vannak komponálva, minden vonaluk szigorúan a kitűzött ábrázolóczél szolgálatába van állítva.


Az impresszionizmus pedig már azért is számos inspirácziót tudott e metszetekből meríteni, mert egyetlen művészet sem tudta eddig hasonló meggyőző erővel a mozgási impressziókat ábrázolni. Lehetséges, hogy sokan első pillanatra csak exotikus különlegességeket látnak e fametszetekben.

 

Ámde, ha kissé bele tudjuk magunkat élni ábrázolásuk világába, ha megszokjuk e groteszk fákat, csak látszólag kifejezéstelen arczokat, lehetetlen, hogy a mi azontúl megmarad, a forma, az alkotás művészete meg ne ragadja lelkünket, s ha elértük e pontot, lassanként megkülönböztetni tanuljuk e művészeten belül, mely első pillanatra, de csak látszólag oly egyforma, az egyes kiváló egyéniségeket, a történeti fejlődést.


A Szépművészeti Muzeumban megnyílt gyönyörű kiállítás bőven alkalmat nyujt erre. Ha a japán fametszet megalapítójától nem is mutat be képet, egy ismeretlen nevű utánzójának alkotásain jól látható Marunobu modora, kinek metszetei még erősen magukon viselik egy naivabb kezdő művészet bélyegét, a könynyed, gracziózus kifejezésmód még némi merevséggel párosul, mely a kódexrajzolók naivitására emlékeztet.

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Shunzan Séta cseresznyeéréskor Kiyonaga: Nők Japán metszetek Yeshi: Zenélő nők páva alakú csónakban
Cikk-ajánló
Polónyi Géza röpirata Polónyi Géza röpirata
„Az országgyűlési képviselők választásáról szóló...
A miniszterelnöknek most kellene megvalósítania szegedi programját A miniszterelnöknek most kellene megvalósítania szegedi programját
A képviselőház legutóbbi ülésének napirendi vitája során Szeder...
Kommunista forradalom Görögországban Kommunista forradalom Görögországban
Athénből nyugtalanitó hirek érkeznek, amelyek arra mutatnak, hogy...
Az MTE atlétikai versenye Az MTE atlétikai versenye
Simán, zökkenő nélkül rendezte meg az MTE vasárnap délután szenior...
Nagy földrengés Nagy földrengés
A legközelebbi idők a föld alatt működő rejtélyes erők háborgásának...
Honthy sakk mattot ad Honthy sakk mattot ad
A nyájas olvasó és a nagyérdemű publikum ugyancsak dörzsölhette a...
Boccaccio Boccaccio
Azt mondják, hogy Boccaccio Párisban született; mindenesetre párisi...
A csikót hogyan szoktatjuk kantárhoz, hámhoz? A csikót hogyan szoktatjuk kantárhoz, hámhoz?
A multkor „hogy bánjunk a lóval” cím alatt arról...
Telehor nevü távlátó Telehor nevü távlátó
Mihály Dénes mérnök Tekehor nevü távlátó készüléke, amely lehetővé...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98