Dtum
Login with Facebookk
1910 | Május

A humor -filozofia

Már megirták, hogy a humoristák az emberiség jóltevői közé tartoznak. Nagyon igaz. Mert a ki megnevettet bennünket, az jót tesz velünk. De a humorista, a mellett, hogy az emberiség jóltevője. még más is. A nemzeti léleknek kiválóan beszédes karakterisztikuma. Alig van jellemzőbb az emberre, mint a viczcze. Az, hogy ki min tud mulatni, milyen elmésséget mond és szeret.

 

Ez nem csak a műveltségét karakterizálja, hanem egész lelki berendezésének is mutatója. Különben nem lehetne nemzeti és faji humor, már pedig tudvalevően van. Más szine, jelleme, lelke van a magyar humornak, más a francziának. az angolnak, a németnek. Az a roppant tetszés, a mely a munkáit, tréfáit fogadta a hazájában, a most elhányt Mark Twain-t nemzeti humoristának, vagyis az amerikai humor hivatott képviselőjének hitelesítette a világ előtt.

 

Tehát alkalmassá tette arra, hogy belőle, a munkáiból, megismerjük az amerikai humor jellemző vonásait és igaz természetét. Egyúttal az amerikai lélek berendezését is. A magyar humor - filozófia. Az igazi magyar élczben mindig van valami bölcsesség. A természetes, világos okosságnak valamely törvénye. A mellett, hogy éles: tétel is.

 

A franczia élcz vagy szójáték vagy csúfolódás, vagy együtt mind a kettő. Fölényes, kápráztató és ritkán van minden czinizmus nélkül. A német elmésség, mint a németség egész lelki berendezése, most forradalmi állapotban van, régi természetét elhagyta, az újat még nem találta meg. Nem véletlenség, hogy a német irodalomnak most vannak viczczelői, de humoristája egy sincs.

 

Az amerikai humor, a hogyan a Mark Twain munkáiban tükröződik: mentes a filozófiától, mentes a csufolódástól, távol van minden czinizmustól igazán csak azt mondhatjuk róla, hogy tisztára a jókedv fantáziája. A mulatságos furcsaságok tömkelege és a nemzetet, a mely oly nagyszerűen tudott mulatni rajtuk, sehogy se tudjuk másként elképzelni, mint egy egészséges, ártatlan nézésű és pompás tüdővel harsogva kaczagó óriási gyermeknek.

 

Mert semmi se naivabb, mint a Mark Twain fortélyossága és semmi se ártatlanabb, mint az ő jókedve. Irigylésre méltó nemcsak ez a kedv is, a mely benne dolgozott, hanem az is, a mely ebben a munkában oly elragadtatással tudott gyönyörködni. És ha igaz, hogy a utolsó évtizedekben Amerika már nem tudott úgy mulatni s Mark Twain elmésségein, mint azelőtt, akkor Amerika népe nemcsak Mark Twaint veszítette el, hanem mást és elmondhatjuk többet is elveszített. Egy darab gyermeki frisseséget.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98