Néhány szó a tavaszi szántásról
A tavaszi szántás hátrányairól megszivlelésre való dolgokat mond el Bászel Elek a „Gazdasági Lapok”-ban.
Azon esetben, ha az őszszel mélyen felszántott táblákat tavaszszal, a mint azt az időjárás megengedi és a talaj már kellően megszikkadt, a tavasziak vetése előtt ujból középmélyen 10-15 czm.-re felszántjuk, akkor azt fogjuk láthatni, ha ezen szántási munkát jól megfigyeljük, hogy az eke a felszántott talajnak felső már kiszáradt rétegét lefordítja és alulról meg nyirkos talajt hoz fel a talaj felületére.
Már most mi sem természetesebb, mint az, hogy a talaj felszínére hozott nyirkos föld is egynehány nap mulva ki fog száradni, illetve a tavaszi vetés elé így előkészített talajnak nemcsak magházai, hanem barázdái is teljesen szárazak lesznek annyira, hogy az abba kerülő magvak a csirázásukhoz szükséges nedvességet sem lesznek képesek ezen szántásban feltalálni.
Annak aztán az lesz a következménye, hogy a magvaknak csak egyik kisebb része fog csirázni és az is egyenletlenül és így a vetés hiányos és egyenletlen lesz még akkor is, ha a vetés sorvetőgéppel is eszközöltetett. Kivéve azon esetet, ha a vetés elvetése után egynéhány napra esőt kapott, már pedig ezen utóbbira számítani nem igen lehet, mivel vetni csakis derült napokon lehet, már pedig az ország legtöbb vidékén ezen tavaszi derült napok nem egynéhány napig, hanem két-három hétig is tartanak.
Az itt felemlítetteken kívül a tavaszi szántásnak még egy nagy hátránya van, ugyanis tavaszszal, csaknem kivétel nélkül minden gazdaságban, annyira összetorlódnak a külső munkálatok, hogy a legtöbb gazda a tavaszi szántásokkal el sem képes készülni, a minek azután az a következménye, hogy ezen gazdák a tavasziak elvetésével elkésnek. Ezen késések meg azután a késői aratásnak és ebből kifolyólag a szemes gabonaneműeknél az aszott szemeknek (különösen a délvidéken és Alföldön) és gyenge szalmaterméseknek előidézői.
Mivel az őszi mély szántás tavaszig a saját és a hótakaró sulyánál fogva annyira megüllepszik, hogy az egy összeálló tömeget fog képezni és mint ilyen összeálló tömegnek belső nedvessége (a mit a tél folyamán a téli csapadékokból magába szivott) annak helyreállott hajszálcsövecskéin el fog párologni; ha már most ezen összeálló tömeg felületét megtárcsás-boronázzuk stb., akkor annak hajszálcsövecskéit elszakitottuk, ugy hogy annak nedvessége már el nem párologhat. Ha már most ilyen talajba kerülnek az elvetett magvak, akkor azok csirázásukhoz elegendő nedvességet fognak találni és ennélfogva egyenletesen fognak csirázni és hajtani is.
Továbbá a tárcsás-boronával, grubberrel vagy extirpátorral sokkal gyorsabb munkát vagyunk képesek végezni, mint az ekével és ilyen körülmények között tavaszi vetésünkkel, ha csak azt az időjárás nem hátráltatja, nem fogunk elkésni és így megmenekülünk a szemes gabonaneműek szemeinek megaszalódásától és a gyenge szalmaterméstől.
A mint az eddig előadottakból kiviláglik, két előnye van annak, ha tavaszszal a már őszszel felszántott táblákat ujból fel nem szántjuk. Daczára ezen két óriási előnynek, még mindig igen sok azon gazdák száma – az intelligens gazdák között is – a kik a tavaszi szántást mégsem hagyják abba.
Minthogy kiegészítésképen azt is merem ajánlani – saját tapasztalataimból kifolyólag – hogy az olyan táblákat sem kell tavaszszal megszántani, a melyekben megelőzőleg kapások lettek termelve és ha azok a korán beállott tél vagy a táblákról való késői leszedésük folytán őszszel már felszánthatók nem voltak, különösen akkor, ha azok gyakrabban lettek megkapálva.
A tavaszi szántás csak olyan táblákon indokolt, melyeknek tarlójuk még tavaszszal is áll. Egyben megjegyzem, hogy az idén nem igen lesz olyan tábla, a melyiken a tarló még most is állna, sőt talán olyan sem, a mely őszszel ne lett volna felszántva, mivel mult évi őszünk olyan szép volt és olyan soká tartott, hogy a délvidéken csaknem karácsonyig szántottak.
.jpg "Az aratás és a fegyvergyakorlatok")
.jpg "Hazatérő kivándorlók")
.jpg "Az önálló vámterület és a függetlenségi párt")
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!